Most már minden gyerek autista? (beszélgetés)

Hát igen, erről van szó: "Felállítódik" a diagnózis, és attól kezdve "fejlesztődjön" a gyermek...

A diagnózis már maga ijesztő, s az ijedt, ideges szülő(k) mindent elkövet(nek), hogy segítsen(ek) a csemetéjüknek. Az ijedt, ideges szülő(k) mellett pedig nő, növekszik egy szorongó gyermek, akinek fejlesztésre van szüksége... Ahelyett hogy vígan rúgná a bőrt a pajtásaival, belerögzül a tudat, hogy vele "valami nincs rendben"...

Kinek jó ez?

Én is, nagyon. Eric rendben van, igaz, hogy egy alsó középkategóriás autó árát kb. ráköltöttük, de ma ma ugyanolyan pimasz kamasz, mint bármelyik. Észre se lehet venni rajta. Az agya szívja az infót, elég jó a bizije is.

De amíg rá nem jöttünk, hogy mizu, pokol volt az élet. 2 éves kora körül kezdődött és kb. 5 volt, amikor egy barátom a kezembe adott egy Marslakó a játszótéren c. könyvet. Akkor kezdődött, a Vadaskerthez még kicsi volt, Csehák Hajnalka nagyon sokat segített. Aztán évekig jártunk egy lányhoz, csak arra emlékszem, hogy Anna, ő csodákat tett. 12 éves korától Csattos Ilonához jártunk, az a nő egy igazi varázsló.

Azt hiszem, abból a könyvből - nem biztos, mert sokat kutattam utána - értettem meg, hogy miért üvöltött fél napokat, amikor ledobtam a farmeromat a székre, nem bírják pl. a gombokat. Tökéletesen fejleszthetőek, de erre sincs felkészülve a csodás rendszerünk.

Nem, nem minden gyerek autista, de ezek szerint a tiéd igen.

Ez nem betegség.

Sajnálom!

Nálunk is van a rokonságban aspergeres. Nem szed gyógyszert ő sem. (Itt a "biznisz" a "járjatok fejlesztésekre!" Csakhogy... )

Aspergeres a fiam, soha semmilyen gyógyszert nem kapott. És a barátnőm autista fia sem. Nem is próbálkoztak vele, de biztos, hogy egyikünk se ment volna bele.

A baj az, hogy vannak fejlesztések, de olyan drágák, hogy nem mindenki engedhet meg magának.

Hát persze, nem véletlenül nevezik autizmus spektrum zavarnak, mert van egy skála, amin belül nagyon eltérő lehet, ki mennyire az. Vannak nagyon jól funkcionálók, akikről tényleg csak véletlenül, esetleg mert a gyerek örökölte tőle és ezért irányul a szülőre is a figyelem derül ki, amúgy semmi különös, csak talán kicsit "bogaras", befelébb forduló. És van, aki teljesen képtelen a kommunikációra, intézményi környezetben kell leélnie az életét. :-(

A legfontosabb, hogy valamilyen szinten fejleszthető, tanulható a társas életbe való beilleszkedés. Jó helyet, szakembert kell keresni és ne adjátok fel!

Nem; csak minden 2.

A másik 50% viszont "hiperaktív".

Bocs, FI, hogy komolytalanul nyilvánultam meg a föntiekben!

Beismerem, hogy a gyógyszerbiznisz hatását érzem ezekben a diagnózisokban. "Nem lehet elég korán elkezdeni a gyógyszeradagolást!" :-(

(Találkoztam már "közelről" hiperaktív, autista, diszgráfiás, diszlexiás, diszkalkúliás gyerekekkel-felnőttekkel, nem az ujjamból szoptam a véleményem.)

Nem fogyatékos, különleges. Okos is.

Csak szeresd, minden rendben lesz.

Köszönöm szépen,van MÁK kártyánk,gyod-ot és emelt családit is kapom a betegségeire.

Igen: az Ő álma is Amerika :)

Egyáltalán nem, csak sokat fejlődött a diagnosztizálásuk ezért jóval több esetet ismernek fel.

Annak alapján, amit írtál, a lányod az enyhébb esetek közé tartozik, hiszen tud beszélni (igen, van, aki egyáltalán nem beszél, na, az nagyon kemény dió), normál oktatásban vesz részt, ha a reál tárgyakban gyengébben is teljesít. (Sok teljesen átlagos ember is van így.)

A jó hír az, hogy ezekkel az alapokkal (persze nem írtad le, mi az egyéb probléma...) normális életet fog tudni élni, akár diplomát is tud majd szerezni és, ami a legfontosabb, ha akar, még fejlődni is képes, hogy jobban beilleszkedjen a társadalomba.

Ajánlom megnézni, ha még nem láttad a Doktor Murphy sorozatot, ami egy autista orvosról szól és szépen, érzékenyen és valóságosan mutatja meg a nehézségeit és azt is, hogyan fejleszti önmagát lépésről lépésre. Persze, ehhez a környezete nagy fokú elfogadására és segítségére is szükség van.

A teljesség igénye nélkül:

Einstein

Andy Warhol

Grandin

Steve Jobs

(Autizmus spektrum zavar,Asperger szindróma.)

Valamire vitték az életbe.

A gyermeked különleges.

Nem is kell neki ezután bérletet venni, mert ingyen utazhat bármilyen járművön, Ő és a kísérője a (talán MÁK) kártyával. Ezt váltsd ki. Jár a mozgáskorlátozottak parkolási kártyája is és sok helyen ingyenes belépő neki és a kísérőjének.

A lényeg, rengeteg helyen tanulhat. Meg kell találni azt ami neki tetszik, jól megy, akkor csodákra képesek. Segítsetek megtalálni mi az, amit szert, tud és ez irányban megtalálni aj övőjét !

Amerikában a Szilcium völgy tele van jó képességű Asperger szindrómásokkal, hatalmas IQ-val és tehetséggel.

Egyáltalán ne aggódj! A barátnőm három gyerekéből egy Aspergeres, egy autista. Őt 12 évesen kisegítő iskolába akarták küldeni, mert az oktatásnak fogalma sem volt, nem ismerték fel, 2012-ben.

Azóta 24 éves, cum laude végzett a Műegyetemen, most Dániában jár egy elég komoly egyetemre, közel anyanyelvi szinten megtanult angolul és spanyolul. Gondolom a következő a dán lesz.

Nem fogyatékos a gyereked, különleges képességei vannak. Nyugi, a barátnőm zokogott, amikor megkapta a diagnózis.

Akkor viszont ez az egy információs - az év végi eredmény - kevés ahhoz, hogy bárki megnyugtathasson. Én azt szűrtem le belőle, hogy jó képességű, nemigen akadályozza az autizmus. És remekül kompenzál.

Nézd, ahogy írtam, hasonló cipőben járok, csak már régebb óta. Nem olyan sötét ez az út, mint amilyennek érzed! :) Csak szeretned kell a kislányodat - ez pedig adott. Minden rendben lesz. :)

Ja, igen, véglegesség ... Erről megfeledkeztem. Nem ismerek senkit, akinek megadták volna. A fiam 28 éves, de nála is mindent felülvizsgálnak.

Nem tudom, az ország melyik részén laktok, de jóval előttünk jártok! (Nem bántásként írtam: észre kéne venni, hogy vannak állapotok, amikben nem várható lényegi javulás.)

Nem. Valószínűleg nem tbb, mint régen, csak már jobban diagnosztizálták.

Lányom egyik osztálytársa is az, és nagyon szép bizonyítványa volt.

Ez egy spektrumzavar, és általában kommunikációs-, beilleszkedési-, és viselkedésproblémákat okoz. Ha Te a kislányodnál nem észleltél ilyen irányú eltérést, akkor örülj, tiszta szívből! Ha ennyire enyhe fokú, akkor semmiféle hátrány nem fogja érni. (Az iskolák büszkék rá, ha "problémamentes" SNI-s gyermeket fogadhatnak, mert a statisztikájukat, megítélésüket javítja.)

Egyébként meglep, hogy/ha látványos tünet nélkül megkapta a diagnózist: nem szokták könnyen papírra vetni. Sokszor még indokolt esetben sem. :(

Ja, a GYOD. Az nem "jár". Elég szigorúan vizsgálják, és ha a lányodnak nincs szüksége segítségre minden tekintetben (mosakodás, öltözködés, közlekedés, stb.), akkor nem ítélik meg.