Miért CSAK az idősebb férfiakhoz vonzódom? (beszélgetés)

Ah, nem vagyok én annyira fiatal... és örülök is neki, hogy nem vagyok az. Persze, tudom, hogy milyen egy ötvenes férfi természetesen, tudom azt is, hogy fizikailag sokan túltesznek a huszonéveseken. Semmi bajom az ötvenesekkel, ha elfogadják a korukat és nem bohóckodnak, nem akarnak husz évesnek látszani. Én a külsőre gondoltam, ami látszik. De akkor is nehezen értem meg ezeket a lányokat, hogy mit esznek a náluk 25-30 évvel idősebb férfiakon... Persze, minden ember más és más... de normális ez? Most persze nem beszélek arról, hogy anyagi érdek, pozíció, mindent azonnal megkapni, hogy ne kelljen érte dolgozni... A legtöbb ilyen, csak soha nem vallaná be. Most én arra gondolok, aki tényleg beleszeret egy ennyivel idősebb férfiba. Nem értem, mert számomra a harminc évvel idősebb az mindig is az apukám korabeli volt és soha nem férfiként néztem rájuk. Meg tudod, ahogy telnek az évek, sokmindent látunk, hallunk, nem lehet csukott füllel élni.

Nem az lenne az egészséges , ha a fiatalokat a fiatalok vonzanák?

Szerintem, az önzés nem játszik szerepet abban, hogy egy nő hogyan akarja leélni az életét.

Vagy nézhetjük úgy is, hogy igen, de akkor mindenkinél játszik.

Az emberek általában boldogok szeretnének lenni. Ha nincs esélyünk a boldogságra, nincs értelme az életünknek. Viszont az, hogy ki miben találja meg a boldogságot, teljesen egyéni dolog. Ami egy másik embert boldoggá tesz, lehet, engem boldogtalanná.

Ha egy nő gyereket akar mindenáron, (és képesek vagyunk ezért legyűrni millió akadályt), azért teszi, mert őt a gyerek teszi boldoggá, mert az ő élete gyerekkel/gyerekekkel teljes.

Aki meg másként képzeli el az életét, mint a megszokott (férj, otthon, család, gyerek, kutya), azt nyílván valami más tesz boldoggá.

Miért lenne egyik önzőbb, mint a másik?

Á, te még fiatal lehetsz...

Az én férjem ötvenévesen még simán csinált magashegyi túrákat 25 kilós hátizsákkal a hátán.

Mostohaapám, 80 évesen, miután édesanyám meghalt, ingyen kántorságot vállalt temetéseken, hóban, fagyban, esőben, sárban, mert unatkozott. Hányszor próbáltam lebeszélni...minusz 10-15 fokban is csinálta. A frász tört ki, hogy megfázik, megbetegszik. De nem lehetett.

Az, ha egy nő nem akar gyereket, az számomra tényleg mellé van kódolva. Akkor ott az a kapcsolat nem érett meg rá, vagy csak az önzőség vezérli- mert ő akkor kevesebb figyelmet kap stb.

Biztos, hogy régen is volt, akinek nem kellett volna, mégis szűlt, na erről inkább nem mondok véleményt.

Az ismerősöm is így járt, ötven évesen negyvennek nézett ki, otthagyta a családját egy 25 éves csajért, eltelt 5 év és most a csaj 40 nek néz ki, a férfi 60-nak. De már közelítenek egymáshoz:)

A boldog párkapcsolat, kiegyensúlyozott élet, a lelki harmónia segít megőrizni a jó külsőt /és belsőt/. Ha megborul az egyensúly hirtelen bekövetkezik az öregedés. Bár amúgy is ötven fele minden férfin hirtelen kiütközik a kor:) Megereszkedi a bőr, az arc beesetté válik, a szemen táskák jönnek, a fogak mennek, a pocak gyarapodik. Biztos a nőknél is így van:)

Talált! Nem, most egy fiatalabbat választott.

Ami a kort illeti, igen, van ilyen hogy hirtelen vénül. De nemcsak az öregeknél. Ezért nem találom a magyarázatot. Negyvenéves barátunk simán elment volna huszonévesnek. Ha a lányával elment valahova a barátnőjének nézték. Mennyire büszkék voltak egymásra! Aztán 45 éves korára már ötvennek nézett ki. Talán ez is genetika.

Lehet, hogy valami "mellé van kódolva", de attól még létezik ilyen, hogy egy nő nem kíván gyereket. És attól még nem rosszabb ember, mint más.

Mindig voltak nők, akikben nem volt meg az anyai ösztön. Csak régebb nem igazán volt ez opció, hogy "nem szülök". Elvárta a család, a környezet, a társadalom. Egy nőnek eszébe sem jutott, hogy választhat. És bizony sokan szültek, akik jobban tették volna, ha nem teszik.

És azért az sem úgy van, hogy MINDEN szülő álma, az unoka. Olvasgasd itt a topikokat...nagyszülőkről, akik nem igazán kiváncsiak az unokára.

Nézd, az emberek sokfélék. Az ízlések sokfélék. Nem vagyunk egyformák, és, szerintem, ez így jó.

Nekem is volt barátnőm, akinek a férje idősebb volt mint az édesapja. Őszintén szólva, nem is nagyon csodálkoztunk, mert a férj jófej volt, határozottan jóképű, azon felül a tenyerén hordozta a feleségét. Két jólsikerült gyerekük született. (a barátnőm 22 volt, a férje 50, amikor összeházasodtak).

26 évig éltek együtt, akkor apu hirtelen megvénült. Úgy volt ahogy mondom, mintha egyik napról a másikra változott volna át egy undok vénemberré...És a barátnőm lépett...felnőtt gyerekei voltak, megtehette.

A baráti kör véleménye viszont ugyancsak megoszlott. Volt aki szidta, mondván, hogy ha eddig jó volt, vénségére miért nem maradt mellette. Volt aki azt mondta, hogy a férj is felvállalta ezt a rizikót, mikor ennyivel fiatalabb nővel kötötte össze az életét.

Igen, ez így van, a szülők tovább gondolják a gyermekeik életét és nem csak a most érdekli őket. Bármikor, bármilyen körülmények között támogatnám a gyermekeimet, akármikor és akármit tennének, soha nem elleneztem a dolgaikat. Amikor úgy láttam, hogy nem a legjobb döntést hozták, akkor igyekeztem finoman rávilágítani, hogy lehetne másként is és akkor rájöttek, hogy igen, van másik oldala, és az tényleg jobb. Nagyon jó velük a kapcsolatom, minden gondjukat megosztják velem, és mindig mellettük álltam, jóban , nagyon rosszban egyaránt. Ami nekik fáj, az nekem is, ami nekik jó, annak én is örülök.

Az életet előre is kell nézni, főként mikor fiatal valaki, nem csak az adott pillanatot.

Aki már idős, az csak a mának él, és úgy van vele, hogy ki tudja meddig tart, ezért sokszor meghökkentő dolgokat művel.

Igen, a véleményeddel tökéletesen egyetértek. :o)

Csak sajnos sok szülő nem így gondolkodik. Valahogy szégyenlik, csak nem értem miért.

DE ez bármilyen "típusú" emberre vonatkozik. Ha MÁS, akkor már nem értenek egyet, ellenzik és ez nem helyes.

Legyen az akár más beállítottságú, vagy akár fogyatékos. Mert sok szülő azt is szégyenli. Tudom, tapasztalatból.

Igen,tudtam..és éreztem is,hogy nem lehet hóbort..annál sokkal több nehézséggel jár,minthogy vki hobbiból csinálja.

Jó lenne,ha a szülők jobban gyúrnának az elfogadásra általában,hogy a gyereknek ne kelljen még azon is aggódnia,hogy a szülőknek meg fog-e felelni a választása...

Az egy dolog,hogy én szülőként mit képzelnék el,és hogy mi fáj,meg mi nem..NEKI kell boldognak lennie,nekem meg osztozni az örömében,vagy mellé állni,ha bajban van

Nem hiszem,h feltétlenül mellé van kódolva..vannak oylan élmények,tapasztalatok,helyzetek,ami miatt,még ha vki imádja is a gyerekeket,sajátot nem akar/ mer.

50 évesen bárminek érezheted kétségbeesetten a hiányát,amit nem kaptál meg,vagy nem leheta tiéd,mondjuk egészség..Van,aki gyereknek,van,aki szakmai elismertségnek,van,aki mozgalmasabb szexuális életnek..minden embernek más fáj azok közül,amit nem kapott meg.

50 éves koráig még ezer dolog történhet BÁRMELYIKÜNKKEL,szerintem értelmetlen ezen rágódni,és előre nézni tizenhúsz éveket.

Azt mondjátok meg nekem, hogy mi az oka, hogy aki ilyen nagy korkülönkbséggel rendelkező kapcsolatban él, vagy kifejezetten helyesli, az miért mind 80-83-as születésű? Ez a korosztály valamiféle áttörést visz végbe? Miért kevés az, aki 35-40 éves és 65 évesbe szerelmes?

Ált. 28-30 évesek akik erről fórumoznak? Mi van a harmincas pasikkal? Nem elég férfiasak? Anyuka kedvencei? Nem ismerkednek? Nem akarnak családot alapítani? Nem értem mi lehet az oka.

Köszi!

mindent megteszünk ennek érdekében hogy boldogok legyünk. Viszont nem "harapok" és nem ugrok, csak nem értem, miért kell ítélkezni anélkül, hogy egyáltalán ismernél. :o))

És még te is kerülhetsz ilyen helyzetbe, mert nem tudhatod. De azért ez a hsz-ed már üti a normál hangnem mércéjét, és ennek örülök.

Azért leszel még te is szülő, vagy már vagy is és gondolom nem úgy képzeled majd el, hogy a lányod egy nálad idősebb férfival éljen együtt. Most még csak mondod, hogy mindegy, de akkor nem úgy fogod látni. Persze, minden szülő álma, hogy kisunokája legyen, és ha valami miatt ez nem történik meg, akkor az fáj. Egy 30 éves nő, ha nem akar gyereket, akkor ott valami "mellé van kódolva" , az anyai ösztönöknek lassan fel kellene támadnia...

Amiben teljesen egyetértek: egyáltalán nem biztos, hogy vele fogja leélni az életét, ez technikailag lehetetlen. Vajon 50 évesen, amikor egyedül marad, akkor nem fogja -e érezni a hiányát, hogy a vele egykorúaknak már unokája van, neki gyermeke sem lett... Ezt csak akkor tudná meg, ha tényleg még húsz évig együtt lennének.

Hogy fogalmam sincs semmiről sem? Te csak azt hiszed.

A minden ami vagy aki más elítélek ez sem igaz, csak próbálom megérteni, hogy mi miért lehet.

Mitől lesz valaki ennyire más, mint a többi fiatal, hogy ENNYIVEL idősebb férfihez vonzódik. Nem ismerlek és nem is ítéllek el, de azt látom, hogy a környezetemben mi váltja ki ezeket a vonzódásokat.

Te még annyira fiatal vagy, kár, hogy nem egy életerős fiatal ember a párod, de ha te így érzed jól magad, természetesen a te dolgod, én nem is azért írtam, mert bármi módon bele akarnék szólni, csak a csodálkozásomnak adtam hangot.

Az, hogy ki mennyire okos vagy mennyire érett, az mindíg viszonylagos, a kihez képest számít.

Érdekes azonban, hogy amint az ilyen kapcsolatban élők szembetalálkoznak más véleményével, egyből ugranak és harapnak. Miért is? talán tudják hogy ez mégsem természetes.

Igen, legyetek boldogok, használjátok ki az időt, amíg megtehetitek.

Nagyon okosnak képzeled magad ugye????

Pedig néhányunkkal ellentétben, lehet hogy neked nincs fogalmad semmiről sem!

Ezek szerint te mindent/mindenkit ami vagy aki más, elítéled?

És még te mondod hogy érett vagy? NEVETSÉGES!

A szüleim köszönik jól megvannak, és tudják hogy boldog vagyok. Nekik csak ez számít! A többi a párom és az én dolgom. Ennyi.

Nem hiszem,hogy annak szempontnak kell lenni a párválsztásban,hogy mi fáj a szülőknek,és mi nem..

,Ezzel az erővel a homoszexuálisokjobb,ha hozzá se kezdenek,mert ennek,bizton állítom,egyik szülő sem örül.Ahogy annak sem,ha egy pár nem akar gyereket.

Egyáltalán nem biztos,hogy ezzel az idősebb emberrel fogja leélni az életét...majd menet közben kiderül,hogy csak a vonzalom van,vagy boldog,működő kapcsolatot is ki tudnak alakítani..és AKKOR érdemes elgondolkodni,hogy akar e gyereket ETTŐL A FÉRFITÓL:ha nem ,még mindig kereshet másikat.