Milyen ember az aki a barátaidnak elmondja, amit egy rossz pillanatodban róluk gondoltál? (beszélgetés)

(Nem olvastam a kommenteket)

Szerintem ide kb 3 dolgot lehet mondani,ami azért átgondolandó szerintem.

1. Eléggé rosszindulatú dolognak hangzik és sz*rkavarásnak is persze,de azért nézd azt is,hogy most vesztél vele össze,lehet,hogy oka volt rá,hogy elmondja,vagy épp csak olyan lelki állapotban volt(mert ugye te is a lelki állapotod miatt mondtad ezt a barátokról). Persze ez nem jelenti azt,hogy helyesen tette,amit tett.

2. A szavaknak súlya van. Hatalmas súlya néha. Nem szabad velük dobálózni csak úgy, bármennyire mérges vagy szomorú az ember.

3. Ha valakiről mondasz valami negatívat,amit esetleg visszahall,elsődlegesen Te vagy a hibás,mivel ugye te mondtad a dolgokat. Pontosan ezért illene odamenni a kedves baráti társasághoz,és elmondani nekik (szemtől-szembe,nem facebook-on),hogy valóban ezt és ezt mondtad,de nem azért,mert utálod őket,hanem mert indulatból meggondolatlant mondtál.

Ne érts félre,nem akarlak bántani,és ne vedd letámadásnak. De szerintem ezt így korrekt végiggondolni ill. csinálni. :)

A másik. Rengeteg olyan ember van akin egyerűen nem lehet segíteni mert sajnáltatja magát.nem is akar tenni azèrt hogy a helyzet megváltozzon

Most akkor mindenki sírjon es nyalogassa a sebeit?sajnos kevès olyan ember van akI tènyleg felfogja h nem körülötte forog a világ.mèg ha baj iz tortènt.nem kell mast hibáztatni.

Milyen ember az, aki szégyenli azt, amit a barátairól mondott egy rossz pillanatában?

Milyen ember az, aki rosszat mond a barátairól?

(még akkor is, ha rossz pillanata volt)

Az ilyen pasinak lapáton van a helye...Nem veled van, hanem ellened?

..és még a face-re is kiposztoltat? pff...

Remélem már jobban van a gyerkőcöd!?

Érdekes szitu. A leírtakból nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ki és mennyire hibás az egészben, több infó kellene. A "barátokról" és az adott körülményekről is.

Vagyis tényleg előfordulhat, hogy a barátok nem is igazi barátok és tényleg szarnak az ember fejére, mikor támogatás kellene és esetleg olyannak tűnt addig a viszonyuk, hogy elvárható lett volna, erre tessék, otthagyják a sz@rban...

Más részről, az is lehet, hogy az ember lánya túldramatizálta az egész helyzetet, kétségbeesett, aztán csak vekengett és csak vekengett, halálra sajnálgatta meg idegesítette saját magát, és azt akarta, hogy a többiek is jól sajnálják őt és vele együtt érezzék szarul magukat és igazából azon akadt ki, hogy nem így történt...

Mondjuk a pasi, az más tészta. Tőle elvárható (lett volna), hogy vele/velük maradjon. Meg ha úgy látja, hogy nem tudja feldolgozni a történteket, akkor segítsen neki benne. Erre visszamondja az egészet mindenkinek. Sz@r alak.

Nem kell velük foglalkozni, mert magukból indulnak ki!

Én már ezeket figyelembe sem részesítem!

Ez arra is jó volt, hogy megtudd, kire számíthatsz és mennyire.

Aki barát, az megy, segít, nem zavarja, hogy csak erről tud veled beszélni, mert igen, neked most ez a legnagyobb problémád.

Gondolom nem mentél volna el velük bulizni, csak maga a dolog, hogy hívhattak volna, esik rosszul, mert nem tették.

Egyébiránt és mindazonáltal, barát az ilyen?

Az emberek esendőek, TE is, más is.

Csak Magadra számíthatsz!

Megértem, hogy kiakadtál, de az is normális, hogy elmennek nélküled bulizni. Nem volt jogos a felháborodásod.

Viszont az sem fair, hogy rossz pillanatodban kifakadsz, s valaki alig várja, hogy ebből közfelháborodást tápláljon.

Indiszkrét és szarkavaró.

Én leszarom, hogy őszinte, utálom, mikor valaki békétlenséget szít.