Osztálytalálkozó para. Menjek, ne menjek? (beszélgetés)

A Te döntésed. Te mit szeretnél?

Én az 5 évesre nem mentem el, mert nem volt különösebben jó kapcsolatom senkivel. Aztán, amikor a 10 évesre meghívtak, kíváncsiságból elmentem, gondoltam, leszek max 1 órát, de nagyon jól éreztem magam velük, úgyhogy maradtam végig. Azóta sem hagytam ki egy osztálytalit sem 😊

Ja, amúgy igen, ilyenkor szokás magunkról mesélni valamit, de az se gáz, ha azt mondod, hogy nem történt veled semmi változás, éled ugyanúgy az életed.

Ha jóban voltál velük és szerettek téged, akkor örülni fognak neked, és örülni fognak a munkádban elért sikerednek is. Ha meg tényleg lenéznek (de nehogy beképzeld magadnak, ha nem teszik!), akkor meg nem érdemes legközelebb elmenni.

Egyébként közhely, de annak lesz boldog párkapcsolata, aki egyedül is jól érzi magát. Próbáld meg ezt gyakorolni, érezd jól magad a saját társaságodban, akkor más is jól fogja érezni. Ha meg egyedül maradsz, akkor mindenkit sajnálj, mit hagytak ki :) Nem vicc, nekem is eltartott jó darabig, mire eljutottam ide, de megéri. Nem szabad, hogy attól függjön az életed boldogsága, találtál-e valakit vagy nem. Meg amúgy sem érdemes "valakit" találni, hanem az igazit.

Visszakanyarodva: a helyedben elmennék, örülnék nekik, érdeklődnék irántuk, és örömmel előadnám, milyen jól előrehaladtam a munkában, ahol adnak a véleményemre. Majd meglátod, mi a reakció, de tényleg érdemes elmenni, mert különben sosem tudod meg, milyen lett volna találkozni velük.

A társadalmi nyomással meg ne foglalkozz. A te életed, neked kell úgy élned, hogy jól érezd magad benne.

Na, száz forintért akciósan megszámítom a prédikációt, de csak neked :)

Ha magadat tudod adni és felvállalni a saját életedet, akkor menj!

Nem szégyen, ha nincsen csodapalotád, ha nem az van neked, ami másnak.

Te is mint mindenki más különleges a maga nemében és jobb, csak mindenki másban.

Egy osztálytali nem arról kell, hogy szóljon, hogy mi a vagyon és az érdek, hanem egy rég nem látott ember, osztálytárs, tanár újra találkozásáról.

Sok sikert!

Tavaly ilyenkor volt a 20 éves érettségi találkozónk.

Nem érdekelt, ki mit szól, hogy egyedülálló vagyok, nincs gyerekem. A csapattal akartam együtt lenni, jó kis buli lett végül.

Ne érdekeljen már, ki mit gondol!

Semmi gond. Előfordul az mással is.

😀😀😀

Semmi extra. Társadalmi nyomás. Népbetegség. ;)

A hölgyemény meg kissé kiforratlan így 30 felé, ezért foglalkozik mások véleményével.

Erről beszélek én is, a lesajnálás, a megbélyegzés...

Aki odamegy, az vagy képes kamuzni, és akkor a közös vacsorán is "beveszik a bandába", nem húzódnak el tőle, vagy valóban el se menjen!

Erről eszembe jutott, amikor az egyik tanárom megbélyegzett és azt mondta, le meri fogadni, én leszek az első akinek 18 éves korára már 3 gyereke lesz. 33 vagyok, nincs még. Ellenben az összes kedvencének már van, van akinek 5 is.

Szóval ha lenne osztálytalim, úgy kipattintanám magam, mint a sicc, és megmutatnám a tanárnőnek, hogy így is boldog vagyok és kapja be. Szóval menj. :)

Szerintem ez durva hogy egy 30 éves nő pasit kamuzik magának, meg az is hogy valaki erre buzdít...

Ez eddig a legrosszabb ötlet, ne haragudjatok!

És majd a többi elgondolkodik azon, hogy bizony az ő házassága nem ennyire békés, harmonikus, meglehet, hogy ők elkapkodták az összebútorozást, a gyerek vállalást... majd elkezdenek irígykedni, hogy így is lehet.

Nagyon sokan élnek egy ilyen kapcsolatban, hidd el, különösen már egy kicsit érettebb korban, nem kapkodják el.

Hazudjak? :)

Végülis úgysem tudják meg mi a helyzet.

Az első találkozóra, az 5 évesre elmentem, + a 10-esre... azóta nem voltam 1x sem, a nyáron tartották az 50.-iket. Nekem elég volt.

De ha egyetlen 1x sem mégy el, soha nem fogod megtudni, hogy az neked jó-e, vagy nem!

Nekem a suliban sem volt fiúm. Másoknak meg igen. Azt gondoltam, majd a suli után megváltozik minden. De gyakorlatilag mintha még ott tartanék. Voltak jó barátnőim az osztályból, de ahogy elnézem őket a facebookon, kevesebbnek érzem magam. Mintha ők kivirágoztak volna. Én meg mintha megrekedtem volna a szürke kis verébként.

Az ofőm a 3.-os osztálykarácsonykor félre hívott és azt mondta: "a Jézuskától önbiztalmat kérjél, mert egy klassz csaj vagy, de hidd is el magadról". És eltalt jópár év, de még mindig a 17 éves énemet érzem belül.

Ne viccelj már!

Azért menj, hogy találkozz a régi ismerősökkel!

Senki, akinek esze van, nem annak alapján fog szépen vagy csúnyán gondolni rád, hogy van-e párod, van-e gyereked.