Mély depresszió, nem hat a gyógyszer? (beszélgetés)

NEkem az lenne a tanácsom, hogy ha tudsz rendesen aludni gyógyszer nélkül is, akkor inkább reggel vedd be az antidepresszánst mivel annak is van nyugtató hatása és ezt a tulajdonságát elveszíted éjszaka. Már nem tudom mit írtál, hogy most milyen gyógyszereket szedsz és amúgy sem ismerem őket de ha nappal pl. kell bevenned nyugtatót, akkor az angidepresszáns reggeli bevétele sokkal logikusabb, így legalább a nyugtatótól megszabadulhatsz (mondom, ha tudsz éjjel aludni gyógyszer nélkül is). Tehát ne hallgass mindenben mereven az orvosra szerintem, ha van logikusabb megoldás. Próbáld ilyen módon minimamlizálni a gyógyszereket, amennyire lehet.

Dolgozol amúgy? Ha netán nem akkor talán segítene az is ha elhelyezkednél, addig sem saját magad körül forognának a gondolataid.

Szerintem is próbálj meg valahogy pszichésen túllépni ezeken a gondolatokon. Ha ilyen erős a pánik akkor nagyon nehéz lesz és nem tudom, hogy fog-e sikerülni, de ilyen helyzetben mindent meg kell próbálni.

Tanulmányozd a mély légzést is, talán segít. Az alternatív légzést is. Ezek mind stresszoldóak.

Ezen kívül az alternatív kezelési módokat is ki kellene próbálni, mint pl. hipnózis, agykontroll gyakorlatok, stb.

És valóban valahogy a pánikod forrását kellene felkutatni és megszüntetni.

Atya világ, ennyi gyógyszer! Már ezektől is betegnek lehet lenni, ha a sok mellékhatásuk összeadódik!

Pszichiáter helyett nem próbálkoztál pszichológussal, aki esetleg kibogozná - az elmondásaid alapján - hogy mi van emögött?

Nagyon jól írta K-né Zsóka.

Ez a betegség csak a fantáziád játéka. Csak te tudsz megszabadulni tőle, a saját akaratoddal.

Azon fantáziálsz folyton, hogy mit érzel és mi lesz.

Jobb ha tudod, hogy semmit sem érzel, csak azt hiszed, mert bebeszéled magadnak.

Jobb ha tudod, hogy semmi szörnyűség nem fog történni, ha elengeded a félelmed.

Próbáld ki nyugodtan, mondd, hogy jőjjön, aminek jönnie kell, legyél rosszul, halj meg, ugorjon ki a szíved...

Meglepődve fogod tapasztalni, hogy nem jön semmi.

Folyamatosan ezt kell tenned és minden alkalommal Te kerülsz ki győztesen és egyre jobban fogod érezni magad testileg és lelkileg.

Légy bátor és türelmes ! Nyilván lassan tudsz előre haladni, de minden pici siker előre visz és egyszer csak vége, kilábaltál.

Ne szedj össze - vissza mindenféle gyógyszert. Hagyd el őket apránként, mert úgysem érnek semmit.

Telítődött a szervezeted, méregteleníteni kellene...

Nyilván a dokik ezt nem mondják, mert nekik a "gyógyítás" a feladatuk, ahhoz meg ugye gyógyszer kell.

Talán többre mész egy pszichológussal, vagy egy pszichopedagógussal. Amennyiben esetleg vallásos vagy, akkor a pap is megteszi,ő ingyen elbeszélget veled és megnyugtathat.

Ne kérj itt tanácsot, mert úgyis csak olyanokat kapsz, hogy élj, ne szedj gyógyszert, nem vagy beteg, stb....

Nagyon sok pszichoterápiás osztály létezik, keress rá neten, ahol a teáltalad leírt problémákkal foglalkoznak. Ezek speciális helyek, pl. Tündérhegy.

Kérd a pszichiátered segítségét ehhez. Sok sikert!

Tanácsot szeretnék kérni, ki mit gondol a szituról. 22 éves vagyok. A helyzet, hogy immár 5 éve benne vagyok egy pánikos, kevert szorongásos depresszióban, illetve rumináció (kényszergondolat), ami annyit jelent, hogy folyamatosan a szívverésemre figyelek, illetve félelem a megállástól. Folyamatosan a saját testemmel vagyok elfoglalva, nem nyitok a külvilág felé. Nem tudok olyan életet élni, mint más velem egykorúak… A kezdetek kezdetén felírt az akkori pszichiáter egy antidepresszánst (Serrtralin Sandoz), és egy szorongásoldót (Helex sr), és azzal úgy ahogy, helyre rázódtam. Viszont egy idő után nem éreztem már a hatását, egyre rosszabbul lettem mindig, így gyógyszerváltás lett belőle. Azóta egy lavinában vagyok, mert egyszerűen semmilyen gyógyszer nem akar hatni, se az antidepi, sem az antipszichotikum, sem a nyugtató. Most áprilisban befeküdtem pszichiátriára egy hónapra gyógyszerbeállításra. Ekkor kaptam Anafranilt a depresszióra, Rivotrilt nyugtatónak, illetve Kventiaxot antipszichotikumnak. A lényeg, hogy úgy jöttem haza, hogy semmi nem változott. Sem a depresszió nem múlt el, sem ez a rögeszmés agyalás a szívdobogáson (illetve egyéb félelmetes gondolatokon). Tegnap voltam vissza a dokihoz kontrollon, ezeket elmondtam neki. Annyi hogy felírt egy második antidepit, a Brintellixet, amit este kell szednem, ezt 2 napja szedem. De ő váltig állítja hogy jobban vagyok, ahhoz képest amikor először mentem be. Csak hogy én ezt nem így érzem sajnos. Semminek nem látom értelmét, nem tud semmi lekötni, ami tényleg elterelné a gondolataimat. Nincs kedvem elvégezni semmit, semmire nem vagyok jó. Nem látom örömömet semmiben. Úgy érzem teljesen lebutultam ezektől a sok bogyóktól, nem tudok normális dolgokon gondolkodni csak a hülyeségen. Sokszor azt érzem, hogy nem a jelenben vagyok. A kezem idegesítően remeg, illetve mindig fáj a mellkasom, illetve szívdobogásérzés. Kardiológusnàl most voltam 4.edjére kivizsgáláson, most is azt mondták, semmi baja a szívemnek, úgyhogy szervi gond nincs.

Egyszerűen nem értem, hogy január óta miért nem akar semmilyen gyógyszer hatni rám. Azért lenne, mert mindig a szívemen agyalok, nem tudok róla lekattanni, ezért nem hat rám semmi? Nem tudom. Szerintem nincs hozzá köze. Szerintetek várjak még, hátha kifejti előbb-utóbb hatását ez az Anafranil-Brintellix-Xanax-Kventiax kombó, vagy megint kísérletezzünk más gyógyszerekkel (amiből már kezd elegem lenni a rengeteg mellékhatások miatt) ? Nagyon elvagyok keseredve. Nem tudom mi tévő legyek. Beveszek mindent ahogy elő van írva, de ugyanúgy szorongok és agyalok. Mintha a semmit szedném. Edzeni, futni is eljártam, de azt meg még ugyancsak szorongásnak élem meg, mert ott nyilván gyorsabban dobog a szívem. Bármilyen tanácsot szívesen elfogadok.