Lehetne munkám, de nem akarom :-( (beszélgetés)
Nagyon szép is lenne, ha ez mindig és mindenhol megvalósítható volna!
Sajnos, most nem azt a világot éljük, ahol válogathatunk!
Igaz, gyermekeim számára igyekszem ezt sugározni, és úgy tűnik, hogy egyelőre sikerrel. Azaz, olyan hivatást választottak (ill. olyan tanulmányokat folytatnak) ami - ha nem is hoz azonnal rengeteg pénzt - de meg lehet belőle élni, és akadnak majd a munkájuk során sikerélményeik.
Nagyon remélem, hogy szívesen dolgoznak majd a maguk választotta munkában!
Szia!
Én úgy vélem, hogy csak azt a munkát tudja az ember 100%-osan elvégezni, ha azt valamilyen szinten szereti. Ha úgy mész be a munkahelyre, hogy szívből utálod, akkor az a teljesítményeden is meg fog látszódni.
Ha nem vagytok anyagilag rászorulva, keres egy másik helyet, még akkor is, ha nem a szakmád az.
Az igazság az, hogy nagyon sokan vagyunk (sőt egyre többen leszünk), akik örülnénk annak, ha egy előző munkakörünkhöz hasonló feladatot láthatnánk el.
Igazad van, vagyis lenne, ha biztosak lehetnénk az állami nyugdíjban!
(De ez már politika, és azt nem szeretném belekeverni)
Aki ezt a hivatást választja bizonyára az első számára az elesett embereken valo segitség!
Ha te ugygondolod többet tudsz adni szivböl lélekböl mindt hogy egy rászorulot etess és pelenkáz,akor nemmarad más mindt fejleszed tudásod ,szerezz magasabb képzetséget.Erre nemgondoltál?
Sajnos volt szerencsém tapasztalni milyen elesetnek lenni az örzöbe mikor még egy köhögéstöl is kijött a könnyem mert olyan fájdalmaim voltak.Igen nagyra értékeltem a Növérke minden apro segitségét és hálás vagyok érte.....
Tudod nekem a mostani munkahelyem a főnököm mondta azt, hogy ha nincs munka mindennek örülni kell amit felajánlanak.
jó nekem szerencsém volt választhattam két lehetőség közül: diplomás vagyok....
elmehettem volna 1 évre higiénés nővérnek E kategóriában 104ezer bruttóért vagy
kollégiumii nevelőnek 3 hónapra 136ezer bruttóért. Utóbbit választottam. De ha ez nem lett volna elvállalom az elsőt... van ápolói végzettségem, HID-as....
S még annyit, ha már bent vagy dolgozol.. igaz baromi kevésért, de a nincsnél több látod milyen lehetőségeid vannak.. lehet hamarosan sikerülne mondjuk megint orvosírnoknak lenned. Nem lenne úgy jobb ,hogy te vagy az akinek szólnak, ohgy gyere át és nem kuncsorogni kell, járkálni?
A HID nem főiskolai szintű képzés, diplomát nem ad, de lehetsz vele ápoló.
Nem gondolkodtál azon, hogy most végezd el a HID-at, esetleg levelezőn a főiskolát?
Lehet, hogy nincs igazam, de inkább azt gondolom, hogy akkor neked sem való ez a munka!
Persze nekem sem, mert nem érzek magam képesnek e munka ellátására, de épp ezért nem is tanultam ezt és nem is megyek oda dolgozni.
Az ápolónői hivatás egy nagyon komoly munka, amit nem lehet úgy végezni, hogy nincs hozzá kedvem, épp ezért csak olyan vállaljon ilyen munkát, aki képes rá, ne a beteg igya meg a levét a nem szeretem a munkámat érzést.
Egyenlő LETT a segédápolónőivel.
Amikor dolgozni kezdtem akkor még az én képesítésemmel bárhova el tudtam helyezkedni csak mivel a főiskola szintű (HIDat) nem végeztem el, mert évekig más területen voltam visszaminősítettek. Amúgy képzett ápolónő vagyok.
Jelenleg anya vagyon napi 20 órában.
Szükség törvényt bont.
Amikor anyukámék nagyon nehéz anyagi helyzetben voltak, hat napig éjszakáztam egy éjjel-nappali kocsmában.
Tanításidőben.
Onnan mentem iskolába, suli után oda mentem és vettem fel a kötényt. A suliban zuhanyoztam le.
Amikor nem volt éppen rendelés akkor házit csináltam.
Az mondjuk igaz, hogy anyukám a kövi hétfőn kivett a suliból, mert hazamentem, megreggeliztem, bedőltem az ágyba és másnap délután ébredtem fel. Nagyon kiakadt, mert úgy tudta kollégiumban vagyok. a kollégiumban meg úgy, hogy azon a héten bejárok.
De volt mit ennünk. Nekem kellett bevásárolni is, mert anyukám nem fogadta el a pénzt.
Írta,hogy baba mellett max délig.
Így én szívesen dolgoztam volna egész gyes alatt:-)))
Sajnos így igaz:(
De milyen egészségügyes az,aki ettől húzza a száját?
Az tényleg inkább kapálni menjen!
Én már csak azt nem értem, hogy hogyan került képbe olyan munka, ami nem tetszik. (Bár biztos a munkaügyi központ.)
Szeríntem én megpróbálnám, többek között amit már valaki írt:helyről könnyebb továbbmenni, mint otthonról. Azon kívűl biztos lehet a későbbiekben szakmai továbbképzéseken olyan szintű vgy irányú végzettséget szerezni, amivel már nagyobb kihívások is jönnek, mint az etetés és pelenkázás.
"...még a családomnak se merem bevallani, hogy nincs kedvem egész nap etetni és pelenkázni..."
Ebből az derül ki, hogy szégyenli, nem pedig az, hogy nincs gyomra hozzá.
Megismétlem, amit írtam: a tisztességes munka nem szégyen!
Még egy példa
Imádok sütni, cukrász lettem.
Anyukám a sülő piskóta illatát sem bírja. Azt mondja felfordul a gyomra attől az édes "szagtól"
Én nem bírom a hagymát pucolni, ő igen.
Tehát én sütök, ő pucol hagymát.
Ki mit bír, ismét ezt mondom!
Nem kell oltani azért mert nem vállalná el.
Tériszonyos sem lesz tetőfedő, hiába ajánlják fel neki.
Vannak akik képesek ezt csinálni, vannak akik nem.