Mennyi jódra van szükségünk?
A jód a periódusos rendszer VII-es főcsoportjába a halogénelemekhez tartozik (53. elem), fekete fémes fényű szilárd anyag, vízben alig oldódik (jodid ionok jelenlétében azonban vízben is oldódik, ekkor sárgásbarna, ún. Lugol-oldat keletkezik).
Már szobahőmérsékleten is szublimál, gőze ibolyaszínű. A jód I2 molekulákból áll szilárd állapotában és 300 °C alatt gőzében is. Kristályrácsa molekularács.
Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben.
A jód a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, de a környezetből érkező radioaktív sugárzások kivédésében is nagy szerepe van (ha megfelelő a jódellátottságunk, akkor a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni).
A jód szükséges az anyagcsere- és a vérkeringés szabályozásához, a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, valamint az idegrendszer működéséhez. Megfelelő mennyiségben a jód elégeti a felesleges zsírt a szervezetben, több energiát ad a szervezetnek, javítja az agytevékenységet, hozzájárul a bőr, a haj, a köröm és a fogak egészségéhez.
Felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől, de sok növény is befolyásolja felszívódását, többek között a kelkáposzta, a fejes káposzta, a retek, a kelbimbó, de hatással van rá még a fluorid és a nitrát is.
Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
A napi szükséglet fél évesnél fiatalabbaknál 0,04 milligramm, 7-12 hónap között 0,05 milligramm, 1-3 év között 0,07 milligramm, 4-6 év között 0,09 milligramm, 7-10 év között 0,12 milligramm, 11-14 év felett 0,15 milligramm, a várandóság idején 0,18 milligramm, szoptatás alatt 0,2 milligramm.
A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe.
Pajzsmirigy túlműködés és autonóm adenoma esetén a jódpótlás nem ajánlott!
Legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók, a tőzeg és egyéb tengeri algák/moszatok, egyes gyógyvizek (nagyon kis mennyiségben), a jódozott só, bár utóbbi fogyasztása nem igazán ajánlatos a magas nátriumbevitel miatt, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések alakulhatnak ki a túlzott fogyasztás miatta.
Ezen kívül tartalmaz jódot még a hús, a tej, a tojás és az ivóvíz, de a mennyiség nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől.
Jód hiányában az anyagcserénk lelassul, túlsúly alakul ki, lassul a szellemi tevékenység, romlik a memória, nő a testsúly, energiaszegénnyé válik a szervezet, esetleg a szívritmus, a pulzus is lelassul, depressziósak leszünk.
Fiatal korban az agy fejlődésének megállása, kreténizmus, süketség léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalhat, spontán abortusz is felléphet, de magzatfejlődési rendellenességek is jelentkeznek.
Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, a tiroxin alultermelése, amely esetén az alapanyagcsere 50%-kal is csökkenhet, ami fiatal korban aránytalan törpeséget, szellemi visszamaradottságot, felnőtt korban testhőmérséklet-csökkenést, a mozgás, a beszéd és a gondolkodás lelassulását, elhízást, valamint étvágytalanságot eredményez.
Túltermelés esetén Bazedow-kór lép fel, amely során a beteg sokat eszik, mégis fogy.
Túladagolása toxikus tünetekkel együtt emelkedett pajzsmirigyműködést eredményezhet.
Írta: tinendo, 2009. július 28. 16:03
Fórumozz a témáról: Mennyi jódra van szükségünk? fórum (eddig 10 hozzászólás)