Mennyit ér a háziasszony (a nő otthoni) munkája? (beszélgetés)

Szerintem te vagy nem akarod érteni mi a lényeg.

Senki nem él és gondolkodik úgy, hogy mindent átszámít forintra. Legalábbis nekem nem ez jött le a hozzászólásokból.

VÁLÁS, ismétlem VÁLÁS esetén igenis ha arról van szó, hogy a másik az otthoni munkát nem nézné semmibe, igenis forintosítható és erre volt is példa már a jogban. Hallottam ilyet.

Farsangi jelmezt nem varrok. Nem tudok varrni. Megvásárolom.

A túrázás nem munka. Szórakozás. Nem ugyanaz, mint a nagytakarítás.

Elbeszélünk egymás mellett. Én sem úgy élem az életem, hogy azon gondolkodom, miközben megfőzöm a karácsonyi töltött káposztát, hogy mennyit érhet a munkám.

De itt és most ez a téma. Van-e anyagi értéke a házimunkának. És szerintem ugyancsak van. Minden hasznos munkának van. Miért pont a házimunkának ne lenne?

Nem azt mondom, hogy nincs anyagi értéke, csak azt nem értem, hogy hogyan lehet így gondolkodni, élni, hogy mindent átszámítunk forintra.

Ha egy farsangi jelmezt varrsz a gyermeknek az mennyit ér? Ha négy órát túrázol a családdal, barátokkal azt milyen órabérrel számolhatjuk el?

Na igen. De ha éhes vagyok, lehet elmegyek egy étterembe, hajat mosatni a fodrászhoz, a ruhámat meg tisztítóba adom. És ugye így fizetni kell. Tehát van anyagi értéke. Ha mindezt én teszem odahaza, miért nincs?

De itt nem arról szól a fáma, hogy magamnak csinálom. Mert én most egyedül élek, és akkor főzök, ha kedvem tartja, például.

De amikor itt volt körülöttem a család, nem volt ilyen opcióm. Csinálni kellett, ha volt hozzá kedvem, ha nem.

És mikor meg kellett pucolnom a két és fél méter magas ablakokat, miközben én 1,55 magas vagyok, nem a szeretet volt a a legelső gondolatom.

Mondjuk, egy idő után nem is csináltam, megfizettem valakit, hogy megcsinálja.

És akkor megint ott vagyunk, hogy mégis van anyagi értéke az ablakmosásnak is. Ha más csinálja. Ha én, miért nincs?

Az ideális állapot. És még erre sem kíváncsi egy válóperes bíró ... Mert ugye onnan indult a téma, hogy de bizony váláskor forintosítani kell ha úgy adódik.

Kutyát nem érdekli.

Vagy ha ő is dolgozik, a férje pedig se nem tahó, se nem fogyatékos, és képes magát ellátni.

Sőt, olyan is van, ahol a férfi főz, mert szeret főzni.

A házimunka pedig nem női munka.

Az az enyhe lenézés sem, ahogyan szóbahoztad ezt a konfigurációt.

Miért kellene mindenkinek rajongania a házimunkáért? Vagy miért kell minden feleségnek meleg ételt tenni a férfiember elé?

Pláne ha ő maga is dolgozik, és még csak nem is henye.

Sőt! Ha henye, de a férje pont így szereti?

Én is váltam, de csak a konyhaszekrényt vitte az ex, azt az édesanyja vette... :D

Közösen épített házunk nem volt.

Egyikünk részéről sem volt ilyen szándék, és mindkettőnknek volt saját jövedelme, munkahelye.

De ha nem így lett volna, akkor sem "forintosítok".:)

Lehet, baleknak mondani, de a lelkem így nyugodt és nincs tele haraggal, acsarkodással.

Persze, tudom vannak válások, ahol nagyon el tud harapózni az ellenségeskedés, és a korábbi szerelem ádáz gyűlöletre vált.

Engem nem a házimunka jogosítana fel, hanem a törvény.

Ezért gondolom, hogy a házimunkának eszmei értéke van, eléggé magas értéke.