Mese, mese, mátka... (beszélgetés)

Az én fiam amikor már ki tudta nyilvánítani a véleményét, nem volt hajlandó királyos mesét hallgatni mert azok "véresek".

Imádja Lázár Ervint, de egyszer belefutottunk a Hétfejű Tündér meséjébe, egy időre "ki is ábrándult" az íróból.

Most már 9 éves, de most sem szereti az öldöklőset.

Barbie-ről köztudott hogy gnóm mert ilyen lábakkal már rég felborult volna, és gerincsorvadást kapott volna. :))

Shrek pont azért jó mert vicc.

Harry Potter és tsai, vagy még -igen is- Jedi is mese. Nem beszélve az Ötödik Elemről!

Valójában mi sem növünk fel soha, és az a felnőtt aki elfojtja a magában lévő gyermeket, soha nem fog tudni mesélni a saját gyermekének.

Változatlanul bízom a gyermekeimben, tökéletesen el tudnak a dolgoktól vonatkoztatni akár Hófehérkéről akár Shrekről van szó.

Mi van azokkal a "szörnyekkel" akik győznek a végén? (quasimodo, shrek stb...)

Ha így indulunk ki a mesékből akkor a lányomnak barbie babát se vegyek, mert az szép? Inkább egy gonosz, torz szörnyet nehogy véletlenül a szép tetszen neki, mert akkor felnőttként megjárja?

Épp ezt akartam ide bemásolni :OD

Nekem mind a kettő nagyon tetszett!

Erről az jutott eszembe, amit egyszer a Star Wars-ról olvastam.

Az is egy átlagos történet, ahol a varázsló segíti a legkisebb királyfit, hogy legyőzze az akadályokat, van benne gonosz lovag is, a többire igazán nem emlékszem.

A lényeg, hogy pont olyan sablonokon alapuló mese, mint mondjuk az Artúr király legendája, meg a többiek.

Sziasztok!

A majdnem kétévesem ajándékba kapott egy tündéri mesés könyvet. Devecsery, "Mesék a mellényzsebemből". Na kérem ebben a régi mesék vannak modernizálva. Nagyon jót nevettem rajtuk, imádom. Ajánlom mindenkinek jó szívvel. (Pl. Piroska motoron megy az erdőben a nagymamához.

Pont a sztereotípiák a lényeg, amiről az előbb a topikindító is írt. Nameg az, hogy a jó megkapja a jutalmát, a gonosz meg a büntetését. Ami sokszor nem így van az életben, de titokban mindenki vágyik rá. Meg ha arra gondolunk, hogy mi vagyunk a legkisebb királyfi, a gonosz nagy testvér meg az utálatos főnök, aki jó lenne, ha megkapná a büntetését... így már mindjárt érthető. A Piroska és a farkasban - ezt is Vekerdy írta - mitikus elemek vannak, azért nem horror. Mert nem az van benne, hogy a farkas megrágta Piroskát és a nagymamát és folyt a vérük meg a belük, hanem elnyelte őket, majd utána egészben ki lehetett szedni őket a hasából. Ez az elnyelés majd kiszabadítás nagyon sok mítoszban szerepel. És azért is jó, ha a gyerek hallgatja ezt a mesét, mert annyit képzel el belőle, amennyit el bír viselni. Szóval, a mesék világa, szimbólumrendszere komoly tudomány, kicsit olyan ez, hogy itt vitatkozunk róla, mintha a laparoszkópiás műtéteket akarnánk szakmailag megtárgyalni. Nem tudunk eleget hozzá.

Ja, és a meséket valóban felnőtteknek írták. Ha megnézzük, sok közülük nem is gyerekeknek való.

Igen, még bőven lehetne folytatni a sort... pl: Katalinka szállj el...

Ezen kívül mennyi értelmetlen refrén, mondóka, kiszámoló, az igaz, hogy rímelnek, de semmi értelmük.

"ingyom bingyom tálibe, tutálibe málibe"

Egy másik topicon találtam.Ide illik:

Egy család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:

- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.

- Miért, miből látszott?

- Égő csigát rajzolt. - mondja az óvónő.

- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki. . Talán volt más is?

- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat. -így az óvónő.

- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska?

- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.

- Csonka tehén? Hm, . . Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka. .

- . . . és mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?

- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak. . . . Basszus!

Szerencsére a gyerekek még el tudnak vonatkoztatni.

A való helyzet az, hogy a jó öreg Grimm bácsi NEM a gyerekeknek írta meséit. A népmesék meg mindig is a fantázia leleményei voltak. (Pl Háry János is !)

Éljen Shrek!

Ja, én már a nagyobbaknak úgy mesélem a kiskakas gyémánt félkrajcárját: ..hogy akkor jött az APEH és szegény öreganyó befizette az elmaradt illetéket. Hogy fizetni tudjon kölcsönt vett fel és ara ráment még a romos házikója is. Itt a vége fuss az OTP-be!

Ez most akkor rossz?

A fiamnál a Thomas a gőzmozdony a nyerő :-)). Abban nincs gonosz testvér, kiránylány, szegénylány, kirányfi... A Thomasban van lusta (aki jóravaló lesz); gőgös, csak a kinézetével foglalkozó; gonosz kinézetű, akitől mindenki fél, de jólelkű; mindegyik esendő mozdony. Nincs kategórikusan rossz vagy jó mozdony, mindegyik követ el hibákat, de helyrejönnek a mese végére. A fiamnak azt szoktam mondani, ha már nagyon el szalad vele a ló, hogy én vagyok a Kövér Ellenőr, ő meg Thomas. Thomasnak azt kell tennie, amit a Kövér Ellenőr mond :-))).

A 2,5 évével meg szerintem még kicsi is a nagy lélegzetvételű mesékhez.

:DDDDD Ez jó!!!!

Majd kézen fogták egymást, elmentek HIV tesztre és boldogan éltek, míg az egyik rá nem unt a másikra. Itt a vége, fuss el véle:)

Hja, vagy rakat be szilikoncickót, hogy a felsőrész ne lötyögjön.

Egy modern mese valószínűleg így nézne ki: a csaj összejön a milliomos fiával a dizsiben, és bebújnak egy csendes sarokba. Elhagyja a 90DD-s melltartóját, és a királyfi azt veszi feleségül, aki hézag nélkül kitölti. A két mostoha pedig zsebkendőt töm a kosarakba, és kipotyog a plázában.

Hamupipőkéről meg annyit lehetne tudni, hogy milyen jól tette a "dolgát" a sarokban, kettesben, hármasban, és négyesben is.

Aki nem hiszi, nézzen tévét!

Az lehet a gond, hogy a gyerekem nem olvasta még Vekerdyt. :D

A mesék világában is sablonos, készen kapott fordulatok vannak, amik biztonságot adnak a gyerekeknek. A felnőttek is ezért ragaszkodnak a sztereotípiákhoz.

Egyszerűbb a kopasz, nagydarab, agyontetovált motoros szomszédot nem piszkálni, mint kideríteni, hogy normális, vagy agresszív állat.

Meg a hasonló a hasonlóval, és a többi közhely.

Ezek adnak biztos pontot új, ismeretlen szituációkban.

De a sarkából a gonosz mostohatestvér csippent:)))

Ilyen régóta létezik plasztikai sebészet. Még jó, hogy Hamupipő nem a ruháját hagyta el, mert akkor a drágalátos mostohatesónak a lengőbordáit kellett volna kivetetni:)))