Megszületett, és már felnő lassan II. - Ballagás!

Minden jól fog alakulni, megvan minden, megrendelve, beosztva, kik jönnek, és a ballagási ebére meghívottak.

Ballagás előtt egy futár hozza majd a meglepi ajándékát Lacámnak. Előtte való nap sütünk, főzünk mamával. Június 8-án lesz. Ez egy olyan hónap, hogy hova tegyünk, mit főzzünk, ami nem romlik meg, és sütik ne romoljanak meg, panelban lakunk, tehát nem kell ezt ecsetelnem.

Menü: leves most nem lesz, de rántott husi, sült husi, salátával vagy savanyúval, sok sült krumpli, vacillálunk rizs vagy krumplipüré legyen? Süti méteres, és kókuszkocka, sós apró sütik.

Ki jön? Ki nem? Sajnos - és ő döntött így -, pár éve elszakadt életünkből kapuzárási pánikjában, egy számunkra fontos személy. Akit várt, gondol rá, nem lesz ott. Erre a vér szerintije kapta össze magát, de a ballagáson nem lesz ott, nem lenne célszerű sem!

Fiam hogy éli meg ballagását? Örül az újnak, várja, sőt szeretne már nyugodtabbnak lennie. Nem messzire jár majd isibe, nem kell korán kelnie majd, fél 9-re fog járni, nagyon jó, pihenten megy iskolába. Felvételi június 25-26-án, már megvan, felvételt nyert!

Jó környék, tanárok kedvesek, már ahogy fogadtak minket az is, órákig tudnék mesélni ismét... Pár szót ejtek, mikor elmentünk megnézni az iskolákat, mind messze volt, rideg és semmit nem mutattak, csak szakmákat. Ez az iskola nagyon megfelelő (lassabban tanulók számára is), mert vegyesen járnak ide, ami a legfontosabb, 1 óra pihenés egy jó környezetben, és nem csak beton, rendezett minden, a gyerekek boldogok voltak. Körbevezettek, mindenhová bekukkanthattunk Lacámmal. Iskolarádió! Igen, igen, mint régen. :) Komoly felszerelésük van.

Azt mondta az igazgató, idézem: "MI a gyerekekért vagyunk", az igazgatói millió plüss tárggyal, külön egy nagy sarok, bármikor bemehetnek egy szóra, minden gyerek boldog, és kihangsúlyozták, akik nem Pestiek, tekintettel, megértéssel van az iskola rájuk! És ez nagy szó!

Én hogyan élem meg, mint édesanya, nos nehezen, de jól, aggódva, büszkén, mindent meg szeretnék adni neki, hiszen nagy harcos a fiam! Beteg voltam, kezemet fogta, mikor rosszul voltam, teát hozott, ha fájt valamim, bekente hátam, ha volt valami gond, együtt tettük túl magunkat rajta. Ő az, aki mindenben mellettem van, családon kívül.

Amit nagyon szeretnék, hogy minden jól menjen! Azért is, mert sok munka van, s lesz a ballagásban. 11 órakor lesz pénteken, sokan szerettek volna jönni, lesz, aki inkább a lakásra jön hozzám köszönteni. Ami nem is baj, mert sokan leszünk, a hely meg kicsi, inkább úgy mondanám nem nagy isi, ahova jár fiam. Én tavaly óta gyűjtök erre a számunkra különleges eseményre! Sajnos vannak szülők, akik azt mondják, áh ráér majd. Szerintem nem, most fáj a fejem, huu ennyibe kerül a cipő? Ennyibe kerül ez az? És a virág? És szalag? És a vendég ellátás? Én előre gondoltam...

LEZÁRUNK EGY KORSZAKOT ISMÉT. Lezártuk a totyogós korszakot, lezártunk bölcsis korszakot, lezártunk ovis korszakot, aztán iskola alsós korszakot és most ismét, az általános iskolai korszakot teljesen!

Nem szeretném, hogy hamar repüljön az idő, de sajnos nagyon hamar megy, borzasztóan rohan! Innen üzenem drága szülőknek, minden perc számít, és mindent jól kell tennünk, később lesz meg a gyümölcse. Tartani a jó úton gyerekeinket ez a legfontosabb, többi meg a körítés a boldogság, amit láttunk, érzünk minden percben!

Ezzel a verssel, ami elgondolkodtató számomra is, szeretettel küldöm néktek a gondolataim, kedves szülőtársak:

Horváth Piroska: Anyának lenni...

Anyának lenni az nem egyszerű dolog,

Egyenesen állni, hisz a világ forog.

Nevetni akkor, mikor facsar a bánat,

Gyermekként oly aprónak hittem anyámat.

Nem láttam azt akkor, milyen erős asszony,

Miért áll ágyamnál, amikor én alszom.

Miért sírja magát csendesen álomba,

Nem fért ez bele még álomvilágomba.

Anya szerepemben leckém megtanultam,

Nem nógatott soha, hagyta hadd tanuljam.

Most, hogy anya vagyok, fészkem javítgatom,

Ágacskáim szépen egymás mellé rakom.

Úgy teszem a dolgom, ahogy tőle láttam,

Szárnyacskái alatt én sohasem fáztam.

Melegítem fészkem, fiókámat óvom,

Édes, jó anyámtól most is meghatódom.