Ötletbörze - utazásötletek (beszélgetés)
A polcra:)
egyelőre még nincs olyan sok, csak 9. Ez az elmúlt 10 év.
Az első még 154 oldalas volt, több év belefért. A többi 90-100.
A Covid alatt annyi helyen jártunk, hogy 7 könyvbe fért bele a 3 év:)
Ez kb annyi helyet foglal, mint három 100 db-os album. De ennél jóval több kép van benne.
Mert mi retro népek vagyunk és igenis szeretünk albumot nézegetni.
Engem nem a részletek érdekelnek, hanem ha ránézek a fotóra, jusson eszembe a sztori, ami hozzá tartozik.
Amikor nyaral az ember, vagy távolra utazik, szinte kötelező sok fotót készíteni 😁.
Ugyanakkor a mindennapokról szinte of készül fotó. Holott lehetséges, érdekes lenne megnézni, hogy nézett ki pl a lakásunk 20 évvel ezelőtt. De amit mindennap átélünk, azt én akarjuk megörökíteni.
Van rendes gépetek is? 😁
A digitális nem rendes?!
Minek kell kinyomtatni? A tv képernyőjén sokkal jobban lehet látni a részleteket, vagy akár bele is lehet nagyítani a részletekbe.
Ha tetszett Lillafüred, akkor szerintem a Zemplén is bejönne. Sátoraljaújhelynél ott a Kalandpark, a vár, pincesor, és maga a város is kellemes.A környéke szintén tele van csodálatos helyekkel, pld. Sárospatak, Pálháza, Füzérradvány.
A másik oldalról egy Tokaj, Mád, Tállya, Boldogkővár, Vizsoly kör is nagyon szép, tele történelemmel és gyönyörű a táj.
Az egyik ismerősöm Noszvajba szerelmes.
Mi rengeteg képet készítünk és fotókönyvet csinálok belőle.
Elég drága sajnos, így mindig akkor rendeljük meg, ha akciós. Viszont nagyon sok képet bele tudok tenni és kisebb helyet foglal mintha fényképként lenne meg albumban.
Sokszor visszanézzük, azért is mert néha összefolynak a helyek és helyre kell tenni, mi hol történt vagy mit hol láttunk.
Ezekkel a higtech kütyükkel sok.
De mindig viszünk "rendes" gépet is.
Lementem a szám.gépre a nyaralásos fotókat (meg az összeset: ünnepek, otthoni stb., ami nem jó, dupla-tripla, azokat törlöm), mappákba rendezve.
Aztán általában télen az adott évből kigyűjtök 200 fotót, előhívatom és albumba rakom.
2000 óta van minden évről albumom (+ esküvős,+ mindkét gyerekről babás és egy olyan, amiben a mi szüleink vannak és rólunk pár fotó gyerekkorunkból), így elővesszük évente párszor, tök jó.
2000-ben még tekercses filmre fotóztunk, 1 hét alatt lett 2-3 tekercs, ami kb. 100 fotó, annak a fele használható volt.
Voltunk egyszer kirándulni, és az összes kavicsot, felhőt, bármit amit lehetett végigfotóztam. Irdatlan mennyiségű képet csináltam, azóta talán 1x néztem vissza.
Úgy alakult, hogy legközelebb is visszamentünk a helyre, akkor viszont már nem fotóztam azzal, hogy minek, már van egy csomó képem az egészről. Meglepő módon, sokkal jobban élveztem az egész kirándulást és sokkal jobb élmény volt, mint folyamatosan azzal bíbelődni, hogy képet/videót készítsek.
Azóta csak akkor készül felvétel, ha tényleg valami különleges illetve ha nincs róla kép a neten. Egy nevezetességről, látványosságról általában sok kép található, főleg jobbak mint amiket én lövök.
Felvetnék ide még egy témát:
Ki mennyi fotót és videót készít nyaralása során és azt hányszor nézi vissza a későbbiekben?
Szóval a matek akkor jön ki, ha nem csak pár hét szabadsága van az embernek az utazásra, hanem hónapjai.
És akkor is már inkább a lakóautó, hogy ne kelljen állandóan kempinget keresni és fizetni.
Elhiszem. Én kicsit más vagyok. Én itthon sem szerettem a háztartási teendőket.🙈😂 Főzni meg nem szeretek, főleg ha 4-en vagyunk, min. 3 féle kéne. Nekünk ezért jobban bejön egy hotel, de tökéletesen értem mit írsz.😉
Voltam egyszer régen gyerekként egy hosszú többhetes lakobuszos utazáson,szüleimmel és mégegy családdal. Hatalmas élmény volt, legalàbbis amennyire emlékszem,mert csak 6 éves voltam. Ezért is volt bennem többször,hogy milyen klassz lenne így neki vágni a nagy útnak. Aztán a lustaságom visszahuzott.
Ez tetszik: a gyerekek elfelejtettek rosszalkodni.
Persze, hiszen kint a szabadban, ahol minden új, minden csodálatos és nincsenek korlátozva semmiben.
Szép nyarak, szép emlékek gyűlnek össze évek alatt.
Ugyanez. Reggel 8-kor már úton vagyunk felfedezni. Egyik nap rövid, ekkor 4-5 órakor érünk vissza kempingbe. Este fürdés a tengerben, vagy medencébe. Ekkor főzök meleg vacsorát 2 napra.
Másik nap hosszú 8-20 óráig felfedezés, múzeumok, rengeteg gyaloglás...Itt is Norvégiában volt a csúcs élmény, amikor éjjel 11 órakor, még világosban gleccsert másztunk.
Kerékpárt egyszer vittünk, az valahogy nem vált be.
Soha nem éreztem munkának utazáskor a háziasszonyi teendőket. Mi is kiskorúakkal kezdtük az utazgatást, de mindenkinek megvolt a szekrénye, benne a ruhája a szennyeszsákja. Innen vette ki a holmiját és tette vissza, mi is. Minden másnak is helye volt, így soha nem volt rendetlenség.
Főzni, ételt készíteni a legegyszerűbbet, ami otthon eszembe sem jutott volna. Férjem vezetett, tervezte a programokat, enyém volt a "háztartás" Gyereket nem kellett nevelni, mert elfelejtettek rosszalkodni.
Mostanában az unokákkal járjuk a világot 4 éves koruk óta, gond nélkül.
Mi a hotelekben érezzük bezártnak magunkat. A kemping egy nagy játszótér, így gyerekbarát.
A szüleimnek sátras utánfutója volt, sőt, még mindig megvan, tehát jelenidő... Míg kiskorú voltam, sőt egyetem alatt is sokat jártam velük kempingezni, de örülök, hogy most már nem kell. :-) Én szeretem a saját fürdőszobát, hogy nem nekem kell takarítani (elég otthon) ha még enni is adnak, az királyság :-).
Nálunk két kamasz van, azok akkora kupit képesek csinálni bárhol 10 perc alatt, hogy egy sátorban, lakókocsiban tuti kiborulnék.
Nekem is sokszor megfordult a fejemben hogy lakóautóval fedezzük fel Európát ♥️ Engem a lustaságom győzött le 🙈 A sok teendő, ami ott vár, na az nem az én bulim. Főleg, ha az ember lánya nekiindul pl 2 kiskorúval,na, az a nem egyszerű! 😂 És a páromat is ismerem, ő nem az a típus aki kiveszi a részét a "házi" munkában.
Mi is imádunk utazni, de egyenlőre marad a hotel vagy néha apartman.
Kérdés, mi Neked a fontos, a matek, vagy a szabadság.
A matek egyre nehezebben jön ki, viszont soha ennyi turisták által nem látogatott helyre nem jutottunk volna el kényelmesen, mint a csigaházunkkal.
Jártunk félelmetes szerpentineken hatalmas szakadékok felett egy sávos úton (Norvégia). Na akkor azért nem élveztem annyira az utat de ez is belefért.
Én is gondolkoztam már lakókocsi, majd később lakóautó vásárláson, de valahogy sosem jött ki pozitívban a matek.
Mindkettővel sokkal lassabban lehet haladni mint személyautóval, a hegyi szerpentinekről már nem is beszélve.
A lakóautó az lenne igazából a szabadság. Lakókocsival csak ott állhat meg az ember, ahol szabad kempinget talál.
A hűtőszekrény jellemzően nem nagy bennük és tudtommal menet közben nem is használható hűtésre (jól tudom?)
Kell fizetni kötelező biztosítást és gépjármű adót utánuk és főleg tárolni kell valahol olyankor is, amikor nem használja az ember.
A kempingezők nagy része inkább a közös vizes blokkot használja, mert egyszerűbb mint üríteni mindig a "szennytartályokat"
Szóval az egyedi életformával egyetértek, az olcsósággal viszont nem - ha hasonló méretű apartmanok bérleti díjával és kényelmével hasonlítjuk össze.
A lakókocsik és lakóautók ára is megugrott az utóbbi 1-2 évben és hát üzemanyagból is több fogy, ha viszi az ember magával a csigaházát.
A lakókocsis utazás egy életforma, maga a szabadság . 24 éve lakókocsizunk.
Hátránya, valóban lassúbb, de utazunk, minek a rohanás.
Nehézkes, nem. A férjem profi mód navigál vele, így semmi gond.
Előnye minden más. Nem vagyunk időhöz kötve a foglalt szállás miatt. Nem kell időre érkeznünk és indulni.
Kempingek a látnivalók közelében tömegével megtalálhatók, nagyon jól felszereltek mindennel és tiszták. Nem kell előre foglalni, legfeljebb másikat keresni, ha nincs hely. Ilyen talán 2-3 alkalommal fordult elő.
Vadkempingezni soha nem is akartunk, bár lett volna rá lehetőség, de nem tettük. Nekünk fontos a biztonság is.
Az én házam az én váram. Saját ágyamban alszom, saját edényeimet használom és saját Wc-t.
Szállodában már poloskával is találkoztunk és áthallatszik minden a szomszéd szobából.
Otthon bepakoljuk, amire szükségünk van, mindennek megvan a helye. Nem kell csomagokat cipelni. Feltöltjük a hűtőszekrényt is. Egyszerű ételek készítése jó program és sokat lehet vele spórolni is.
Lakókocsival lehet egy helyben üdülni, de mi a körutazásokat részesítjük előnybe. Így ha megnéztük egy tájegység látnivalóit, továbbutazunk egy másik kempingbe, vagy országba.
Nagyon szeretjük a kicsi házikónkat, mellesleg olcsóbb, mint bármely más szállás. A kocsi üzemben tartása nem nagy összeg. Szerencsére fedett helyen tudjuk tárolni, ami nagyon fontos.
Semmilyen más módon nem fedezhettük volna Európát ennyire részletesen és olcsón, mint ebben a formában.
A lakókocsis utazás miért kedvelt nálatok?
Tudtommal csak kempingekben lehet azzal megállni és akkor már szállást is foglalhat az ember. Az utazás pedig jóval lassabb, nehézkesebb.