Párom most írt, hogy meghalt hajnalban a nagypapája! Ilyen helyzetben mit "lehet" mondani? (beszélgetés)

Mondani lehet akármit. Például azt is: "Mond, mit lehet most mondani..?"

Véleményem szerint - azoknak igazuk van akik részvétet nyilvánítanak.

Azoknak, akik nem szintén igazuk van.

Mindenkinek meg van a maga igaza.

Mifelénk a nagyon széles rokonságban is az utóbbi szerint viselkedünk..

Aki azt természetesnek tartja és úgy is él, hogy a családhoz tartozik - az azért nem nyilvánít részvétet, mert ő is érintett (-nek érzi magát a veszteségben, fájdalomban. )

Ahol olyan a miliő, hogy formailag ugyan együtt élnek, de érzelmileg távol vannak egymástól - aki részvétet nyilvánít (úgy gondolom) tisztességesen jelezni akarja, ismeri a szabályokat és be is akarja tartani- verbálisan is szükségesnek tartja ezt megerősíteni.

Aki az ilyen helyzetben, még győzi észre venni valaki esetlenségét, zavarát - az talán nem is igazán gyászol...

Én értem. A férjem családtagja nekem is családtagom, mivel egy család vagyunk. Ugyanúgy fájna nekem is, mint neki.

Családon belül nálunk nincs udvariaskodás, azt mondjuk egymásnak, amit érzünk.

Ez olyan, hogy az apámnak sem mondtam, hogy őszinte részvétem, amikor meghalt az édesanyja. Együtt sírt a család, együtt emlékezünk rá, nem udvariaskodtunk.

szia

én hasonló esetben annyit írtam a páromnak: "szeretlek"...

Nem értitek, amit mondtam. :( Azt mondtam, hogyha a párja a férje, akkor nem kell részvétet nyilvánítani. Amikor a nagyszüleink meghaltak, mi sem tettük a férjemmel, mert az elhunytakkal közeli kapcsolatban voltunk, és ugyanúgy fájt a másik nagyszülőjének elvesztése, mint a vér szerinti unokának.

Azt egy szóval sem mondtam, hogyha nem a férje, akkor ne mondjon semmit!!!! De minek is kell magyarázkodnom?! :S

Szerintem, hogy mit lehet mondani, reagálni egy ilyen helyzetben ösztönből kéne, hogy jöjjön, ez függ a kettőtök között lévő kapcsolat szorosságától!

Még ha nem is tudod mit mondj, próbálj együttérzést tanúsítani, állj mellette, érezze, hogy osztozol a fájdalmában, hogy mellette vagy, testben-lélekben!

Esetleg próbáld meg elképzelni, te hogy éreznéd magad, és mit várnál másoktól, mi esne jól neked, mi "vigasztalna", hogyan bánjanak veled!

Ezzel nem értek egyet. Miért ne lehetne részvétet nyilvánítani a párunknak, ha elhunyt egy közeli hozzátartozója?

Bocsáss meg de nem értem a logikádat, de ez legyen az én egyéni szoc. problémám.

A topic indító részére: nyugodtan kinyilváníthatja részvétét, megkérdezheti, lehet e valakinek, valamiben segítségére és biztosítsa a párját, hogy együtt érez vele.

Ezt én is így gondolom, olyan etikett-szöveg, mindenki mondja, csak nem gondolják komolyan.

Ezért én azt szoktam mondani, hogy nagyon sajnálom. És megkérdezem, hogy történt (hacsak nem szemmel látható, hogy nem akarnak beszélni róla) és felajánlom a segítségemet.

Tanulj meg olvasni, mielőtt gyalázkodsz!!! Azt írtam hogyha a párja a férje, nem kell részvétet nyilvánítani stb. stb.

Olvasd el még egyszer! :S

Ez azért durva.. ha meghal a barátomnak valakije lese fütyüljem? Nem baj ha nem nyilvánítók részvétet?

Ez olyan butaság,ohgy már világít!

A párodnak mond azt,hogy részvétem, vagy sajnálom és legyél vele.

Később annyit, hogy mikor és hol lesz a szertartás.

Éppen tegnap délután kellett ezt az udvariassági kört megtennem :(

Részvétet nyilvánítani!

Mindenben segíteni minél ellőbb túl legyen rajta!