Nem veszi figyelembe a szomszéd a kérésünket. (beszélgetés)

Azt nem tudom, azt kérdeztem a fi-tól, hogy az övéké-e tulajdonilapon is?

Ha nem, akkor nálunk az építészeti osztályhoz kell fordulni, aki kiadta az engedélyt, ilyen eldöntendő kérdésben.

A m2-ben benne van az a terület, vagy netán az egy hallgatólagosan használt terület, de mondjuk az önkormányzaté.

Így nemcsak, sőt nem is a prolik, hanem az újgatdagok viselkednek, akik azt hiszik, ők fújják a passzátszelet.

Ha jól tudom, akkor nincs ilyen.

Azért tettem fel a kérdést, mert a kerítést a "telkek", pontosabban területek határára húznánk fel.

Van hátul udvar. Sokkal nagyobb mint a ház előtt megtalálható füves rész. Ez amolyan bosszúa részükről...

Ilyenkor áldom hogy családi házban laktunk...bár sokszor így is agyrém a szomszed.

Hát nehéz eset...viszont ha az a ti részetek valóban akkor (ha lehetséges) menjen a kerítés. De ezt meg kell kérdezni lehet e....de szerintem lehet

Van a sorházatokra vonatkozóan bármi, ami "közösségi beleegyezést" követel, szerződésszerűen?

Esetleg a településnek kertvárosi részre vonatkozó kritérium.

Lehet, hogy rosszul fogalmazom meg, de olyanokra gondolok, mint amikor pl. a lakásodban nem lehet nagyobb az ablakod, hogy egységes maradj a teljes épület kinézete, meg ilyesmik.

Azt gondolom, hogy megtehetitek, de valószínűleg ti lesztek a bunkók, bár ha nektek is van gyereketek, és tudnak hátul is játszani, és erre másnak is lenne lehetősége, akkor nem értem, hogy miért olyan nagy kérés ez.

Kérdés, mit lehet tenni?

Húzható-e kerítés a beleegyezésük nélkül, amennyiben így döntenénk?

Sorházban élünk. Minden házhoz tartozik egy a bejárat előt elhelyezkedő parkolóhely és egy füves rész. Ez kettesével van elosztva.

Tehát így néz ki a sorunk:

2.ph-2.füves rész, 2ph-2füves rész....

A kocsikkal a közvetlen szomszéd mellé parkolunk és a füves rész is egyben van a közvetlen szomszéddal.

Nekünk 2 autónk van. Az egyiket nem tudtuk hová tenni, ezért a füves részt elfeleztettük és a mi részünket megcsináltuk parkolónak.

Ez nagy felháborodást keltett a szomszédainkban, mert ott szoktak a gyerkőceik játszani. Most a mi autóink között labdáznak, rollereznek. Nem nagyzolásból, de nem lerobbant, párforintos, "mindegyneki" kocsik

Tudom, hogy milyen egy gyerek, nekünk is van. Igénylik a szaladgálást, játékot. Mi ezért a hátsó udvarra engedjük ki őt, vagy a játszóra. Ráadásul az ő gyerekeik már nem kicsik, 5 és 7 évesek. Meg lehet nekik mondani, hogy kicsikéim, 5 méterrel odébb játszatok, légyszíves.

Megkérte szépen a szülőket a férjem, hogy az ő részükön labdázzanak, vagy menjenek ki hátra a kertbe. Telibe volt tojva a kérés.

Később finoman megmondta a gyerkőcöknek is, hogy legyenek szívesek arrább játszani. "Eddig is itt szoktunk" ...valami ilyet feleselt vissza az egyik. Ezt biztos a szüleitől hallotta, proli dolognak tartom ilyenre nevelni a gyereket.

Az a füves rész miatt vannak kiakadva, pedig annak a fele a mi területünk, azt csináluk vele amit akartunk.

A mi területünk, de itt minden szomszéd mászkál át egymás "telkén". Nem akarunk mi lenni a bunkók akik ezt nem engedik meg és esetleg kerítést is húznak fel. (a férjem már gondolkozik rajta).