Nagy szerelem....volt.... (beszélgetés)

Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat!

Nos,lehet benne valami..csak akkor nem kellett volna ennyi időn keresztül hülyíteni!Akkor miért várt meg?Miért nem mondta rögtön 2-3 napra rá,miután megérkeztem?

Most már megtanultam,hogy a nagy szavak nem érnek semmit..Attól félek,hogy többé nem lesz bizodalmam senkiben,félve a csalódástól!

Néhány adalék:fiatalabb tőlem egy pár évvel,viszont (idáig azt hittem)komoly gondolodású.A másik,hogy nagy a haveri köre,és amig nem voltam itthon velük volt,de állitja ,nem csalt meg.

A szerelmünk úgy indult,ahogy a nagykönyvben meg van irva!Már az első randin nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak,és utána még a kiutazásomig volt másfél hónap.Őrülten szerelmesek lettünk.

Szia!

Szerintem nem létezhet. Aki valóban fülig szerelmes, az számolja a napokat, órákat stb, hogy mikor láthat, aztán a nyakadba ugrik.

Szija,

nem lehet az, hogy részéről ez inkább csak fellángolás volt? Mert ha igazán szerelmes lett volna, szerintem ez a pár hét nem számított volna, úgymond, és megvárt volna, ugyan azokkal az érzésekkel, mint amik akkor éltek benne, amikor elmentél...

Biztos, hogy "fülig szerelem" volt ez a részéről????

Mert az IGAZÁN szerelmes ember nem képes "csak úgy" búcsút inteni!! Akármennyi hét külön tartózkodás után sem!! Sőt!

Ismered a dalt?

"A távollét olyan, mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja, A NAGYOKAT FELLOBBANTJA!"

Hmmmm...létezhet,hogy egy (elvileg)fülig szerelmes férfi néhány hét távollét (külföldi út)után azzal fogad,hogy nem érzi azt a tüzet,mint amikor elmentem?Kell-e időt adni a másiknak,főleg,ha bizonytalan,érdemes-e újra megpróbálni?

A kapcsolat nem hosszú ideje tartott,de nagy szerelemnek indult,és megvárt,mig hazaérek.Utána jelentette be,hogy nem ugyanazt érzi,mint volt,igy közös megegyezéssel pár napja szétváltak útjaink.