Nem tudom elfogadni a szülés utáni testem és az anyaságot (beszélgetés)

GYakorlati tanácsként Bio Oil-t ajánlanák a bőrödre :)) SOkat segíthet:))A szoptatást te döntöd el,de tápszerezni sem egyszerűbb,max te érzed tőle jobban magad.

Lehet butaságnak hat de,,,,,kevesebb tükör,,,,,,még,,,,,:)) vissza alakulnak a dolgok ,és a melled miatt se aggódj:))Pihenj kapcsolódj ki amennyire lehetőséged van .SOk örömet a babához:) és viseld a férjed pólóját ha jólesik ,,,,,,,de inkább vedd fel a saját csini ruháidat ,,még akkor is ha most nem úgy áll épp:)

Szóval rázd meg magad kicsit és helyre áll minden :))

Nem is vettem magamra!!!

Csak írtam, hogy te se érezd magad annak, hiszen nem ezen múlik, hanem teljesen máson!

Én azt gondolom, ha nem megy a szoptatás bármilyen okból, akkor nem megy és kész. Ha az van mögötte, hogy nem szeretnéd a cicidet tönkre tenni, akkor az, és ehhez senkinek semmi köze nincs!

A lényeg, hogy az anyaságot úgy éld meg, hogy a gyereked mellett te se legyél boldogtalan, mert a gyerekednek csak úgy tudsz megadni mindent, ha az neked is jó és nem szenvedsz közben.

Nem kell mártírkodni, nem ettől lesz jó a gyerekkel a kapcsolatod...

Én nem éreztem pocsékanyának magam, mert tápszert evett a gyerekem.

Nem ezen múlik a jó anyaság.

Igaz, abban az időben nem szajkózták annyira az ősanya filinget, mint mostanság.

A családom se tett terhet a vállamra, e hiányosságom miatt, és egyébként sincs senkinek semmi köze hozzá.

A tápszerekben benne van minden amire a babának szüksége van.

A fiam 31 éves, egészséges és sosem gondolja úgy, hogy rossz anyja voltam/vagyok;)

3 éves volt a fiam március végén, és azon a nyáron vettem fel újra bikinit.

Most 53 éves vagyok és most is bikinibe strandolok;)

Nálam is hasonlóan mentek végbe a változások! Én is 75b voltam, most 75d vagyok. Legszívesebben áttérnék tápszerre. Csak nem szeretném megvonni tőle az anyatejet. Szeret is szopni és szerencsére jó étvágya van. Vigyáznom viszont arra kell, hogy mit eszek, mert ha fűszeres a kajám az ő pocija is fáj. Egyszerűbb lenne, az biztos. Akkor viszont azon izgulnék, hogy pocsékanya vagyok.

Nem tudom én mikor jutok el arra a szintre, hogy bikinit merjek húzni. Most még a feszülősebb darabokat is kerülöm. Néha a férjem pólóit hordom itthon.

Szeretnélek megnyugtatni, de tudom, hogy ez most lehetetlen, ezért nem is teszem;)

Tehát, én 60 kg-al kezdtem a terhességemet, 75/B cicivel.

A terhességem első jele a cicim növekedése volt, ami még nem volt gond, de már a csíkjaim látszódtak.

Az 5. hónapban vettem észre a csíkokat a hasamon, ugyan is, ekkor értek fel arra a pontra, amiket felülről láttam. Ezután néztem meg magam igazán a tükörbe és nagyon elkeseredtem.

A terhességet 83,6 kg-al fejeztem be.

Kb. szintén az 5. hónaptól iszonyatosan vizesedtem. Tehát, tudom, hogy miről beszélsz.

Szülés után pontosan 70 kg voltam, ami kövérré nem tett, hiszen a terhesség előtti ruhámat tudtam ismét hordani, de azért kicsit zavart a méretem.

A legjobban a cicim mérete volt zavaró, ami a 75/B-ről 75/E-re nőt a tejtől.

Az én gyerekem lusta volt, így nem volt hajlandó megküzdeni a tejemért, már a kórházból úgy mentünk haza, hogy tájékoztattak a gyerekem lustaságáról és hozzátették: nagy lyukat szúrjak a cumira, amiből eszik majd, azaz a gyerekem tápszeres lett.

Próbáltam én lefejni a tejemet anyósom unszolására és szoptatni is próbáltam, de néhány nap alatt feladtam. Nem vagyok egy igazi ősanya típus, sosem gondoltam, hogy egy gyereknek mindenképp kell az anyatej és azt sem, hogy a te szavaiddal élve egy szoptatós tehénbe menjek át, így a gyerekem 3 hetes korára már nem is volt tejem, és sosem bántam meg, hogy nem tettem magam tönkre a szoptatással.

A cicim a tej elapadása után szépen visszaállt egy megfelelő méretre 75/C, ami nekem még mindig nagynak tűnt, de ez a méret már nem zavart.

Kb. fél év kellett, ahhoz, hogy a hasam visszanyerje a régi formáját és már csak 3-5 kg feleselegem maradt eddigre.

Sajnos a csíkjaimnak idő kellett, de azért azok is javultak. Mire a gyerekem 1 éves lett már alig látszódtak, már nem volt ráncos a hasam, stb.

Sokáig nem voltam hajlandó felvenni bikinit, mert csúnya a hasam, kövér vagyok, stb., de a férjem egyszer meglepett eggyel, bár én hevesen tiltakoztam a felvétele ellen, a szerintem ronda testem miatt.

Sikerült meggyőznie, hogy nincs velem semmi baj, így újra bikinibe jártam fürödni, és láttam, hogy igaza van, mert nem voltam rosszabb az átlagnál és még bónuszként azt is megkaptam, hogy újra megnéztek a pasik;)

Sajnos a csíkok sosem múlnak el, de szebbek lesznek és nem olyan látványosak, mint a szülés után, de meg lehet tanulni együtt élni velük úgy, hogy ne érezzük magunkat rondának.

Kitartást!

Ó, te szegény! Komolyan sajnállak, és ezt most tényleg nem ironikusan mondom.

Nem mindenki egyformán éli meg az anyaságot.

Adj magadnak időt! Hidd el, változni fognak az érzéseid!

Te magad írtad, hogy a gyerek egy kincs. Na látod! Ez a kincs megér annyit, hogy elfogadd magad most a plusz kilóiddal, a nagy melleddel, a csíkjaiddal együtt. Meg fog változni a tested. Mint ahogy a terhesség és a szülés megváltoztatta, ugyanúgy elmúlik majd a mostani állapot, és visszanyered a régi testedet. Csak adj időt! Akkor se keseredj el, ha neked lassabban megy, mint másnak!

Ne gondold, hogy minden anya imád szoptatni! Nem. Emiatt se legyen benned rossz érzés!

Őszinte vagy, ez mindenképp pozitív.

Annyira pici még a babád, kár lenne ostorozni magad az érzéseid miatt.

Fogadd el magad, élvezd a babád fejlődését, illatát, mosolyát! Örülj a csodának! Nem mindenkinek adatik meg!

Kitartás!

Ne utáld a tested! Tudod, ha elfogadod magad, sokkal könnyebben fogsz haladni, minta lelkileg belebetegszel egy általad vélt problémába!

Fel a fejjel! Jó anya vagy, ez a legfontosabb. A többi is sikerülni fog! :)

Nem tudod elfogadni az anyaságot? Az anyaság nem abból áll, hogy a melledre teszed a gyereket. Ez nehéz kérdés, ha valóban így van, ez megér néhány ülést egy pszichologusnál.

A testedet nem baj, ha nem fogadod el, tegyél érte, hogy újra szép legyen, csak értsd meg, hogy ahhoz idő kell.

Örülj az egészséges babádnak, simogasd meg a megnyúlt hasad, ami 9 hónapig az Ő Háza volt, és legyél boldog! 🍀

Még most szültél szinte, a hormonok is erősen tombolnak benned.

Hidd el, mire 1 éves lesz a baba, sokat fogsz változni.

Sok nő esik ebbe bele, hogy más lett. A Csíkok elhaványulnak egy idő után, de lézeres kezeléssel el is tüntethető.

Nem az a gond, hogy esetleg a párod nem erősít abban, hogy számára kívánatos , szerethető vagy így is?

Adj időt magadnak!

24 kilót híztam. Egy év alatt fogytam le.

Akartam! Ennek ellenére a terhesség is megviselt félidőtől. vizesedtem, híztam, striák stb. Úgy gondoltam jobb lesz miután kibújik a gyerek. De nem! Nagyon szeretem, akartam őt, de nem vagyok képes elfogadni a változásokat.

Sok anyuka szülés után is nagyon csinos. Nagyon zavar, hogy ennyire megváltoztam!

November végén adtam életet a kisfiamnak. Nagyon szeretem, de az anyasággal, az új testemmel nem vagyok képes megbírkózni. Rosszul érintenek a striáim és a hatalmasra nőtt melleim (mindig kicsi cicim volt és szerettem is). Utálok elmenni a tükör előtt, vagy ruha nélkül lenni a legkevesebb időre is. Nem tudom elfogadni így magam. Az anyaság elfogadása is nehézség számomra, csúnyán szólva úgy érzem, hogy egy fejős tehén lett belőlem. Nagyon rosszul érint a szoptatás. Önzőségből nem szeretném abbahagyni, mert van tejem és ez a legjobb a gyereknek. Én viszont teljes mértékben undorodom magamtól és ettől az állapottól. Úgy érzem, hogy lelkileg belebetegszem. Ez nem hiszti, komoly lelki problémát okoz. Hogyan tudnám elfogadni, hogy ez természetes?

A gyerek egy kincs, nem adnám semmiért.