Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Megszégyenített gyerekek és szülők. Mi a véleményetek? fórum

Megszégyenített gyerekek és szülők. Mi a véleményetek? (beszélgetés)


1 2 3 4 5
131. zizibogyó (válaszként erre: 116. - Bettibaba)
2008. máj. 12. 08:26
Szia!Tüneményes gyermek,látszik foglalkozol vele.Később ennél biztos jönnek durvább dolgok,nem árt,ha védi magát.Szellemes is ,van humorérzéke.Persze ezt nem szabad ejnye- bejnye.Nekem meg kellett védenem elsőben a fiamat,mert a negyedikes srác pénzt szedett tőle a klotyóban.Egyszer.Aztán bementem és elmagyaráztam neki,miért nem sportszerű ő,de hát most én sem leszek nagyon az.Az én fiam,az én pénzem.(Nem vertem meg,Az anyját kellett volna.)
130. Kék
2008. máj. 2. 22:00

Egy újabb példa az antipedagógusi magatartásra:5 éves volt a kisfiam aki erős szemüveget viselt,az ovónéni pedig miután a gyerek figyelte amint mesét olvasott nekik,egyszer durván odaszólt:"Te meg mit lesel?"Addig is csúfolták a társai,na attól kezdve folyamatosan kapta a gyerekek részéről a gonoszabbnál gonoszabb pápaszemes majom és egyebek jelzőket.Ettől kezdve kisebbségi komplexusa volt a szeme miatt!Este sírva mesélte és nem igazán tudtunk mit mondani:(!Másnap volt néhány keresetlen szavam az ovónénihez!!

A sors pedig visszaadta a gonoszságát,neki is szemtengelyferdüléses gyereke van.Nem tudom a sajátjára ráripakodik-e ,hogy "te meg mit lesel?"

129. medvemama (válaszként erre: 127. - Epson)
2008. máj. 2. 21:30
Végre egy tanár aki gyerek központu és emberséges!Gratulálok sok sikert és jó egészséget kivánok!nagyon sok ilyen pedagogusra lenne szükség!!!!!!!!!Üdv:Krisz
128. medvemama (válaszként erre: 1. - Bettibaba)
2008. máj. 2. 21:27
Mindenképpen a dirivel kell beszélni ill az ő főnőkével!
127. Epson
2007. okt. 29. 00:49
Én is tanár vagyok. Látom nagyon tanárellenes itt a hangulat. Tudom, vannak sajnos olyan tanárok, akik alkalmatlanok arra, hogy tanítsanak, s mégis gyerekek- generációk – életét teszik tönkre azzal, hogy próbálkoznak a neveléssel. Én a pénzügyeket mindig a szülőkkel beszélem meg akkor is, ha már 15-18 éves diákoktól ezt sok kollégám elvárja, hogy tudjon a pénzel bánni. Mindig mondom nekik te hogyan közölnéd egy tanárral, hogy sokszor még élelemre sincs pénze a családnak nem hogy az osztálypénzt vagy bármi másra pénzt behozzon. Ilyenkor mindig mondják miért nem szól hogy ez a probléma miért mondják azt „elfelejtette”(Ebben a mondatban érezzétek azt a maró gúnyt ahogy ezt a mondatot hallani szoktam, az a hangsúly, a hideg kirázz tőle).Mindig kérdezem: Az osztály előtt mondja ezt? Ezeknek biztos van diplomájuk???- ezt már csak magamban. Nálam az első szülőin megbeszéljük, ki mikor kap fizetést és személyre szabottan alakítom ki a pénzügyi fizetési határidőket, amiket sokszor nagyon rugalmasan kezelek. Ezt sem kiabálva, hanem a szülőkkel is négy(hat)szemközt. A diákon keresztül nem is üzenek a szülőnek ezzel kapcsolatban. Én figyelek a diákjaimra, mert én tudom milyen, amikor az embert nemcsak az élet, hanem a tanár is sárba döngöli. A kollégáim szerint túl sok energiát ölök a nevelésbe, és nem kapom vissza soha. Dehogynem . A diákok engem az utcán is felismernek, hangosan köszönnek, nem pedig elfordulva még az út másik oldalára is átmennek, mint kollégáim esetében. Amikor segítség kell nekik, akkor hozzám fordulnak még azok is, akiket nem tanítok. Ez nekem elég.
2007. okt. 28. 22:06
Fordulj az adatvédelmi biztos irodájához, és az ombucmanhoz. Mindkettő segíteni fog.
2007. okt. 4. 21:57
az szégyen és gyalázat
2007. júl. 18. 23:00
Én sajnos, sokat szégyenkeztem gyerekkoromban, mert nagyon szegények voltunk, ráadásul mindenki ivott a családban. Hiába tanultam jól, mindenki lenézett emiatt. Már elmúlt, és régen volt, de néha előjön, és a mai napig fáj.
123. Vica30
2007. júl. 18. 22:53
Az én apámnak szokása volt az egész család előtt elővenni azt a csemetét amelyik éppen valamit elkövetett (négyen vagyunk, válogathatott). Egyszer megvédtem vagy öcsémet, vagy húgomat és nagy vihar lett belőle - ha jól emlékszem még az ajtót is letépte ami mögé menekültem. Aztán kijózanodott és csönd volt. De a lemez forgott tovább. Sajnos sok ilyen van.
2007. júl. 18. 22:45
Engem is megszegyenitett egy tanarno,es a szuleim semmit sem tehettek ellene -sajnos,onhibajukon kivul... Akkor azt mondtam,hogy egy eletre gyulolni fogom,ami igy is volt,de kb. egy fel eve talalkoztunk,es csodak,csodaja...o volt az aki felnezett ram,mert nem hitte,hogy az vagyok,aki vagyok... es olyan vagyok,amilyen vagyok... (Istenem,hanyszor lehulyezett es megalazott az egesz osztaly elott,mindenki rajtam nevetett,de itt vagyok,azt viszont tudom,ha ugyanez tortenik az en gyerekemmel,vagy csak hasonlo,tigris leszek,en legyoztem azt az akadalyt,ami a szuleimet visszatartotta,szegenykek,velem egyutt szenvedtek...)
121. tibike
2007. márc. 18. 20:41

A pedagógusok gyakran beviszik a magánéletüket az intézmény falai közé.

Nem vagyok valami vén, de amikor általános iskolás voltam, nálunk simán verték a gyerekeket. Akkora pofonokat kaptak, hogy rendesen csengett a fülük egy percig legalább. Rúgdosták őket. Meg ilyenek.A többség, visszagondolva erre, egy jót nevet, aztán kész. De van aki ezt megjegyezte. Másképpen. És az erőviszony szép lassan átfordult a másik oldalra. És van, akit nem fog visszatartani egy hetvenéves bácsika puszta látványa attól, hogy ugyanúgy felnyalja a járdát hason csúszva egy jókora taslitól, mint ahogy annak idején ő az iskolai folyosót.

120. Bettibaba (válaszként erre: 119. - Gyöngyi)
2007. febr. 24. 18:07

Ez igaz.És kicsit örülök is,hogy visszavágott,mégha ilyen furcsa módját is választotta.:D

De azért megdorgáltam kicsit,mert azt illik ilyenkor,mielőtt még teljesen elkanászodik!:)))

119. gyöngyi (válaszként erre: 116. - Bettibaba)
2007. febr. 24. 18:00

A gyerekünket nem tudjuk egy életn át megvédeni mindentől....meg kell tanítanunk rá, hogy megvédje saját magát.

Én tanító néniként próbálok"igazságot" tenni, de vannak olyan esetek, amikor azt mondom magamban, hogy nem baj ha visszaüt! Védje csak meg magát!

(Persze ezt hangosan nem mondhatom!!!)

118. Bettibaba (válaszként erre: 117. - Babi83)
2007. febr. 23. 11:35

Az utolsó mondatoddal teljesen egyetértek.

De nálunk a tanár nincs a helyzet magaslatán,hogy finoman fogalmazzak....

117. babi83
2007. febr. 23. 11:23
Egy időben a 8 éves öcsémnek minden reggel fájt a feje, szédült, rosszul volt stb., nem akart iskolába menni, de amint beértünk suliba, már semmi baja, rájöttünk, hogy valami gond lehet, de hiába kérdeztük, nem mondott semmit. Egy nap anya beszélt a háta mögött az osztályfőnökével, aki nem tudott semmiről, ami bánthatná az öcsköst, és mondta, hogy utánnanéz, másnap hívta anyát, és mondta, hogy valóban volt egy kis probláma, de megoldotta. Nem mondta el hogy ki vagy mi bánntotta, de azóta már szívesen megy megint iskolába. Egyébként az a véleményem, hogy a gyerekek sajnos néha nagyon kegyetlenek tudnak lenni egymáshoz!
2007. febr. 23. 11:10

Gyermekem tegnap bebűnözött.

Most elsős,és egyik osztálytársa terrornam tartja.Üti,vágja,rugdossa,folytogatja.

Hiába intők,beszélgetések...

Tegnap elszakadt a cérna,gyerekem visszavágott.

Tesi órára nem kellett átöltöznie egy másik kislánnyal együtt,így az osztályba maradhatott,az osztályfőnök felügyeletével.Az osztályfőnöknek persze sürgős dolga akadt,így ott is hagyta őket.

Erre arany lánykám,kihasználva az alkamat,technokolt ragadott,és leragasztotta a bunyós gyerek cipőjét a padlóra...

Egyik szemem sír most,a másik nevet,mert sejtettem hogy nem fogja sokáig hagyni magát,de azért csak ne csináljon ilyeneket!:(

Tanárnéni persze nem pártatlan,de Szonja akkor is az én legkisebb csöppöm,úgyhogy kárt megtérít,gyerekkel elbeszélget üzemmód van.

115. zitukaa9770 (válaszként erre: 114. - PIROS35)
2006. dec. 17. 16:30

Hál istennek az én gyerekeimnek sem kell szégyenkezni emiatt,Én tudom hogy milyen az,ezért mindent megteszek azért hogy a "jézuska"telerakja a karácsonyfa alját.

A tanároknak meg a mai világban lehetne annyi eszük hogy az ilyenről ne nyilvánosan kérdezze meg a gyerekeket,hanem mondjuk egy fogalmazás formájában amit csak ő olvas el.Persze biztos vannak olyanok akik igy csinálják,ezért tőlük elnézést kérek:)

114. PIROS35
2006. dec. 17. 10:54

A téli szünidőből visszatérve az iskolába,némely tanár(ok) kiváncsiságból meg szokták tudakolni a tanulóktól,hogy ki mit kapott Karácsonyra.Azokat a gyerekeket,akik szegénységben élnek,nagyon megalázó,kellemetlen helyzetbe hozhatják ezzel a társaik előtt.Mivel nagyon sok gyereknél előfordul,hogy nem telik szüleiknek ajándékra,nekik már az is ajándék,hogy melegben tölthetik el a hideg téli napokat,és az,hogyha nem éheznek (s legalább ilyenkor finomabbat esznek mint máskor),jobb esetben fát is állíthatnak.

Sajnos tapasztalom,hogy vannak ilyenek (s valószínűleg ezek száma egyre inkább nőni fog).(Az áremelkedések és a munkanélküliség sok családot kilátástalan helyzetbe sodor...)

Vannak gyerekek,akik szégyellik szegénységüket,és inkább "füllentenek",mások,akik őszinték,attól félnek,hogy a társaik kigúnyolják,netán ki is nevetik őket emiatt.(Pedig ők aztán igazán nem tehetnek róla.)

Az én gyerekeim szerencsére nem kell,hogy ilyeneken menjenek keresztül,de mit érezhetnek azok,akik igen?

Ti mit gondoltok erről?

113. PIROS35 (válaszként erre: 110. - Droma)
2006. dec. 9. 18:27

Igen,ahogy múlnak az évek,úgy leszek én is egyre inkább bölcsebb és tapasztaltabb.Sajnos az ember a hibáiból tanul.

Most már én is így gondolom,aki nem érdemli meg,hogy embernek tekintsem,mert még arra sem méltó,én is nagy ívben le......

112. PIROS35 (válaszként erre: 111. - Eee466847e)
2006. dec. 9. 18:24
Én nem szoktam rosszat kívánni senkinek,még az ellenségeimnek sem.Szegény fiút megbüntette az élet.Túlságosan nagy árat fizetett a múltbeni hibáiért.Biztosan megbánta ő már,és valószínűleg szégyellte is,csak nem merte bevallani.Lehet azt hitte,hogy majd időben vissza tudja rakni a pénzt,és nem fog kiderülni?Vagy ilyen volt a természete...mindent nem lehet a neveltetésre fogni,mert nagyon gyakran hallok olyat,hogy mindene meg van a gyereknek,és épp az követ el ilyesmit,aki nem is lenne rászorulva.Vannak gyerekek,akik már nem tudják hol a határ,mert mindent megkapnak a szüleiktől.És olyat is hallottam,hogy unalomból követ el ilyesmit,vagy hogy felhívja magára a figyelmet.Ki tudja,ezt a titkát már szegény elvitte magával.
111. eee466847e (válaszként erre: 108. - PIROS35)
2006. dec. 7. 12:21

Fiam középiskolában minden hónapban beadta az osztálypénzt társaival együtt, gyüjtötték a ballagásra, érettségi bankettre, tablóra. Örültünk, hogy így nem kell nagyobb összeget egyszerre befizetni. Utolsó tanítási napon kiderült, nincs meg a pénz. A fiú, aki beszedte, azt mondta, hogy ellopták. Feljelentés, új befizetések (ekkor már nagy összeg). Semmi nem történt. Jóval később mesélte el a fiam, hogy a fiú elsikkasztotta az egész osztálypénzt.

Ez a fiú halt meg tavaly télen, Pest környékén egy családi házban szénmonoxid mérgezésben. Azért nagyon sajnáltuk.

110. Droma (válaszként erre: 109. - PIROS35)
2006. dec. 7. 12:06
Az ilyeneket magasról le kell sz*rni!Tudom,hogy nehéz,de csak neked rosszabb ha idegeskedsz,mert nem érdemli meg.
109. PIROS35 (válaszként erre: 107. - Droma)
2006. dec. 7. 12:05

Az a legborzasztóbb,hogy nem is vállalta,hogy ő hibázott,neki állt feljebb.Ma már köszönőviszonyban sem vagyunk,pedig egy városban lakunk velük.(De egy másik ügy miatt:hazugsággal kitúrta a férjemet a másodállásából,ahol tudott maszekolni.Úgy látszik neki több szüksége volt a pénzre,egy felnőtt gyermekkel,(három keresettel),mint nekünk a három gyermekre).

Ilyen "emberek"is vannak sajnos,és még ez nevezte magát "rokonnak",soha még hallani sem akarok felőlük mindazok után,amit tettek,de még ő érzi magát sértettnek.

108. PIROS35 (válaszként erre: 105. - Gyöngyi)
2006. dec. 7. 12:01

Én még egyszer sem kaptam nyugtát sem az oviban,sem az iskolában (kivéve az étkezésről szólót,amit postai csekken kell fizetnünk).

Az osztálypénzt az iskolában az egyik szülő szedi,(azzal nincs is gond,mert bejegyzi),viszont a húgoméknál az oviban az óvónénik szedig.Nyugtát erre nem is szoktam adni,sem a fotókért,sem a biztosításra,csupán felírják valahová,hogy ki fizetett.Csak az a baj,hogy a délelőttös és a délutános óvónénik nem mindig egyeztetnek egymással.

Mindegy,túlvagyunk...és ezután sokkal körültekintőbbek leszünk (legalábbis aki került már ilyen,vagy hasonló megalázó helyzet(ek)be.

Persze,hogy mindenki téved,de normális esetben el is ismeri,nálunk nem így történt,és ez váltotta ki leginkább a felháborodásunkat.

107. Droma (válaszként erre: 104. - PIROS35)
2006. dec. 6. 17:58

Hát tényleg pótolhatatlan.De az a legrosszabb az egészben,és a felfoghatatlan,hogy egy apáca!

Hát nem lettem volna a nagybátyád helyében amikor kiderült,hogy felnyitotta.Mert,magamból indulok ki,hogy ott vér folyt volna:)

106. Droma (válaszként erre: 105. - Gyöngyi)
2006. dec. 6. 17:56

Amikor ez történt még nem volt nyugtaadási kötelezettség.:)

És eszembe se jutott,hogy pont egy apáca fogja azt mondani,hogy ő nem is emlékszik rá,hogy pénzt adtam,mikor ott volt a füzet is mikor adtam,ahova be kellett volna irnia!

2006. dec. 6. 16:00

Csak csendesem közlöm veletek, hogy ahol pénzt szednek ott nyugtaadási költelezettség is van!!!

De persze ez nem működik!! Viszont kellene egy üzenőfüzet amibe az óvónéni vagy a tanítónéni beírja, hogy megkapta a pénz.A mi sulinkban ez így működik.Ezzel együtt szoktam mondani a szülőknek, hogy ha nem írom be, még aznap hogy megkaptam, de ők kifizették azonnal szóljanak rám, mert én is emberből vagyok. Elvileg borítékban szedjük a pénzeket névvel ellátva-ennek ellenére előfordul, hogy egy-egy szülő az udvaron nyomja a kezembe a pénz, merthogy holnapra elelejti. Én besuvasztom valahová, aztán azt sem tudom honnan került oda....Ilyen is van.

104. PIROS35 (válaszként erre: 102. - Droma)
2006. dec. 6. 14:51

Szia!

Elhiszem,én is nagyon kibuktam volna a helyedben,de biztos,hogy nem hagytam volna annyiban.

Az a kazetta pótolhatatlan..

Nekem (18 évvel ezelőtt) a templomi esküvőnkről készült fotók mentek tönkre,mert a drága nagybátyám felnyitotta a fényképezőgépet,és az egész fényt kapott.

Nem tudom az ilyen emberekre melyik a megfelelő jelző.

103. PIROS35 (válaszként erre: 102. - Droma)
2006. dec. 6. 14:50

Szia!

Elhiszem,én is nagyon kibuktam volna a helyedben,de biztos,hogy nem hagytam volna annyiban.

Az a kazetta pótolhatatlan..

Nekem (18 évvel ezelőtt) a templomi esküvőnkről készült fotók mentek tönkre,mert a drága nagybátyám felnyitotta a fényképezőgépet,és az egész fényt kapott.

Nem tudom az ilyen emberekre melyik a megfelelő jelző.

102. Droma (válaszként erre: 101. - PIROS35)
2006. dec. 5. 14:31
Hát nálam,ha lehet ilyet mondani még durvább az eset.Mert az elsőáldozási kazettámról van szó!És a nővérkének fizettem ki a pénzt,aztán meg azt mondta,hogy ő nem is emlékszik rá!Már régen volt,de még mindig nagyon mérges vagyok ha meglátom azt a nőt!
1 2 3 4 5

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook