Nagypapám meghalt január 19-én és azóta folyton vele álmodok...vajon üzenni akar?Mikor tudom "elengedni"? Nagyon szerettem:(:( (tudásbázis)

Rèszvètemet kuldom. Biztos vagyok benne, hogy vagy a te lelkedben van mèg valami fontos dolog, ami elintèzendo lett volna, vagy az ovèben.

Kèrj olyan àlmot, ha mèg mindig vele àlmodsz, amiben meglàtod, mièrt tortènik mindez veled.

Utàna a temetoben vagy otthon egyedul beszèld meg vele (gondolatban)mi mièrt tortènt.

Nem szègyen ez, maximum ne beszèlj rola senki olyannal, aki hulyènek titulàl.Rengeteg ember àlmodik elhunyt csalàdtagjàval, sot làtjàk, halljàk oket, manapsàg ez màr nem mondthato extrèm paranormàlis dolognak.

Nekem a Nagymamám jelent meg sokszor álmomban, míg

egyszer megkértem, hogy bár nagyon szeretem, de ne jöjjön vissza többet és többet nem álmodtam vele.

Valószínű, hogy valami mondanivalója van: vagy úgy

érzi, hogy még életében megbántott és elnézést szeretne kérni, vagy te bántottad meg. Minden esetre

a legjobb amit tehetsz: Kérj elnézést, ha bármikor,

bármivel megbántottad és mondd neki, hogy te sem haragszol rá semmiért. Amikor egyedül vagy, ülj le

képzeld magad elé, mint amikor élt még és mond el

a fenti mondatot és, hogy most is szereted, úgy mint amikor még itt volt. Remélem sikerül és nem

fognak nyomasztani az álmok. Sok sikert. Anikó

Én ismertem mind a 4 nagyszülőmet, de mindegyikkel csak 1-2x álmodtam, pedig a másik nagypapám nekem is tüdőrákban halt meg de őt fél év alatt elvitte!:(

De ez a papám, aki tavaly nyáron halt meg ő volt a legutolsó nagyszülőm és ő is nagyon sokat szenvedett, 86 éves volt, már nem ismert meg minket, már semmit nem tudott magával csinálni csak feküdt a végén és szó szerint már csak azért mentünk be hozzá az otthonba hogy lássuk mert beszélni se tudtunk vele!:( Nagyon szörnyű volt, de álmomban mindig egészségesnek látom és nagyon sokat álmodok vele!

Én a nagymamámmal álmodtam olyat hogy álmomban az ő temetéséről mentünk az ő házukhoz és a mama ott ült a többiekkel és ez senkinek fel se tűnt!:(

Sziasztok!

Részvétem minden gyászolónak.Nekem tavaly ápr 15-én egy balesetben halt meg az Apukám,tehát váratlanul 58 évesen.Ennél nincs borzasztóbb,amikor váratlanulmegy el valaki.Lassan egy éve és most kezdem tudni elfogadni.Az első gyászév a legnehezebb amig el nem mulik minden egyes családi ünnep nélküle.Mindenki szülinapja,karácsony stb.Én is álmodtam Apuval sokszor,néha fél napig sirtam magamon kivül,néha jó álom volt.Van egy honlap:"vigasztalódás.hu".Jó érzés volt vigasztaló szavakat hallani.

Nincs semmi probléma, dehogy haragszom!!! :D Bár nem hiszek a "babonákban",de azt sem mondhatom, hogy elengedem a fülem mellett. Például éjfélkor sosem nézek tükörbe meg hasonlók. :D

Tudom, hogy nem ijesztegetni akartál, csak tényleg rosszkor jött. :)

Nem is kell:)

Elengedni és elfelejteni nagyon különböző dolgok:)

Valaki a családból nekem azt mondta, hogy a tudat, hogy az elengedéssel segít a mamájának, könnyebbé tette az elengedést. Na meg az, hogy tudta, bármikor "visszatérhet".

Jól van, ha hiszel benne, akkor képes leszel segíteni neki:) Mert erről van szó, segítség kell neki, hogy továbbléphessen.

Az esküvődön pedig ott lesz, érezni fogod, ha nem is folyamatosan:)

Nem vagyok semmilyen szakértő, csak van kicsi tapasztalatom ilyen dolgokban meg (talán az átlagnál) több "infóm".

Ha babonás vagy és hiszel a aszellemekben, akár lehetne az is. Vagy csak a tudatalattid a nagyapádra emlékeztet, és az generálja a képeket. Ezt magadban kell lerendezned és tisztáznod az érzéseidet, nem valamiféle ezomarhasággal elűznöd.

A gyász sosem 1-2 napig vagy 1-2 hónapig tart, ahnem egy lassú folyamat. Mikor már nem fog fájni annyira az emléke, akkor engedted el véglegesen.

Sziasztok!

helga, nyugi! A papád így köszönte meg, hogy mellette voltál, nem fog "magával vinni", ebben a szellemeknek nincs hatalma! És bármilyen hírt is kaptál az egészségedről, meggyógyulsz, ha hiszel benne! Ismétlem: bármilyen! Csak hinni kell a gyógyulásban nagyon és nem beleélni magad a betegségbe!

Hellcat: én úgy gondolom, hogy üzenni szeretne a papád. És igen, azt, hogy jól van, és semmi baj, a lélek halhatatlan, de ahhoz, hogy a maga útját járhassa, tényleg "el kell engedned". Tudnod kell, hogy akkor lesz igazán boldog a lelke, ha mindenki elengedi idelent. Ezzel nem fogod őt "még jobban" elveszíteni, az álmaidban bármikor ott lehet, és szerintem ott is lesz ha engeded őt továbblépni, még azon sem csodálkoznék, ha onnantól változnának az álmok és beszélne is hozzád. Nekem azt mondták a hozzáértők, ha engedjük őket továbblépni, arról a helyről ők bármikor "visszatérhetnek" ha akarjuk, ha hívjuk őket. Persze csak álmokban, vagy megérzésekben, de sajnos ez az élet rendje. Nem tudom hiszel-e ebben, de a lelke él, és hála égnek boldog, de tovább kell mennie valahová és addig nem tud amíg ennyire ragaszkodsz hozzá. (Ami persze természetes, de gondolkodj a fentieken, hátha segít)