Nemcsak a 20 éveseké a világ! (beszélgetés)

Én 38 éves vagyok, de nem igazán vágyom újra 20 évesnek lenni. Esetleg ezzel az ésszel, ahogy szokták mondani. A világ jobb volt akkor, az biztos.

Viszont 50-nél idősebb sem szeretnék lenni, jó lenne, ha mostanában megállna az idő és nem öregednénk tovább :)

Tényleg,a kocsmás nő szempontjából még én se vizsgáltam meg a helyzetet. Lehet, hogy Ő is hiányol valamit...naná...nyilván Ő is feszült valamiért.(A feszültség alkoholban oldódik)

Lehet, hogy Ö meg rám irigy???:):):):)

Sok mindent másképp csinálnál. 20 évesen még nem rendelkeztél a 46 éves gondolkodásoddal. Mint ahogyan más se.

Ezért mondják, hogy ahogyan korosodunk, úgy leszünk egyre bölcsebbek.

Mit csinálnál másképp? Ha szeretnéd, mondd el.

Üdv: Jucika

Hogy jól érzem-e magam? Napok óta 12 órát húzok le a munkahelyen, a 8 óra helyett. Még ma is bent voltam. Valamelyik nap jövök haza a munkából.megláttam egy vendéglátó egység(kocsma) előtt egy félrészeg nőt. Mit mondjak, undorító volt.... De....! valamiféle pulykairigység fogott el, hogy Úristen, ez a nő nem dolgozik,nem főz, otthon semmit nem csinál, ott iszik a kocsmában....és lehet, hogy könnyebb neki, mint nekem????? És nyilván nem idegesíti semmi, hogy mennyi tennivalója van?

Igen, egy kis lazítás rám férne....még ha nem is a kocsmában:):):):):)

van amit másképpen csinálnék és van amit nem...

de amit nem, az mindent megváltoztatna és nem biztos hogy jó lenne...

radferne egy kiados pihenes es egy kicsit lazabb eletvitel az biztos

de az a kerdes, hogy jol erzed magad igy, hogy minden ott van es rendben van, mert ha igen, akkor igy a jo (gondolom porgos tipus vagy, lehet ez a letelemed)

Szia!

Én egy "modern" nagynéninél hallgattam ezt a számot tizenéves koromban,neki már akkor volt lemezjátszója. Ó, annyira szerettem volna akkor már 20 éves lenni! És tényleg, bennem is emlékeket ébreszt.

Most, hogy 43 vagyok, nem is szeretnék újra 20 éves lenni. Bármily meglepő, hogy ezt mondom....de nem.

Nem szeretném újra végigcsinálni, ami történt velem, mert volt benne rossz, azt el szeretném felejteni, ami meg nagyon sok jó volt, az az enyém, azt senki nem veheti el.

Ami meg most van: Boldog vagyok, mert látom úgymond az életművemet: Összetartottam a családom, mindenki boldogul, jóravaló gyermekeket neveltünk.

Még egy kicsit nekem kéne lazulnom.....az a fránya kényszer.....

Szia!

Nagyon sok sikert a fiadnak!!!!!!!!

Nekem ikergyermekeim vannak, az idén 23 évesek lesznek, hú, az érettségit nem felejtem el. A szívem egyszerre volt két helyen....Istenem, mennyire izgultam....

Minden rendben lesz, ne félj!!!!

Hétfőn gondolok rátok!

Üdv: Jucika

Mint fórumindító, el kell mondjam, milyen gondokkal küzdök.

állandó megfelelési kényszerem van. És ezt az elvárást én állítottam fel önmagamban. Nálunk mindig mindennek rendben kell lenni, mindig rend legyen a lakásban, főiskolás gyermekeimnek jól kell tanulniuk, ez nálam presztízs kérdés, a sokat dolgozó férjemnek a testi lelki igényeit maximálisan teljesítsem, a munkahelyen én legyek a legfittebb, a legjobban terhelhető, a nő, akire jó ránézni, és kedves és mosolygós, akit még a morcoska főnöknő is szeret.

És persze vasárnaponként 2-3 fajta főétel legyen az asztalon, a leves után, hogy mindenkinek kedvére tegyek. És persze vasárnap délutánonként- miután a veteményest rendbe tettük, a ház környéke is rendben,-, akkor rendbe tenni magam....mivel holnap hétfő, és szuper legyek külsőre a munkahelyen, nehogy bárki kivetnivalót találjon rajtam.

No, mi ez, ha nem megfelelési kényszer? Küzd még valaki ilyennel?

De legalább felismertem.......nagy lépés ez Tőlem.......

49 éves.

most izgulok, tegnap ballagott a fiam, aztán érettségi, és ma meg versenyen van....