Ma 6 éve halt meg édesapám. Az idő csak a gondolatokon... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Ez valóban nehéz kérdés...
Így mi hónapokig a "poklot" éltük meg.
De szerintem mindennek van jó és rossz oldala.
Az én édesapám még csak 62 éves volt.
Pár hónap volt a nyugdíjig, rengeteg terve volt, hogy miket csinál...
Hirtelen szenvedés nélkül jobb szerintem meghalni, mint hónapokig várni rá...még, ha így fel tudsz készülni, de nem tudsz..szenved mindenki és reménykedik.
Édesanyám is 6 éve ment el.Borzasztó volt làtni ahogyan leèpült.Nàlunk is felmerültek kèrdèsek,mi lett volna ha màshova visszük stb ..
Azt hiszem ő már nem akart èlni(szenvedni).
Nekem segített az hogy naplót írtam .
Kitudtam írni amit èrzek .Elengedni sosem fogom,hiszen a szívemben itt van.Sokat gondolok rà,hiànyzik nagyon.Megfogni a kis kezèt,megölelni,sajnos többè nem tudom .
Az, hogy emlékszünk rájuk a legjobb, ami még ilyenkor történhet...
A mit kellett volna másképp csinálni.., mi lett volna, ha.. kérdések a rosszak.
Akut leukémiában halt meg és sok dolog kering még mindig a fejemben, hogy "jól döntöttünk-e"-több esetben is.
És, hogy hallotta e, amit mondtam neki, amikor már nem volt ébren három napja a morfiumtól.