Mik a tapasztalatok, vélemények az alternatív óvodákról, iskolákról (Waldorf, Montessori) ? (tudásbázis kérdés)

A lányom ide jár: [link]

Most 9. évfolyamon, de a 7-et is itt fejezte be és 8-ban is itt tanult.

Most a húgom kisfia kezdte az elsőt, ha érdekel valakit bármi róla, akkor szóljatok.

Igen amugy a mintessori tunik kozeputnak es irtam is h nagyon szimpi, az egyetlen gaz h gyakrolatilag egy db ilyen intezmeny nincs a kozelunkben, logisztikailag meg nem megoldhato hogy egy egy ora az ut oda vissza reggel es este, foleg ha az embernek nem 1 gyereke van ha em 2-3.

De hatha mire nekunk aktualis lesz, valtozik a helyzet.

Furi mert waldorfbol sokkal tobb van,,,,

A kozepso resszel egyet ertek, emiatt is fontolgatom a dolgot, ilketve egyelore csak emiatt. Mert magat a tanutasi modszert sokkal tobbre tartom mint az allamiban.

A fegyelmezessel kapcsolatban, itt is a kozeput lenne rendben, ami abszolut tanar kerdese, ebben az iskolaban is meg abban is. Ezt tenyleg ugy mell felmerni hogy bemegy az ember es probalja megismerni a tanitokat.

Igazabol magamat gyozkodom , es ugyanakkor fogal azom meg az ellenerveimet, kissé skizonak is erzem magam mert kb magammal vitatkozom :):)

Fegyelmezéssel kapcsolatban: vannak határok,nagyon is. Nekik is jó, hogy tudják meddig mehetnek el SZABADON. A szabadság nem azonos a szabadossággal, a "mindenki azt csinál, amit akar" gondolkodással. ez nagy félreértés szokott lenni, meg ugye fals infókat tényként tálalni nem fairdolog..szerintem.

Plusz dolog, hogy élményszerűen tanítanak, ami motiválja a gyereket, és ugye egy kíváncsi gyereket könnyebb tanítani. A gyakorlatias oktatás, a készségek fejlesztése és a lexikális tudás átadása nem zárja ki egymást. A hagyományos iskolákkal pont ez a probléma,a waldorf módszer a kettő egyensúlyát próbálja megteremteni, stbstb.stb. .. és még sok minden más van, ami jobb mint a legtöbb hagyományos suliban.

Félre ne érts,nem áll szándékomban győzködni téged, isten ments:)

Már írtam,akkor kapsz egy adott iskoláról hiteles infót, ha elmész oda... nem egyszer.

A mi sulinkban működik ez a fajta módszer, máshol nem tudom mi a helyzet.

Szerintem az a plusz, hogy megmarad kiegyensúlyozottnak, megtanítják használni a jó eszét, esetleg fejlesztik is azt. :) Mondom ezt szintén külsősként. :) Ha elolvasod Wheat beszámolóját a Montessoriról, akkor az szerintem az a középút, amire gondolsz. Nekem legalábbis annak tűnik.

Mindezeken túl azt gondolom, hogy a család és az iskola együtt kell hogy működjenek a nevelés során. NEm csak az iskola feladata a fegyelmezés és társadalmi együttélés szabályainak a tanítása, betartatása. Az iskola hiába fegyelmez (ne), ha otthon nem figyelnek a gyerekre, nem törődnek vele, vagy ellentétes normák érvényesülnek otthon, mint a suliban.

Igen, azt akartam sugallni hogy sokkal kevesebb fegyelmezes van. Lehet hogy ez külsős nézópont (nyilvan hisz kulsos vagyok), es az is benne van a pakliban hogy tevedek. De nem egy -relative kozvetlen- forrasbol hallottam hogy a waldorfbos altalanosbol kikerult gyereket lehetetlen fegyelmezni mondjuk egy allami kozepiskolaba, felallt ara kozepen h neki pisilni kell, kisetalt, a szuneteket tagan kezelte , persze, az asztalon nem ugralt de a lenyege hasonlo volt, és mivel jooo nagy önbizalma volt ehez, nem is nagyon szerette volna elfogadni h neki maskepp kellene ezt azt csinalni. Plusz ugye a kamaszkor se segit ilyemkor.

Nade én most nem abba az iranyba akarok elmenni h fikazom az alternativat es vedem az allamit, hisz az alternativrol tenyleg nincs belso tapasztalatom, csak arra se lyukadjunk azert ki hogy az allami tonkreteszi a gyereket, az alternativ meg tuti jo.

Sok sok okos, ertelmes, talpraesett , lelkileg ép ember kerult ki az allami rendszerbol is, es nyilvan az alternativbol is, es mindenhol vannak peldak a kisiklasra is.

Tok egyedi h hol milyen tanart fogsz ki, itt is ott is, es azon sok mulik.

A legtobb még mindg a szülőn, ha a csaladi ahtter rendben van, szerintem barmilyen iskoat el tud vegezni a gyerek serules nelkul.

Es a szulo szerepe ott is megmutatkozik h eszreveszi ha a gyereknek a jelenlegi helye nem megfelelo, es atiratja masik oskolaba, ha csak ugy orvosolhato a problema.

Amire én végeredmenyben kivancsi lennék ( es ez csak most fogalmazodott meg bennem) hogy mi az a plusz, amit egy alternativ iskola nyujt az allamival szemben egy olyan gyereknek, aki amugy kiegyensulyozott, jo esze van, alkalmazkodo, stb, tehat maximalisan megallná a helyet az allamiban is...

Azon kivul hogy lesz pár laza éve (ezt pozitiv ertelemben mondom, nyilvan a gyerek amig lehet maradjon gyerek)...

" Ha tetszik nekunk ha nem, egy napon ki fog kerulni " a rendszerbe", es muszaj lesz megallnia a helyét. Nehogy ott érje csapas a lelkét először, 20 evesen...nehezebb feldolgozni mintha folyamataban szokna hozza. "

Nem értek ezzel egyet.

az állami sulikban ami sok, az a rengeteg felesleges inf.alapú tananyag, amit elsőtől kezdve próbálnak a gyerekek fejébe verni. Ezek hiábavalóan terhelik a gyerekeket.

Ettől van megkímélve általában egy alternatív intézményben tanuló gyermek,éppen ezért sokkal több szabad kapacitása marad a valóban fontos dolgok megtanulására, ezért nem jelent gondot majd tizenévesen, érettebben átállni akármilyen más rendszerre.

Mellesleg szerinted melyik gyerek lesz később használható egy közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény számára: amelyikből már alsósként kiölték a tanulási kedvet, az iskolát mint kötelező rossznak érzi, vagy az, amelyik az új ismeretek szerzésében az örömöt látja, és az iskolát valóban a második otthonának tudja tekinteni?!

(PerszeBiztos vannak jó állami sulik is, de tudjuk,hogya magyar oktatási rendszer nem erről híres,sajna nem ezaz általános:(/

"de azt se szeretném ha a lányom azt latna hogy az azstalon ugralni lehet ha ő eppen azt akarja... (Nyilvan sarkitok, de ez a lenyege..)"

Nem tudom mit akartál ezzel sugallni, remélem nem azt,hogy az alternatív iskolákban szabadon,bármit lehet csinálni.

Mert akkor ez tipikus "külsős" nézőpont olyantól, akinek abszolút nincs rálátása az egészre, viszont teória az van.

Én ugy tudom hogy a waldorfban peldaul nincs szamonkeres. Nincs osztalyzat, nincs feleltetes, nincs dolgozat.

És bar nem ertek egyet az allami rendszerben sem azzal hogy stresszeljek allandoan a gyereket es alazzak meg ha nem tud valamit vagy valamiben gyengebb, de a szamonkeres es kovetelmenyek ilyen szintu hianya nem biztos hogy jo (igy nyilvan lesz a gyereknek onbizalma, ha sosem kerul olyan helyzetbe ahol esetleg biraljak a viselkedeset vagy a teljesitmenyet.. A kérdés hogy ez valós önbizalom e.....

Mint mindenhol,itt is az arany kozeput lenne a jó, de az nem igazan létezik.

Ezert nehez kitalalni hogy melyik végletet valassza az ember,,,, :/

Én nem hiszem, hogy csak a "kilógó" gyerekeknek lenne jó az alternatív módszerű iskola.

Az állami iskolák szerintem a legtöbb gyereknek elveszik az önbizalmát, erre számtalan példát látni. A pedagógusok többsége szakmailag és emberileg is egy vicc. Amelyik másképp akarja csinálni, annak is meg van kötve a keze.

A követelmények pedig irreálisak-második osztályban római számok és átváltások, fél év alatt olvasni tudás, stb.

Nem értem a félelmet a "rendszerbe kerüléstől". Mindenki azt írja, hogy ugyanúgy megvannak a követelmények, mint az állami suliban. Ha ez megvan és az önbizalma is rendben van a gyereknek, akkor meg fogja állni a helyét a "rendszerben".

Hat barmennyire is rossz ezt latni, de többekre igaz h life is a struggle, mint akikre nem. Es ezt nem eszrevenni kissé demagóg lenne, de ez is egy máskk fórum témaja.

A baj valahol ott van, hogy a rendszer vakóban rossz, de nekunk nem áll hatalmunkban valtoztatni ezen, akarmennyire is szeretnenk. Es ahhoz hogy az ember talpon maradjon, szukseg van arra hogy valamilyen formaban igenis be tudjon integralodni egy rendszerbe, mert ha nem, egesz eleteben különcnek, csodabogarnak fogja erezni magat.

És oké hogy mi szülők, neki jót akarva, áthelyezzük ideiglenesen egy olyan vilagba ahol biztonsagban erzi magat és mentesül a rendszer defektjei alol, de a hangsuly azon van h mi ezt csak ideiglenesen tudjuk befolyasolni. Ha tetszik nekunk ha nem, egy napon ki fog kerulni " a rendszerbe", es muszaj lesz megallnia a helyét. Nehogy ott érje csapas a lelkét először, 20 evesen...nehezebb feldolgozni mintha folyamataban szokna hozza.

Ja es en nem azt mondom hogy baj ha egy gyerek problemasabb vagy nehzen tud beilleszkedni, de én ugy gondolom hogy ha egy gyerekben ilyen kis korban latszanak olyan fajta "devianciak" mint figyelemzavar, önbizalomhiany, esetleg agresszio stb, az minden esetben a szülőkre, csaladra vezetheto vissza. Es innentol kezdve teljesen mindegy h milyen iskolaba iratjak, mert az alap problemat nem fogja orvosolni, max az iskola falain belül szabadabban elheti meg ezeket a szemlyisegjegyeket a gyerek.

Egyebkent az en lanyom is elegge erzekeny, még csak 8 honapos de egyertelmuen katszik rajta higy sokkal sensitivebb mint az atlag, nem szereti az idegeneket, sok dologtol megijed, nehezen enged fel tarsasagban,viszont rettenetesen fogékony mindenre, már most mond szavakat, megmutatja a fülét, orrat, szemét, pocakjat stb, olyan összefuggeseekben gondolkozik amin durvan meglepodok neha. valszeg ezt az apjatol orokolte (aki egyebkent kifejezetten antiszoc volt az egyetemig, remdes iskolaba jart es egy teljesen egeszseges önbizalommal rendelkező, talpraesett matematikus lett belole)

Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy az hogy valakinek egeszseges onbizalma van, messsssszzzze nem egyenlo azzal hogy barkin atgazolna, sem gyerek sem felnottkorban.

És felmerül bennem a kerdes hogy mondjuk egy olyan gyereket mint az en lanyom,mha az erzekenysege miatt waldorfba iratom, nem e lesz neki "keves", az agyi kapacitasa toredeket sem fogja hasznalni, es ez sem biztos hogy jo.

Mig ha rendes iskolaba megy, ahol teljesiteni kell, es tudna is, erzekenyseg ide vagy oda, akkor miert ne lenne önbizalma?

Nehez ez nagyon, és sjanosmfogalmam sincs hogy mi a jo, mi a jobb,meg azert sokminden kiderul addig, hol erre az oldalra huzok hol arra, de azt se szeretném ha a lányom azt latna hogy az azstalon ugralni lehet ha ő eppen azt akarja... (Nyilvan sarkitok, de ez a lenyege..)

De latjatok mrgint az a sztereotipia erosodik meg bennem, hogy az a gyerek megy alternativ iskolaba, aki nem tud beiileszkedni (a szemelyisege, viselkedese v a fefogasa miatt) az allami rendszerbe.

És ott sem szabad altalanositani, nem igaz hogy minden iskola tönkretesz, es enm igaz higy minden gyerekből aki oda jar, erzelmi roncs lesz.

Ahogyan az sem igaz hogy aki alternativba jar, az tuti boldog es sikeres lesz később.

Én ugy erzem, hogy alapvetően nem az iskola feladata az hogy önbizalmat adjon a gyereknek, kialakitsa a világnézetét stb, EZ A SZÜLŐ FELADATA. Az iskola az ehhez szükséges ismeretek (ha tetszik ha nem, tááárgyi tudás) megszerzésében segit.

De mintha sokan az iskolatol várnák azt amit sajat maguknak kene megadni a gyereknek, de mennyivel egyszerűbb arra fogni hogy " az iskolaban tölti az idejének nagy reszet, onnan hoz mindent,kézsitse fel az iskola az életre, nekem ilyenekre már nincs kapacitásom este"....stb

És ugy gondolom, hogy az a gyerek, aki otthon boldog, szeretetteljes legkörben él, törődnek és foglalkoznak vele, annak van önbizalam, megvan a magához való esze, erősitik a gyengéit, és hagyják megélni a kreativitasát, azt nem fogja az állami iskola bedaralni.

Ennek ellenére persze mindenki vágyik arra hogy ne egy kimeletlen taposomalomba töltse a gyerekkorát a gyerek, a kerdés megint csak ott van, hogy "mit milyen áron".. (Es itt nem az anyagiakra gondolok)

Wheat: köszi a választ.

Szerintem az, hogy gyerekközpontú a suli, nem azonos azzal, hogy azt hiszi majd, hogy körülötte forog a világ. (ha a suli ezt is mutatná, a szülő és a család még mindig ott van korrigálni.)Ez a gyerekközpontúság szerintem arra jó, hogy a gyerek egy magabiztos felnőtt legyen, hogy higgye és tudja azt, hogy ő is értékes, őt is figyelembe veszik. És ha van a gyereknek önbizalma+némi tárgyi tudása, akkor már nincs nagy baj. Amit mi kaptunk oktatást, az államit (hisz a szüleinknek esélyük sem volt választani) az látjuk, mire jó. Az akármilyen irányba kilógó gyerekeket beletörték a rendszerbe és van egy csomó lelki sérült felnőtt. Érthető, ha nem ezt akarjuk a gyerekeinknek.

Megkerdezhetem hogy ti melyikbe jartok? Mi Patyon lakunk, Telkin van waldorf ovi, az nincs messze, waldorf suli meg most nyilt itt Pátyon, de azt hallottam hogy még "bele kell jönniük", dehat mire mi a sulinál tartunk majd, az legalabb 5 év meg,addigra sokminden kialakul.

Remelm errefele is van ilyen baba-mama lehetoseg, hogy jobban betekintest nyerjen az ember a mindennapi mukodesbe.

A Vekerdy konyveket ismerem, olvastam nehanyat, es bár az alapelvekkel egyetértek, nekem van bennük nemi tulzas. De teny hogy gyerekkozpontu a feldogasa.

Köszi a segitseget, igyekszem addigra kiművelni magam mire dónetni kell, vegul is, az is egy lehetoseg h oviba waldorfba megy (azzal nem veszithet semmit) es ha bejon a dolog akkor folytatjuk a sulival , ha nem akkor meg gondolkozunk tovabb.

Már régóta szimpatizáltam ezzel a szemlélettel, de nem nagyon mélyedtem el a filozófiájában, alapelvekről viszont olvastam, erre jók a Vekerdy könyvek.:)

Mi jártunk először egy héten egyszer waldorfba baba-mamára, így megismertük az ovi mindennapjait piciben.

Szép 3 év van mögöttünk, most kezdtük a sulit és igen, beszélgettem tanárokkal, előadásokra jártam, ott sok hasznos tanácsot mondtak el a gyermekek fejlődésével és egyéb dolgokkal kapcsolatban, és persze szülőkkel is beszélgettem, könnyű volt, mert sok mindenkit ismertem már az óvodából:)

És úgy láttam, hogy amit elméletben olvastam a waldorfról az mind megvalósul a gyakorlatban is.

Állandó párbeszéd van a pedagógus és szülők között, tehát ha valami nem is jól működik, akkor lehetőség van az azonnali párbeszédre és cselekvésre.

Itt a mi sulinkban egy jó pedagógusgárda van, akik hajlandók maximálisan megismerni és figyelembe venni a szülők és az oda járó gyerekek igényeit.

Szóval ha téged érdekel ez az irány, akár waldorf akár montessori, akkor nézzél utána a saját környezetedben - és erre nem elég egy alkalom - beszélgessél konkrétan odajáró emberekkel, vagy tanárokkal, hogy hiteles képet kapjál az intézményről.

Ertem persze, mindenhol van mindenféle gyerek. Csak mig az allami tönkreteszi azokat akik kicsit sem illenek bele a "rendszerbe", addig a waldorfban rajuk is figyelnek. Es ez jo! (Lehet felreertheto voltam az elozo en) a hangsulyt arra akartam inkabb helyezni, hogy aki kiegyensulyozott es erdeklodo, gyorsan tanul, annak kb mindegy h waldrof vagy sem, mert mindkettoben tudja magat jol erezni.

Es amit a vegen irtal, az a nehez, hogy hogyan is lassam belülről az egeszet, amig kivül vagyok?? :) a 22es csapdaja... Ergo ki kell pribalni ahhoz h az ember realisan lassa (legalabb a sajat normái szerint realisan), de ha már beiratod a gyereked, akkor már ugye "késő", valahogy elotte kene ügyesen megitelni...

A montessori rendszerben az tetszik jobban hogy van osztalyzas, szamonkeres, de ott is emberkozpontu a dolog, egyeni fejlodest figyelembe veve haladnak ott is.

Az talan egy atmenet a waldorf es a sima kozott.

Amugy amikor Te dontottel anno , akkor mi alapjan? Tudtal beszelgetni a tanarokkal? Honnan ismerted meg a rendszert meg a filozofiat ugy igazan melyen?

Lehet h nekem a pontos infokban is meg hiany van, es ugy erzem hogy ezalapjan amiket eddig hallottam/olvastam stb egyszeruen nem tudnek donteni......

Azt kellene még megérteni, hogy minden iskolában - legyen az állami, vagy waldorf - járnak mindenféle gyerekek: kevésbé jól illeszkedők, alkalmazkodók, csöndesek, hangosak, barátságosak, kevésbé barátságok, könnyen és gyorsan tanulók.

Nekem a waldorfban azt tetszik egyébként a legjobban, hogy életkornak megfelelően terhel, oviban is és iskolában is.

És én csak a mi iskolánkból tudok kiindulni. Ismerek itt szülőket, akiknek a gyermekei már kikerültek a waldorf iskolából és nagyon jól megállják a helyüket a felsőoktatásban és persze az életben is.

Garancia semmire nincs, akárhol is tanult valaki.

Egyébként megértelek, hogy Te így látod kívülről ezt a fajta pedagógiát, én máshogy belülről:-)

Szerintem senki sem a lexikalis tudast hozza parhuzamba a valo elettel.

Inkabb a szemleletet. Vajon tud e majd egy Waldorfon (vagy akarmiylen egyeb alternativ) sulibol kikerult "felnott" komoly stresszhelyzeteket, szembeszegülest, ellensegeskedest majd kezelni, vagy majd 18 evesen döbben ra hogy nem mindenki érte van... Én tenyleg csak emiatt aggodok,..

Es a paradox az egeszben, hogy kb azt erzem hogy egy 'normalis', kiegyensulyozott gyerek,akinek megvan a magahoz valo esze, es a csaladi hattere, vigan vegigcsinalja gyomorideg nelkul az allami iskolat is, es talan kevesbe lepodik majd meg dolgokon , ha megeddződött, mint egy waldorfos.

Persze egy erzekeny, instabil, kevesbe fogekony gyereket nyilvan ovatosabban kell kezelni, es erre az allami iskola alkalmatlan.

Es szerintem rajtam kivul sokan gondoljak ezt, es ezeket felismerve, a gyerek szemelyisege alapjan iratjak ide vagy oda.

Emiatt talalkozunk sokszor azzal hogy alzernativ iskolaba deviansok (a szó legjobb ertelmeben) jarnak.

Örülök hogy ezt irod, foleg h sajat tapasztalat alapjan..

Sajnos amig az ember nincs abban a helyezetben hogy a sajat boren megtalasztalja, addig kenytelen a masoktol hallottak alapjan velemenyt kialakitani, es akarhogy si vesszuk, amikor nekem el kell majd donteni hogy a gyereket hova irassam, nehezen tudnek sajat tapasztalat alapjan donteni :)

En most azt erzem hogy minden a taniton mulik. Akar allami, akar waldorf, akar barmi mas. Es ami felelmetes az egeszben, hogy kb semmi lehetosege nincs az embernk megfelelően tajekozodni egy ilyen fontos dontes elott, mert lassuk be, a bol h 20 percet -jo esetben - tudsz beszelgetni a tanarnovel, ahova iratni szeretned a gyereket, abbol a 20 percbol kell megitelned hogy jo lesz e vagy sem.

Es ugye eleve leszukul az ovik, iskolak köre annak akk nem BP belvarosaban lakik (mi pl Pátyon), nyilvan a vilag vegere nem tudom elvinni minden nap, igyekszik hat az ember a kornyeken keresni, ami olykor eleve kompromisszummal indul.

Amit meg talan leszurtem az eddigiek alapjan, hogy gyerekfuggo is hogy kinek mi felel meg.

A férjem pl egy nagyon önallo tipus, gyerekként is az volt, nem szerette a csapatos jatekokat, nem szeretett szerepelni stb. Nagyon értelmes gyerek volt, tanult magatol, ereklodott minden irant. Neki tökeletes lett volna a Waldorf abból a szempontból hogy ott figyelnek az egyenisegere stb, nem kenyszeitik bele neki kellemetlen helyzetekbe, nem stresszelik felelessel stb, ami nem lett volna baj hisz ő magatol is tanult, fegyelmezni se kellett.

Én viszont az ellenkezője voltam. Nem tanultam magamtol , jo tanulo voltam de allnadoan noszogatni kellett, es ha nem lettek volna feleltetesek, es allando hazifeladat , dolgozat stb, vegigénekeltem volna a 8 ev waldorfot, es lett volna belőlem egy hülye, de annal inkabb önbizalommal telt gyerek :)

Nekem kellett a szoros poraz.

Nem tudom a lanyom milyen tipus lesz, majd az addigra talan kiderul, de akkor is ott lesz a kerdes hogy összessegeben mivel jar jobban, es hogy megis mi alapjan tudom felmerni hogy az adott tanitoneni szemelyisege megfelel e az en elvarasaimnak.

En azt is elhiszem hogy a waldorf is az eletre keszit fel. De lassuk be h mas szempontbol mint egy hagyomanyos ismkola.

Veszelyes amikor egy gyerek abban no fel, hoyg otthon is es az iskolaban is mindenki ra figyel, minden kis egyenieskedeset es villantasat komolyan veszik stb, mert Waldorf munkahelyról meg nem hallottam.

És ha csak nincs vmi iszonyat szerencseje, az itthoni munkahelyek nagy resze nem arrol hires hogy az emberek szemelyiseget figyelembe veszik, hogy szeretik a kezdemenyezo, kreativ hozzaallast stb.

Na csak arra akarok kilyukadni, hogy nem tudom h jo e ha majd 22 evesen kerül először egy olyan hekyzetbe ahol lesz@rjak hogy ő mit akar es ő ki, csak csinalja amit mondanak,.

Alkalmazkodni az ilyen helyzetekhez ugy gondolom h tudni kell, attol fuggetlenul h nyilvan probal az ember tovabb lepni jobb helyre.

Csak nehogy felnőttkent csalodjon a vilagban.

A való világ nem arról szól,hogy a gyerek fejét tele kell pumpálni lexikális tudással.

Sokan jönnek ezzel, hogy mi lesz egy waldorfból kikerült gyerekkel ha középsuliba, vagy egyetemre fog menni,mert hogy az nem waldorf szemléletű ...

Hány, meg hány "normál iskolás" esettel találkozni a mindennapokban, aki nem boldogul a való élet megpróbáltatásaival, hány jó tanuló, egyetemi végzettségű emberke van, aki elvégezve a tanulmányait semmit sem tud kezdeni a tudásával. Hm?

Rengeteg waldorf iskola van külföldön, vajon az onnét kikerült emberkék sem boldogulnak az életben? Nem hiszem.

Az a baj, hogy itt Magyarországon nem elfogadott, ha valami eltérő,más a megszokottól: mert az biztos csak deviáns lehet.:(

Lélekben egyet értek veled, csak az a baj, hogy aki most a pici kisbabájának a legjobbat keresi, most alternatív oviban meg általános iskolában gondolkodik, és 14-15 évesen meg menő, lehetőleg kéttannyelvű gimnáziumban fog, ami erős, és három nyelven garantált felsőfok az érettségi mellé, meg a satöbbi, és persze aztán egyetem.

Izgulhat majd eleget, hogy sikerül-e a felvételi már a középsuliba. Mert ott nem Waldorf szemléletben felvételiztetnek, és nem is úgy tanítanak.

Tehát a rendszer bedarálja a legtöbb gondoskodó szülőt.

Én csak a waldorfról tudok nyilatkozni.Kisfiam waldorf óvodába járt és most elkezdtük a waldorf sulit:) Nekem csakis pozitív tapasztalataim vannak.

Egyébként ahogy az élet minden területén, én saját forrásnak szeretek hinni, nem a szomszéd lányának a volt osztálytársának az öccsének, aki azt mesélte, hogy...blablabla. Szóval értitek.

Téves sztereotípia,hogy burokban tartják őket, sokkal életszagúbb mint az állami intézmények. Pedig előtte én is azt hallottam mindenkitől (persze kívülállóktól), hogy a waldorf egy rózsaszín ködfelhő, aminek köze sincs a való élethez. És lám pont itt életszerű minden, jobban felkészít az életre mint a hagyományos iskolarendszer.

Nem igaz az sem, hogy nincsen fegyelem/sőt/ és hogy azt csinálnak amit akarnak, meg hogy figyelemzavaros,hiperaktív gyerekek vannak itt, ez is egy tévhit, de sorolhatnám még...

Ne izguljatok a "tárgyi tudás" miatt. Most őszintén, de tényleg frankón, Ti mi a fenére emlékeztek az iskolai tananyagból? Jó, megtanultunk számolni, olvasni meg pár alapdolgot, de az idő nagy részében felesleges "ismeretekkel" traktáltak minket, amit két nap múlva a szünetben óra előtt magoltunk be, hogy ha feleltetnek, arra a háromnegyed órára tudjam. Legalábbis velem rengeteg ilyen volt. A matematikát, fizikát, kémiát nem helyezték bele egy érdekes keretbe, így ha valakinek - mint nekem - nem volt hozzá affinitása, garantált volt a kudarc. Magyarból jó voltam, humán érdeklődésű vagyok, jókat fogalmaztam de épp ezért abból tanultam a legkevesebbet, mert szinte nem volt mit tanulni. Annyit suli nélkül is el lehet olvasni. Viszont biológiából emlékszem, hogy azon töprengtem, vajon hogy szaporodnak a békák, teszem azt? Egy szó se hangzott el róla, én meg nem mertem megkérdezni. És ma is homályos a téma... na ez az, ami ciki, nem az, hogy nem tudod, mi a franc az a logaritmus!

Jó tudom, mindez tök nagy közhely, de attól még igaz. Van egyébként egy ember, aki mostanában Magyarországon jár és előadást is tart, írt egy könyvet arról, hogy soha nem járt iskolába. Mégis kulturált, intelligens, nyelveket beszélő ember lett belőle. Egyszóval az egész iskolarendszer szerintem egy... én teljesen átalakítanám, eleve tök más dolgokat tanulnék, de hát ami késik, nem múlik. Igazából azért járunk suliba, hogy felkészítsenek minket egy beteg társadalomra. Hát ahhoz gratula, de ez nem igazi tudás szerintem, hogy a járulékos szemétségekről ne is beszéljünk, mint csúfolódás, kudarcok a tanulásban, kisebbrendűségi érzés, nekem ezekből bőven kijutott, gondolom nem vagyok egyedül.