Milyen érzés bölcsödébe adni a gyerekedet? Hogyan történik a beszoktatás? (tudásbázis)

Sziasztok!

Az én kislányom most egy éves,jövőre megy a bölcsibe.Bizony én is nagyon félek,hogy mi lesz,elsősorban velem.....Most még belegondolni isnehéz,hogy reggel "leadom" és csak délután látom megint.De a szükség nagy úr........

Mi most kedtünk járni csiri-biri muzsikára,mert úgy veszem észre,hogy Dorka igényli a vele korabeliek társaságát.Ez egy fél órás zenés foglalkozás,nincs egyszerre túl sok gyerek,és én is ott vagyok.Első alkalommal még csak szemlélődött,de másodjára amikor levettem róla az előtérben a cipőt és a kabátot,bátran ment a többi gyerek után be a terembe.A foglalkozás közben is ügyes volt,csak néha pillantott hátra,hogy ott vagyok-e.Remélem ez jó bevezető lesz a bölcsibe.

Sziasztok!

Múlt hétfőn kezdte a lányunk a bölcsődei beszokást (20, 5 hónaposan). A bölcsiben nem találja helyét nem eszik és keveset alszik, sokat sír. Otthon mint egy kisördög. Eddig sem volt "jógyerek" de amióta bölcsibe jár. . . NAgyon rossz. Tegnap már otthon is alig akart enni, nehezen aludt el fel-fel sír. Normális ez? Megszokja valamikor ezt az új helyzetet?

Köszi a válaszokaz, Panni

pedig jó lesz neki ott hidd el.

otthon az ember nem is tud annyit foglalkozni vele, hisz nem állhat készen a nap 24 órájában, és hát a hasonló korú gyerekek nagy vonzódást jelentenek a gyerekünknek.jó néha megy az ütöm-verem de legalább edzett lesz

és hát a munka sem közömbös, hisz ma már az ember nem engedheti meg hogy ne dolgozzon

igen én is láttam sírós gyereket még az oviba is nem csak a bölcsibe. nekem a nagy ovis volt nem járt bölcsibe a kicsi miatt, mert semmi kedvem nem volt a kicsit is hurcolni az oviba.

első nap ugy otthagyott hogy haza sem akart jönni. azt mondták lány. majd a fiam!

ja!

elvittem a bölcsibe otthagyta. még azt is mondta menj innen:))

szóval egyikkel sem volt gond, de mindig érezzék a gyerekek, hogy nem vagytok gyengék, és akkor nincs gond. modjuk én sosem ejtettem egy könnyet sem, mert tényleg tudtam hogy jókat játszanak, és sok barátjuk lesz.

és igy is lett

nem tudom nekem semilyen érzés nem volt. két évesen adtam bölcsibe a fiam de tudtam hogy jót teszek vele, mert othon halálra unta magát, pláne hogy a nagy oviba járt.

szóval beadtam első nap már ott is hagytam annyira jól érezte magát hogy már aznap ott aludt

úgyhogy igen lehet csak neked van szükséged beszoktatásra

Sziasztok!

Mikor a fiam szokott néhány éve a bölcsibe, az elején nekem is megszakadt a szívem. Tele voltam aggodalommal, hogy mi lesz vele nélkülem, de aztán bebizonyosodott, hogy van élet rajtam kívül is. Eleinte tényleg csak rövid ideig hagytam ott, mindig megbeszéltük, hogy hová megyek, miért kell ott maradnia, és így szép lassan megszokta a körülményeket. Segített, hogy nála volt a cumija, meg az alvós macija, amit állandóan hurcibál, így ha valami "megpróbáltatás" érte, azzal tudta vígasztalni magát. Az is jól bevált, hogy minden nap kitaláltuk előre, hogy az adott játékokból mit fog kipróbálni, így mindig volt neki terve, várta már, hogy pl. boltosat játszhasson a kiskosarakkal...

Hát így volt, nem volt könnyű nekem sem, de szép lassan belejöttünk. Biztos mindenkinek sikerül, csak legyetek türelmesek magatokkal szemben, természetes a leválás aggodalma.

Én filona82-höz csatlakozom. ÉN is csecsemő- és kisgyermekgondozóként dolgoztam ( szülésig) bölcsődében. El lehetne mondani, elvileg hogyan zajlik a beszoktatás papíron, de ez egyénenként mindig egy kicsit eltér.

Én először azt szoktam mondani, a szülő határozza el magát, hogyha tényleg bölcsibe adja a kicsit. Nem könnyű, de határozottnak kell tűnni a gyerek előtt, hogy lássa, jó helyen van, Anya vitte oda. Gondoljatok bele, milyen lehet, ha ott van egy számára idegen helyen, és azt látja, Anya sem biztos a dolgában, netalán még sír is. Lehet sírni, de a kicsi ne lássa. A legrosszabb, ha elbúcsúztok, és átvette a gondozónő, ekkor a gyerek elkezd esetleg sírni, kér még puszit, és a szülő visszafordul. Ilyet nem szabad. Az esetek többségében a sírás egy idő után csak pár percig tart. És: Szinte nincs beszoktatás sírás nélkül!

Meg kell próbálni bízni a gondozónőkben, és azt tenni, amit ők mondanak. Ha összedolgoztok, könnyebb lesz.

Még annyi: 5 hónapos lányom van. Ha bölcsődébe kell mennie, én is sírni fogok! :-D Tudom, hogy beszélni róla könnyű!

Sziasztok.

Én a másik oldalról ismerem az esetet. Elég sok gyereket szoktattam már be a bölcsibe. :-)

A legfontosabb , hogy készüljetek fel arra, hogy a kicsik csüngeni fognak Rajtatok , esetenként az is előfordul, hogy haragszik a gyerek az anyjára ilyenkor.

Ez nem Nektek szól, csak gondoljatok bele, hirtelen kb. 2 év folytonos együttlét után egyik napról a másikra egy csomó síró, nyavajgó kisgyerek és két vadidegen ember közé, idegen környezetbe bekerülni. Ez még egy felnőttnek sem jó, akár egy munkahelyváltás. Viszont a Kicsik sokkal rugalmasabbak, mint mi felnőttek.

A leges-legfontosabb tanács, hogy SOHA ne szökjetek el a gyerektől, mikor ott hagyjátok a bölcsibe!Mindig tartsátok be az ígéretet, ha pl: azt mondjátok , hogy egy kifliért mentek ki a boltba és aztán visszajön anya, akkor tényleg annyi idő legyen és tényleg legyen kifli... sorolhatnám.

Lehetőleg ne lássa, hogy sírtok. És feltétlenül érezze, hogy szeretitek.(Gondolom ez a legkönnyebb része a dolognak!)

Sok sikert minden kicsikének és anyukának. Készüljetek fel, hogy nem egyszerű, de sajnos ez az élet rendje. Ügyeskedjetek. :-)

Nálunk a középső volt bölcsis. Az első nap 1 órát maradhatott volna, de kidobott a homokozóból. Ennyi ideig tartott a beszoktatás. A kicsivel várnom kéne min. fél évet, de olyan kis majom, szó szerint rajtam csüng, hogy kizártuk a bölcsit.

Gyereke válogatja. Hallottam, és láttam, hogy az anyuka kint zokogott, a gyerek meg bent. Kemény 5 percig:D

Azért nekünk is sikerült fél évig az összes bacit megkapni, de így legalább az óvoda zökkenőmentes volt.

Én nagyon félek az elszakadástól, mert a fiam nagyon fél az idegenektől, sokáig tart amíg megbarátkozik.(sokat volt kórházban, így mindenkitől fél)Félek attól is, hogy el tudják e majd úgy látni ahogy én itthon, kap -e majd elég figyelmet...stb.

Első gyerek, el se tudom képzelni, milyen lesz nélküle, újra dolgozni járni.Rossz lesz nagyon, hogy nem tudom majd mit csinált, amíg nélkülem volt.Nagyon anyás.

Egyáltalán nem is terveztünk bölcsit, mert kistesót szerettünk volna, de nem jött össze, így muszáj elgondokodi a bölcsin, mert a gyes nagyon kevés.

Óvónő vagyok amúgy ,de nem gondoltam hogy ilyen nehéz lesz.

Majd írd le a tapsztalataidat!Mi ha megyünk, akkor csak szeptemberben.

Minden jót nektek!

ez a téma engem is érdekel!!

Szeptembertől az én lányom is bölcsis lesz:-(