Mit kellene tennem ezzel a helyzettel? (beszélgetés)

Vedd úgy, hogy kipróbáltad! Biztosan meg tudod oldani.

A fórum témája miért nem foglalkoztat? Ahhoz miért nem szólsz hozzá?

Úgy néz ki, hogy mindenkit jobban érdekel az, hogy én mit írtam, mint a FI-nek tanácsot adni vagy együtt sírni vele;)

Na, akkor most megpróbálom, hátha ötletet adok nektek is, a tanácsokhoz;)

"Mostanában hangulatingadozásaim vannak": Menj el orvoshoz, sok minden okozhatja. Elég csak a frontokra gondolni, valamint arra, hogy kevés a világos időszak ezekben a napokban, és még akár betegség is okozhatja.

"és nem tudok ellene tenni." De tudsz! És csak is te tudsz tenni ellene! Olyan programokat szervezz magadnak, vagy olyat csinálj, ami érdekel és szórakoztat. Nem most van az ideje mélabús zenék hallgatásának vagy olyan filmek nézésének, amik a jó időszakunkban is a padlóra küldenek.

"Próbálkozom de nem megy." Nem, nem próbálkozol. Szerintem az, hogy kiírod magadból nem segít! Tessék elfoglalni magad valami vidám dolgokat. Tudom, most az lesz, hogy mondani könnyű! Én meg azt mondom, hogy kifogásokat gyártani is könnyű.

"Nagyon pesszimistán látom a világot, mindent rossz néven veszek, és nem tudom elhinni azokat a pozitív dolgokat, amiket az emberek mondanak rólam." Jaj, hát azt akarod hallani, hogy jól nézel ki, okos vagy és ügyes, és nálad jobb embert nem hordozott a föld a hátán? Na, szerintem erre semmi szükség. Ezt magadnak kell megteremtened és nem azzal, amiket itt írsz.

"Rossz és értéktelen embernek tartom magam. És félek, hogy ez az önbizalomhiány kihat majd a kapcsolatomra is."

Ez alapján azt gondolom, hogy a párkapcsolatoddal van a gond. Nem tudom, hogy milyen, de valószínű, hogy változtatnod kell magadon, esetleg a partnereddel átbeszélni.

"Mióta párkapcsolatom van megismertem a legrosszabb oldalamat is. A féltékenykedést, irányításmániát (nem irányítom őt, vissza fogom magam, de rosszul is érzem magam emiatt) és úgy érzem folytogatom őt, sok vagyok neki."

Nem tudom, hogy mit lehet tenni a féltékenykedés ellen, és azt sem, hogy miért gondolod, hogy egy felnőtt embert neked kell irányítani. Nem szereted? Nem bízol benne? Erre sem az a megoldás, hogy rosszul érzed magad, hanem az, hogy változtatsz magadon.

"Nem szeretnék szakítani, de néha úgy gondolom, hogy neki ez lenne a legjobb." Jaj, ne játszd a mártírt! Olyan nehéz megváltozni? A másik kedvében járni? Inkább a kifogások gyártása?

És most vonom vissza az orvost. Nincs neked semmi bajod, csak rosszul gondolsz magadra. Hangulat ingadozásnak állítod be a bizalmatlanságodat. Pesszimistaként gondolsz magadra, holott egyszerűen féltékeny vagy.

Ha az eddigi próbálkozásaid sikertelenek voltak, akkor csináld máshogy.

Első körben beszélj a pároddal, mert ha ő így jól érzi magát, akkor minek változnod? Lehet, hogy ezért szeretett beléd, mert ilyen vagy és feleslegesen érzed magad rosszul.

Mi innen, nem fogunk tudni segíteni, hiszen se téged, se a párodat nem ismerjük. Ezt csak te/ti tudjátok megoldani, ha egyáltalán meg akarjátok. Ha meg akarjátok oldani, akkor nem próbálkozni kell, hanem tenni kell.

Sok sikert!

Néha az is elég, ha az ember leírja gondolatit és mondjuk nem csak egy napló formájában, hanem így, hogy meg legyen az érzés, hogy valaki meghallgat!

Én sem vagyok egy kertelős típus, lelki simizős, aki még akkor is simogat amikor az igazságra van szükség, de te már inkább a lekezelő kategória vagy.

Nem tudom mivel próbálkozol a hangulatingadozásaidon úrrá lenni, de javaslom, hogy menj ki a napra, a természetbe, hallgass zenét, ami feldob.

Szerintem nincs olyan ember aki ne lenne néha búskomor, ne lenne néha magába zuhanva, ne fárasztaná le a sok (és sokszor negatív) környező inger. El fog múlni, ha számodra kellemes dolgokkal pihenteted néha az elmédet.

Bármit is mondanak rólad azt nem elhinni kell, hanem elgondolkodni rajta.

Vegyél ki egy kis szabit ,ha teheted.

Ülj le magaddal, írd le miket érzel,,ne csak a rosszat a jót is,,a legkisebbet is.

Tél vége van ilyenkor kimerülnek a szervezet raktárai esetleg,turbózd fel magad.Azt nem írom mikkel mert csapból ez folyik.

Sétálj nagyokat,,vagy épp kiránduljatok,ki kell szellőztetni magadból a sok negatívumot.

Minden jót kívánok nektek! A párodnak kitartást!

Beszélj vele is erről, hogy tudja nem vele van van, hanem rossz időszakod van.

Nem akarod érteni amit irtam? Érthetőbben is tudnám,

de udvariasan azt jelenti, ne szólj hozzá ha nem érdekel. Ekézni bárki tudja a másikat, Mi a francot szólsz be egy fórumnyitónak hogy miért picsog?

Amióta az eszem tudom hangulatingadozásaim vannak.

Hol egy dühöngő őrült,hol egy cuki muki.

Ismerd meg saját magad ès akkor kicsit fogod tudni kontrollálni.

Az neked való.

Esetleg hozzászólsz a témához?

Valami jó tanács, ha még nem uncsi számodra a századikban is ugyan azt leírni...

Talán keress fel egy szakembert, ha olyan emberektől sem fogadod el a pozitív véleményt, aki ismer.

Szülőkre, barátokra gondoltam, amikor az ismerősöket írtam.

Ha ez az első kapcsolatod, ne csodálkozz, hogy nem tudod hova tenni az érzéseidet még.

Én pl. a helyedben nem nyitnék fórumot, nem nyafognék idegeneknek, hanem magamba néznék és megoldanám a saját problémámat.

Mit vársz ettől a fórumtól? Szerinted mit tudunk ehhez hozzátenni? Mit tudunk erről mondani? Tudunk tanácsot adni?

Én biztos nem.

Csak annyit, hogy a nyafogás helyett, tessék normálisan viselkedni és tegyél azért, hogy jól érezd magad.

Annyira unalmas már ez a sok picsogás...