Nem érdekli a gyerekemet az iskola, mit tegyek? Már mindent kipróbáltam... (beszélgetés)

Ha a kislányomal járnék ebben a cipőben, először informálódnék az okáról. Semmi esetre sem büntetném vagy erőszakoskodnék, mert sokkal többet ártanék azzal.. Hétvégén szerveznék vele egy programot, ahol jól érezné magát, nagyokat beszélgetnénk, megkérdezném, hogy mi az álma, mit szeretne a legjobban.. Majd elvinném egy lepukkant környékre, ahol nagyon hátrányos helyzetű, napi megélhetéssel küszködő emberek élnek, ahol már teljesen elvadultak, primitívek.. Kitalálnék egy nyomós indokot, amivel odaküldeném a gyereket valami fura figurához.. Hát nemigen merne odamenni, vagy ha mégis, akkor tuti nem lenne valami jó benyomása.. Mondanám neki, hogy mi sem élünk örökké az apjával, és ez vár majd rá is, ha ezt az utat választja, de ez már az ő problémája lesz.. (Esetleg említeném neki, hogy ha néhány év múlva találkozik egy mostani osztálytársával, milyen 'ciki' lesz, ha az illető egy egzisztenciával rendelkező, menő üzletember vagy éppen egy ügyvéd lesz, ő pedig egy nyomortanyán tengeti majd munkanélkül az életét.. Ráadásul egy normális, tisztességes párt sem fog találni magának, és akkor felhoznék egy illetőt elrettentő példának, hogy max. egy ilyen jutna neki).

Egy finomabb megoldás az lenne (ha a szülő megengedheti), hogy fogad mellé egy számára szimpatikus tanárt azokból a tantárgyakból, amik kevésbé mennek neki. Lennének a gyereknek sikerélményei, le lenne kötve, nem lenne ideje foglalkozni olyan dolgokkal, amiket fontosabbaknak tart az iskolánál. Esetleg megkérni az osztályfőnököt, hogy egy olyan diák mellé ültesse, aki hajtós, és motiválná őt. Ha van a környezetében egy olyan személy, akiért rajong és felnéz rá, az még nagyon tudna pozitívan hatni rá, nem dacolna ellene, szentírás lenne neki minden szava.

Szerintem sokszor nem a gyermek kora a probléma, tapasztalatból tudom, a pedagoguson is sok múlik, mennyire érdekesen tudja leadni az anyagot, szereti a hivatását vagy nincs jobb alapon tanít.

Mennyire motivált a gyerek a tanulásban, mivel ösztönzik. Pl. nálunk volt egy tábla azon egy-egy mozdony indult a cél felé, melynek a végállomása a tudás volt. Nem hiszed el mennyire igyekeztek a gyerekek, hogy megmozduljon a mozdony. Más: olvasás órára mindig valami szemléltető volt. pl. az NY betűnél egy élő nyuszi.Melyik gyerek ne élvezné? Persze, hogy ragadt rájuk a tudás. Sajnos tapasztaltam ennek az llenkezőjét is. Monoton olvasás, síricsend. Melyik a jobb a gyereknek, nem nehéz dönteni.Vannak országok ahol 5 évesen kezdődik a tanítás és semmi gond.

.

Bocs, de szerintem a legnagyobb ostobaság ha a gyereket azzal fenyegetik, hogy nem láthatja az édesapját, mert az jogilag is kötelező, ha jól gondolom. Tehát ha ezzel fenyegeted nem vagy vele következetes.

Első osztályos gyerekhez nem igazán kell még korrepetáló tanár.

Nem gondolod a kistesó jövetele okoz neki lelki problémát. Egy ilyen kisgyermekkel még élvezet a tanulás, mert úgy tudod tanítani, hogy észre sem veszi a konyhában megkéred felezzen , negyedeljen el valamit , séta közben lehet beszélgetni, miért van szél, sötét, hó stb. már tanulja is a környezet ismeretet. olvasást is játékosan ki tud több szavat kirakni kivágott betűkből, persze ezek töredékek, de játékosan sokkal többre mész.

egyébként ülj le vele játszani és kezdj el vele beszélgetni , hogymi zvarja, miért nem szeret tanulni. lehet, hogy valaki bántja, csúfolják, esetleg a tanító bántotta meg valamivel.

Sok sikert és türelmet kívánok hozzá.

Szerintem sajnos túl korán adtad suliba, lehetőség lett volna idén szeptemberben mennie, mert csak most töltötte be a 7 évet.

Lehet hogy nem baj, ha kétszer járja az elsőt, mert még kicsi ahhoz hogy érdekelje, nagyon sok gyerek van így 7 éves kora előtt.

Sok szülő azt mondja, hogy okos a gyereke, miért ne menjen... szerintem minél később megy, annál jobb. Tényleg beszélj a tanárával, hogy ő mit lát ebből. Mert ha nem érdekli a suli, és másodikba megy, egyre nőni fog a lemaradás, még akkor is, ha most 95 %-ot teljesít. Tanítóként tapasztalatból beszélek.