Mit gondoltok erről? Érdekel a véleményetek, de semmiképp nem kioktatást várok! (beszélgetés)

Egyáltalán nem "bunkó" a családod.

Számomra inkább az a fura ahogy te és a párod reagáljátok le az egészet.

Szerintem az,hogy nem ismerik egymást a szüleitek ,az nem az ő saruk,hanem a tiétek.

Szerintem egy név vagy szülinap,vagy valami más ünnep bőven elég alkalom arra ,hogy meghívjátok őket.Mert ha már két éve külön,önálló életet éltek,akkor nektek lenne illő meghívni ,összehozni a két családot,és nem fordítva.

Szóval szerintem sértődöttség helyett inkább vonjátok le tanulságként azt,hogy ha összetartó,összejáró családot akartok,akkor ahhoz tenni is kell .

Teljesen normális a szüleid reakciója.

Egyébként meg temetésre akkor "illik "menni,ha ismertünk és szerettünk valakit.

Itt jön be az, hogy 3,5 alatt nem lett volna rossz sort keríteni arra, hogy megismerjék egymást a szülők.

Mondom én, de: a férjem lányának a vőlegényének az anyját 11 év együttjárás után sem ismerem.

Szóval, nálunk sem volt rá igény egyik részről sem.

De visszatérve az eredeti kérdésre, szerintem a fórumindító szülei nem követtek el semmi sértőt, hisz nem is ismerték a lányuk szerelmének az apukáját.

Életükben nem voltak kíváncsiak egymásra, akkor a temetésre elmenni csak képmutatás.

Nem csípte a két család egymást?

Nem követtek el bűnt, az illemnek eleget tettek. Részvétet nyilvánítottak. Amikor apám meghalt, anyámtól még ennyit sem kaptam. Mégsem sértődtem meg, erre számítottam.

En azt modnom, hogy ha nem ismertek egy gyasztavirat boven elegendo. Kepmutatas lenne ott lenni.

Ha eddig sem te sem a pasid nem eroltette a ket csalad talalkozasat (ha mar 3 eve o tart el) akkor most mire fel ez a nagy sietseg? Foleg ugy, hogy temetesrol van szo. Ha nalunk tortenne ilyen, eleg furan venne ki magat a "meg nem hivatalos"csalad masik oldalarol a szuloi reszvetel.

Autóval jöttek-mentek volna, aludni nem kellett volna sehol.Csak akarat nem volt.

Persze azt meg kell jegyeznem hogy testvéremhez nem ritkán járnak, illetve az ő anyósáékhoz, pedig az is 110 km. Ez csak akarat kérdése. Nekik még a feneküket is kinyalná. Talán ezért is fáj. De mielőtt félreértenétek, nem irígység ez. És jól esett volna ha a testvéremék is eljönnek, mert nekik csak kb 50 km lett volna, és a párom a gyereküknek a keresztapja.

A párod mamájáéra. De a szüleid is ott voltak?

A fórumindító ott lesz a temetésen, csak a szülei nem.

Most már mindegy a dolog, hiszen túl vagyunk rajta. Mármint a temetésen...

És nem volt kellemes érzés, mikor mindenki azt kérdezgette, hogy az én családom miért nem jött el. Addig is szégyelltem magam a viselkedésük miatt, és fájt, de ezután azt se tudtam hogy süllyedjek a föld alá.

hát nem tudom, nekem fáj nagyon és a páromnak is. Nem ismerték igaz, de akkor is...

Ennek az elhunyt számukra ismeretlen embernek a fia tart el engem 3 éve. Úgy gondolnám minimum. Amúgy pedig ez a számukra nagy távolság 130 km.

A párod részéről kicsit eltúlzottnak tartom a reakciót, erre magyarázat lehet a lelkiállapota. Később talán megenyhül a szüleid irányába. A szüleid pedig a párodra és rád való tekintettel - hiszen te ismerted az elhunytat - elmehetnének. De mint írtad távol laknak egymástól és ha ez bármilyen problémát is okoz nekik, nem elítélhetőek a távol maradásárt. Beszéljék meg a pároddal, hogy a szertartás időpontjában ők elmennek a helyi templomba és ott róják le kegyeletüket, vagy odahaza gyújtanak egy szál gyertyát.

Amint enyhül a fájdalom, megenyhül majd a párod is.