Mik a szülés megindulásának egyértelmű jelei? (Mikor rohanjunk a kórházba?) (tudásbázis kérdés)

Most láttam, hogy reagáltál az írásomra. Végülis, a választott orvosomat a júliusi eset óta nem láttam. A baba későn jött, 4 ujjnyi tágulással a 41. héten még mindig nem voltak fájások. A szülésznővel közösen azt a döntést hoztuk, hogy itt már nincs mire várni, másnap megindítjuk a szülést - az ügyeletes orvosnál, akit én nem ismertem, de a szülésznőm ajánlotta. Summa summarum, reggel burkot repesztettek, a szülés megindult, és 4 óra múlva már a karomban tarthatta m a kisfiamat, aki 3770g 54cm-rel jött a világra. Most elmúlt fél éves, gyönyörű, erős, és potom 9 kg-ot nyom :)))

Csak azt sajnálom, hogy nem tapasztalhattam meg, milyen amikor spontán módon indul be a szülés. Nem baj, majd legközelebb :) Ugyanannál az orvosnál, ugyanannál a szülésznőnél, ugyanabban a kórházban. Egyszerűen minden tökéletes volt, a szülés volt eddig életem legszebb élménye.

Minden kismamát csak biztatni tudok, a szülés fantasztikus élmény, akármennyire fájdalmas is :)

Nekem elfolyt a magzatvíz de akkor még fájások sehol sem voltak. Utánna bementem a kórhzba és rendbe tettek még akkor sem volt semmi se. Felfeküdtem az ágyra és utánna jöttek a fájások szépen lassan. (Aztán meg egyre több) A nyákdugót nem is láttam semerre sem:-)

De igaza van az előttem szólónak az ösztönök megmondják hogy most már itt az idő.

Most olvastam az írásodat.

Eszembe jutott egy huszonhat évvel ez előtti szeptember harmadika, csütörtök.

Lehet, hogy most mosolyogsz, miért emlékszem ennyire pontosan a dátumra, de szerintem huszon év múlva te is így fogsz emlékezni erre a dátumra, amikor ezeket a sorokat írtad.

Akkor még az "átkosban" nem volt "kötelező" orvost fogadni. Akkor még SZTK rendelésre járt az ember lánya. 1981. szeptember 3-ra voltam kiírva szülni. Terhes tanácsadásra mentem, az előtt soha nem találkoztam azzal az orvossal aki akkor volt. Közölte, hogy másnap be kell feküdnöm a kórházba. Én vissza kérdeztem, hogy piaci nap? Na akkor mondta, hogy szombat (anno még minden második szombat volt szabad szombat). Ezt is megvétóztam. Végén megegyeztünk a hétfői napban. Mikor már felöltöztem megkérdezte, hogy ugyan kinél akarok szülni? Közöltem vele, hogy annál aki bent lesz, mert ugye bár doktor úr maga sem úgy jön be a boltba vásárolni, hogy van 10.000,- Ft-om és el akarom költeni.

Szeptember 6-án, vasárnap született a fiam, az akkor ügyeletes doki még azt is közölte (bocs), hogy kimegy pisilni. A tizenkét órás, száraz vajúdás alatt végig ott volt mellettem. Nem volt fogadott orvos, nem volt előre kifizetve. Akkor még nem volt lehetőség sem rá, hogy a férjem ott legyen velem-velünk. Sajnos a fiam átkerült Szolnokra, mivel a köldökzsinór a nyakára tekeredett. Mikor kiderült, hogy "hál istennek" a mi ilyedtségünkön (és a dokién) kívül más probléma nincs vele, akkor párom oda adta a rászánt "borítékot".

Szerintem azóta sincs olyan orvos aki elmenne megnézni a nála született babát, mikor haza hozzák a másik kórházból. Soha nem felejtem el amikor a doki beállított hozzánk egy szál szegfűvel és zavarban volt, hogy hogyan kérdezze meg, hogy megnézheti e a fiamat. Az az öröm amit akkor rajta láttam, hogy egészségesen, erősen látja a fiamat az leírhatatlan.

Sajnos utána nem soká "elmarta" a többi pénzéhes orvos.

Remélem, szép egészséges babáddal, könnyű szülés után jól érzitek magatokat, mind a hárman.

Nekem a terhességem fele óta, ujjnyira nyitva van a méhszájam, és a lepény érettsége is korábbi szülést jósol - most a 38. hét első napján vagyok.

A hét elején történt, hogy hajnali 3 órakor elindultam a szokásos wc járatra, de két lépés után zutty-placcs, színtelen, szagtalan, vízszerű magzatvíz a padlón. Elég sok jött ki, de utána még csak nem is szivárgott. Fájás? Semmi. Végül 6ig vártunk, majd indultunk a kórházba - mondván, hogy hát azért jobb lesz, ha megnéz az orvosom. Fél 7, benn a kórházban. Jelentkezni kellett a betegfelvételnél. Nyomtunk gombot ("Sürgős szülészeti eset"), várakozók száma 3, és most várunk. 40 perc várakozás után kerültünk sorra, bepötyögtek a gépbe - majd elindultunk felkutatni az orvosomat, akinek ki volt kapcsolva a mobilja.

Fél 9, futtában elkaptuk a dokit. Mondtuk, hogy mi történt. Fájások vannak? -Még nem jelentkeztek. Rendben, üljünk le a folyosón, mindjárt jön és megvizsgál. A vizsgálatra végül fél 12-kor!!! került sor. (eközben egy szülész csaj megsajnált, és feltett nst-re, amin kb 45 percet zsibbadtam. erősödő, 5 perces összehúzódásokat mutatott. orvos ezalatt sehol.) Végül az orvos egy kapkodó és fájdalmas vizsgálattal megállapította: burok egyben, baba lenn, tágulás 2 ujjnyi, magzatvíz nem folyik. De azért,még nézzük meg ultrahangon. És ezzel elhúzta a csíkot, úgy elszelelt, hogy meg sem tudtam kérdezni, hogy akkor most mehetünk haza, vagy maradjunk, mire készüljünk. Az ultrahangos vizsgálatra végül fél 2kor került sor, addigra már fájások is jelentkeztek (szerintem csak a kimerültségtől, mert előtte 40 óra alatt aludtam kb 3 órát). Az ultrahanggal végülis semmi újat nem tudtunk meg, a doki bediktálta az asszisztensnek, hogy a magzatvíz az átlagosnál kevesebb, majd elmesélte nekem, hogy a szülés előtti hetekben ez normális, és hogy hajnalban valószínűleg csak hüvelyváladék folyt.... No comment, egy dolog hogy én is egészségügyis vagyok, de szerintem minden nő meg tudja mondani, hogy ami kijön belőle az éppen hüvelyváladék, pisi, vagy valami egészen más, terheseknél például magzatvíz. A burok valószínűleg felül repedt, és a potom 7 órányi várakozás és ücsörgés alatt visszatapadt. Ezzel haza is lettem küldve, a gyerek szerintem úgy ahogy van visszafordult :)

Tapasztalat: csak akkor fogunk legközelebb elindulni, ha már tényleg nagyon muszály, és akkor is csak mentővel. A választott orvosról pedig annyit, hogy valószínűleg jó lesz nekem az akármelyik ügyeletes is....

Én már egy napja kínlódtam 10 perces fájásokkal, mikor éjjelre végre 4 percesre sűrűsödtek. Férjemet felkeltettem, ő tiszta ideggörvcs lett. Mnet a hasam, na gondoltam, szülünk nemsokára. Nem voltak túl erősek a fájások, de azért fájt.

Kórházból, ha már felvesznek, nincs menekvés :D.

Gépre tettek, baba szívhangját nézni, mivel nem akart mozogni, bár a szívhangja nagyon jó volt (aludt a lelkem), öt percenként jöttek izomból megrázni a hasam, hátha felkel, én mg nem kelhettem fel, mondhatom, egy rázogatás fájás közben a kínok kínja. Csak egy újnyira voltam tágulva, és tök egyedül feküdtem a szülőszobán, hajnali ökor. Doki néha benézett, megnézte a papírokat, csóválta a fejét és kiment.

Majd adtak cukros lötyit infúzióban, mire picom felébredt, így végre felálhattam.

Na ekkor azt moindták, hogy én még biztos nem szülök, úgyhogy kapok egy görcsoldó injekciót és kitesznek kórtetembe, pihenni.

Hát remek volt, még mindíg rendszertelennek nevezett fájásokkal. Már béntam, hogy minek nem maradtam otthon. Azátn délben felültem és egy erős fájás közben pukk. és elfolyt a magzatvíz. Na ezek után a férjemet hívtam először, aki épp hogy beért a szülésre, mert egy órán belül ki is bújt a babánk, minden külső beavatkozás nélkül.

Met én közben délelőtt szép lassan kitágultam, úgyhogy mire a szülőszobába értünk az előkészítés után, a baba fejét már érezte a doki és a harmadik fájásra ki si bújt.

Na ekkor már örültem, hogy nem maradtam otthon, mert ha a magzatvíz elfolyására vártam volna, be se értünk volan időben. Pedig nem voltak előtte se rendszeres, se erős fájásaim.

Én úgy tudom, hogy ha elfolyik a magzatvíz azonnal menni kell a kórházba.

Előfordulhat olyan is, hogy a magzatvíz elfolyásakor kicsúszik a köldökzsinor. Akkor nagyon kell vigyázzni és rögtön mentőt kell hívni. Addig amig a mentő kinem ér szigorúan feküdni kell!!!

Magzatvíz vizsgálat után előfordulhat a vérzés. Az nem baj.

Nekem is a burokrepesztés után jöttek az igazán erős fájdalmak, de nekem 2 óráig tartott, nem tágultam. Pedig előtte olyan gyorsan tágultam, hogy még a szülésznőm is meglepődött.

Rengő dolgot elolvastam a szülés megindulásáról, még sem ez volt az, ami segített eldönteni menjünk vagy ne.

Nem, volt magzatvíz csorgás, nem voltak fájdalmak! Csak összehúzódásokat éreztem, és mikor már szabályos 5 percesek voltak még akkor sem éreztem azt na ez már szülés lesz.

Talán a saját megérzésem, vagy félelmem, nehogy hirtelen itthon gyorsuljanak fel az események, hatására indultunk kórházba.

Méhszáj már elsimult mire beértünk, fájdalom sehol, csak összehúzódás 3 percenként. Felvétel, fájásmérés stb kb 2,5 óra, de fájdalom nélkül. Burokrepesztés majd, egy óra múlva kezemben a lányom:)Hozzáteszem burokrepesztés után olyan fájásaim lettek hogy ihaj!:) De addig reggel kilenctől du 3 ig semmi. Az utsó 40 perc, majd a kinyomás volt grízes!

Sziasztok!

Hát én, mint utólag kiderült, nagyon elhamarkodtam a kórházba menetelt. Mivel az első terhességem volt és kb. 3-4 órája rendszeres, erős fájásaim voltak, a végén 4-5 percenként, felkeltettem a férjemet (ahogy a nagykönyvben meg van írva, teljesen pánikba esett) és bementünk a kórházba. Kis vidéki kórház, tőlünk kb. 10 perc gyalog. Amikor beértünk, vizsgálat, méhszáj még zárva, rátettek a CTG-re, jó fájásokat mutatott. "Anyuka délre kezében lesz a babája." Tök örültem, ennyi lesz az egész??!

Kb. két óra múlva fájások "eltűntek", bár a derekam le akart szakadni, méhszáj továbbra is zárva. Nálunk azonban az a szokás, hogyha bemész szülni és a kiírt időponban vagy, már nem engednek haza. Úgyhogy kerek 60 órát töltöttem a szülőszobán (vagyis nagy részét a folyosón, mert fájt azért nagyon és állva volt a legjobb). Kb. tízen szültek meg körülöttem. Hiába mondták, hogy pihenjek, mert mire itt lesz az idő, nagyon elfáradok, képtelen voltam feküdni. Mire végre megszületett a lányom, remegtem a fáradságtól, mint a kocsonya.

Szóval az tuti, hogy a következő gyerekemnél ötször meggondolom, hogy mikor induljunk a kórházba. Rendesek voltak velem nagyon, de borzasztó volt látni, hogy jöttek sorban a kismamák, gyerek kipotty, én meg már fényesre gyalogoltam a padlót és még mindig semmi. De persze nincs két egyforma szülés.

A védőnő és a szülésznő információi alapján több eset lehetséges:

- élénkpiros vérzés esetén = AZONNAL MENTŐT HÍVNI ÉS BEMENNI

- magzatvízfolyás kétféle lehet:

* egyszerre sok (alul lyukadt): be kell menni (nem kell rohanni)

* épp csak szivárog (felül lyukadt): be kell menni (nem kell rohanni)

- fájások esetén:

* ha testhelyzet változtatásra, csak bármi hatására múlik, akkor nem kell bemenni

* ha erősödik és egyre gyakoribb, akkor mérni az időt és 5 percenkénti ismétlődés esetén már mindenképp bemenni (ez nyilván függ a kórház távolságától is)

* ha már rögtön igen gyakoriak a fájások (értsd kevesebb, mint 5 perceknént), akkor nagyon GYORSAN BEMENNI

En ugy tudom hogy rohanni csak akkor kell ha elment a magzatviz es mekoniumos (zoldes-szurkes-zavaros), egyebkent nagyon raersz indulni. Amig nincsenek rendszeres fajasok addig hiaba mesz, ugyis hazakuldenek. En is ugy tudom hogy elso babanal rendszeres 10 perces fajasokkal erdemes menni.

Mi 4 percesekkel mentunk be, mert a tobbit rendesen ataludtam, ejjel indult be a szules, es mire felebredtem es radobbentem hogy rendszeres fajasaim vannak, osszepakoltunk es a karacsonyi csucsforgalomban elindultunk ataraszolni Pesten, addigra dobbentem ra hogy ezek bizony 4 percesek. :) Alig 4 ora alatt kezemben is volt a fiam. :)

Nekem "csak" fájásaim voltak. Amikor már 5 órája döglöttem otthon a fájásaimmal, felhívtam a dokit. Bementem ő is jött nem sokkal utánam. Majd vajúdtunk még 9 órát és császár lett.

Egyébként nem kell rohanni, nagyon ritka, hogy az első bébi csak úgy kipottyanjon. Tudom hogy utálod ezt a mondatot én is kételkedtem benne annak idején, de tényleg így volt: Érezni fogod, hogy ez a fájás az a fájás és itt az ideje menni.

Halihó!

nos, az én esetemben elfolyt a magzatvíz...

A könyvek mind sorra emlegetik ezt az esetet, és azt, hogy rögvest irány a kórház, és értesítsük az orvosunkat! Na, itt mindtha megállt volna az élet.... Persze, mert a könyv feltételezi, hogyha az orvosod odaér, akkor már csak jó kezekben lehetsz!

Nos!!! Kérlek, arra nagyon figyelj, ha elfolyik a magzatvíz, és beérsz a kórházba, és valamilyen ok folytán nincs melletted az orvosod (még), akkor fülsiketítő hangon, mondhatnám azt is fejhangon üvölts, hogy adjanak be neked olyan injekciót ami megvédi a babát a fellépő fertőzésektől!

Megelőzendő a baba tüdőgyulladását....stb.

Moncha: Hát akkor már tényleg mindenképp :)))

Mi nemrég voltunk babaváró okításon a szülésről, és ott a rendszeres időszakonként (10 percenként) jelentkező fájásokat emlegették.

Ebben a témában még nem merültem el mélyebben, de azt hiszem nekem is érdemes lenne utánaolvasnom...