Még nem lerágott csont-a táplálkozás tanulhatósága (beszélgetés)

Soha nem voltam sem kövér, sem sovány.Mégis van, amit egyszer szeretek és utána hosszúideig nem.Engem úgy tanított anyukám, hogy figyeljek a szervezetem jelzéseire.Ami jól esik, az kell a szervezetnek, amit nem szeretünk, arra nincs szüksége. A mennyiség pedig akkor legyen elég, amikor úgy érzed annyi hely maradt a "pocakban",hogy még egy adag simán beleférne.Ne engedj a kísértésnek!Jól is laksz és étkezés után mégis könnyűnek érzed magad.

nem születem én sem tulsulyosnak én is a sok gyogyszer áldozata lettem.mert voltak olyanok amik felboritották a hormon háztartásom,na meg aztán magam sem kiméltem magam.

De igen ! nagyon lerágott csont a folytonos diéta és kinzás,mindig mindenbõl enni kell,csak tudni a mértéket és persze az étel amit a szervezetbe viszel egészségesen elkészitett legyen.Mondta egy okostojás valamikor"Az étel által leszel beteg és egészséges és olyanná teszed magad amit a szervezetedbe viszel-tehát a betegség és az egészség is csakis sajátmagunknak köszönhetõ, persze a kövérség legnagyobb része is,mert ugye senki sem születik tûlsûlyosnak!

Miért van az, hogy bizonyos ételekért rajongunk, másoktól meg undorodunk, pedig jól tudjuk, hogy mindenfélére szüksége van a szervezetünknek. Még a legkevésbé válogatós ember is fel tud sorolni néhány ételt, amivel "köszöni szépen, inkább nem élne".

A cikk, amihez ez a fórum nyílt, már nem aktív.