Mennyire tartod fontosnak a magánélet szentségét? (beszélgetés)

Jajj. Tehát a "tiszteletre méltó" korára és az "élettapasztalataira" hivatkozva lát el kéretlen útmutatásokkal, ha jól értem? A helyedben én is fedezékbe menekülnék, amint észlelem, hogy közeledik. Az sem csoda, hogy a puszta látványára is felment a pumpád.

Valójában rossz lehet neki - el tudom képzelni, hogy egész életében nem nagyon vehették komolyan, most pedig már a koráért tisztelni kell, és nem veszi észre, hogy nincs igény a nagy bölcsességeire.

Nem, ő anyám-korú, de gyakran találkozunk, közeli rokon 🙂

És az megvan, hogy korából adódóan jogosítva érzi magát, hogy minden mondatot így kezdjen: "Azt tanuld meg, hogy....blabla, a rántást balról jobbra, csak reggel szabad locsolni, a diót padláson szárítani" stb.stb. stb. Bele az örökkévalóságba, az ember már igyekezett max. hangos beköszönés után slisszolni a dolgára, nehogy megszólítson. Végén már akkor is felment a pumpa, ha megláttam.

Ez a stílus belőlem is kihozza a barátságtalanabbik énemet. Eleve nem szeretem, ha az emberek körülöttem mindent kommentálnak - szerintem kulturáltabb, ha az ember nem tesz megjegyzést mindenre, kiváltképp személyeskedőt nem. Igen, nekem is van véleményem a dolgokról, de nem mindig tolakodok vele mások arcába, mert lehet, hogy nem én tudom jobban eldönteni a számukra.

Ez a passzív-agresszív erőszakoskodás - megmondja a frankót, ezután még neki áll feljebb, játssza a sértettet és ez az álszent duma, amit írsz. "Én nem szólok bele, csak mondom" - egyszerűen tenyérbe mászó.

A példa, amelyet említesz, hogy minek ez a lobonc... majdnem csúnyát mondtam. Jó, akkor mindenkinek egységesen toljuk le a haját géppel egyenletesen fél milliméteresre, mert minek az a sok lobonc, tényleg, csak sérti az ő kifinomult szépérzékét. Így gondolja?

Irigykedik esetleg a szép hosszú hajadra, ezért nevezi szükségtelen loboncnak és "csak mondja", hogy vágasd le?

Túlságosan is. Szerencsére nem vonzok magam köré olyan embereket, akik próbálkoznának ilyesmivel.

Annak a tanácsát van hajlandóságom megfogadni, akiét kikérem.