Normális ha egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán beszélünk telefonon? (beszélgetés)

Ha jól értem, nem arról van szó, hogy nem keres. Mindössze arról, hogy a kommunikációs csatornát illetően nem a telefonhívást preferálja.

Ha csak magamból indulok ki, én lehetőség szerint igyekszem elkerülni, hogy telefonon kelljen beszélgetnem (a kapcsolat jellegétől függetlenül). Mindig az írásos formulát részesítem előnyben és kizárólag akkor indítok hívást, ha nem elkerülhető és/vagy azonnali választ igényel a helyzet.

Szerintem sokan vagyunk ezzel így. Elképzelhető, hogy ő is ilyen és ez a viselkedés nem a személyed vagy a kapcsolatotok ellen irányul.

Mindenesetre tájékoztathatnád róla, hogy benned ez hiányérzetet kelt, mert magától nem fogja kitalálni.

Engem a férjem 1988. óta minden nap felhív (kivéve, ha együtt vagyunk), naponta több alkalommal.

Igen, van olyan, hogy csak az érdekli, hogy vagyok;) (mert tudja, hogy reggel hányingerem volt pl.), van olyan, hogy elmesél valamit (vicces sztorit pl. vagy bármit), vagy azért, hogy mit vacsizzunk és bármiért.

Ha véletlenül nem hív fel néhány órán keresztül, akkor felhívom én, hogy miért nem hív?:DDDD

Engem nagyon szórakoztat a férjem, így sosem zavart, hogy felhív;)

A fiam is fel szokott hívni szinte naponta. Ha úgy alakul, hogy napokon át elkerüljük egymást (más munkaidő beosztás miatt, ő alszik vagy én), akkor csak azért felhív, mert olyan régen találkoztunk és beszéltünk:D

De! Egyet értünk;)

Nálunk is így van. Hívjuk egymást, ha nem jó, akkor kinyomjuk és később visszahíjuk egymást.

Ha gáz van, akkor kinyomás után ismét hívás. Ha ilyen van, akkor én lazán elnézést kérek és felveszem.

Ezt így beszéltük meg. A gáz nem az, hogy nem találom a majonézt.

Tehát, ha a srác nem hívja, akkor próbálja ő felhívni. Ha alkalmas, akkor biztos felveszi vagy felhívja majd.

Számomra ez a történet, megint egy hülyeség. A semmiből probléma gyártás kategória;)

Hát szerintem azért többé-kevésbé kiokoskodható, hogy mikor nem alkalmatlan a hívás, ha ismerjük a másik időbeosztását. Ha mégis, akkor meg visszahív és ennyi...

Mi is jellemzően írunk egymásnak a férjemmel napközben, de elképzelhetetlen, hogy ha külön vagyunk, akkor ne beszéljünk minden nap, még akkor is, ha a másik a világ végén van, és csak műholdas telefon működik...

A másik, hogy van-e értelme a másik telefonon zaklatásának

- volt férjem csak arra volt kivácsi többször naponta, hogy vagyok

- fiam meg én, el lehetett volna halasztani,ilyenek láttam egy jó farmeert vagy felsőt, megvegyem-e neki- mi legyen a kaja ha hazajön, - néha ugy alakult hogy nagyon későn értem haza, ilyenkor mondtam jöjjön el utánam, - szóval ehhez hasonlók, - ezek azért fontosabban voltak, legalábbis nekem

A sorozatban nyíló anonim fórumokból nekem az derül ki, hogy a nők jó része ugyanolyan nyomi - ha már ezt a szót használjuk - mint a pasi. Egy-két fórumból nekem az derül ki, hogy a pasi talán nem is tudja, hogy ő már párkapcsolatban van 😂

Milyen párkapcsolat az, ahol nem lehet megkérdezni, hogy drágám, miért nem hívsz fel, ahelyett, hogy rommá koptatod a klaviatúrát? Rögtön kiderülne, hogy pénze nincs, utál telefon beszélni, vagy olyan helyen van, ahol inkább ír.

Szólni kellene, hogy szeretné.

Előbb indít fórumot, minthogy szólna a pasinak?

Ebből lesz az, hogy az első veszekedésnél a fejéhez vágja, a pasi meg csak les, hogy mi van.

Itt a fórumindító gáz.

A pasiról annyit tudunk, hogy nem gondolatolvasó.

Ez miből derült ki? 🙄

A fickó jobban szeret üzenetet írni, mint telefonálni. A nője pedig ahelyett hogy felhívná, csak várja, hogy majd kiolvassa a gondolataiból, hogy mi az elvárás. Én egyre inkább azon csodálkozom, hogy mennyire kommunikáció képtelenek az emberek. Nem egyszerűbb elmondani, hogy mit szeretnék, mint várni és duzzogni? Igazi kapcsolatgyilkos dolog.

Nem mindenki szeret telefonálni, szóval nem biztos hogy azért nem hív, mert nem jut eszébe. Pl. én is sokkal jobban szeretek írogatni, nehezemre esik a telefonálgatás. Bevásárlás közben meg aztán végképp 😰

Amúgy meg miért nem hívod fel és mondod ezeket el neki...?

Nekem sokszor mondta a fiam, hogy most "beszélgetek a barátommal", mikor én felvilágosítottam, hogy, nem fiam, te chat-elsz...

Én mondjuk hülyét kapnék, ha valaki csak írogatna, de ez az új módi, én inkább felemelem a telefont, és 1 perc alatt letudom, amit akarok, mint hogy órákig írogassak, vagy várjam, hogy visszaírjanak. Nekem ez nem jön be, másnak meg igen.

Hangüzenetet meg aztán végképp nem küldenék senkinek...

Te is felhívhatnád.

Miért várod, hogy felhívjon, ha beszélni akarsz vele, akkor hívd fel és meg van amire vágytál;)

Én se vagyok telefonálós. Szívesebben írok vagy hangüzenetet küldök. Simán, nem akarok rosszkor zavarni... vagy bármikor. Az írott és a hangüzenet előnye, hogy akkor nézi/hallgatja meg az illető, amikor éppen arra nyitott, azzal tud foglalkozni.

A munkahelyem fizeti a telefonszámlámat, kemény 300 Ft körül szokott lenni.

Mondjad neki, néma gyereknek tudod...

A pasik nem tulajdonítanak ilyen dolgoknak jelentőséget, sőt mivel keres mert folyamatosan ír ne is panaszként mond el neki hiszen foglalkozik veled csak írásban. Mond el neki, hogy néha inkább telefonon beszéljetek mint írogassatok, ezt nagyon szépen csalógatóan is elő lehet adni hiszti nélkül és akkor mindenki jól jár.