Konfliktuskezelés felsőfokon, intelligensen (beszélgetés)
Nehéz dió. Sajnos vannak meggyőzhetetlen emberek, akiket ha belefeszülsz akkor sem tudsz eltántorítani az általa véltektől. Azokat vagy elkerülöd, vagy megszabadulsz tőlük. Utána sokkal könnyebb az élet.
:) de amikor benne voltam azért nem volt ilyen egyszerű.
azok a racionális áttekintések a ritka racionális pillanatokra estek... különben meg tomboló érzelmek...
:)
ez nem bátorság.
racionálisan, érzelemmentesen - a félelem is érzelem - végig kellett gondolnom a helyzetet. ha úgy tetszik egy SWOT analízist csinálni. (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek)
aztán bármennyire is fájdalmas dönteni. mert nem szabad konfliktus-kerülés miatt beleragadni megoldatlan helyzetekbe - és én nem is tudtam volna egy életen át benne maradni.
vakon nem lehet élni.
Gratulálok a bátorságodhoz.
haha... ebben nagy gyakorlatom van. (de ez nem azt jelenti, h jól is csinálom;))
szóval, ha lehúzza a redőnyt, akkor
1. neki nem fontos a kapcsolat annyira, h megoldja a konfliktust
2. fél, h nincs igaza
3. bármi más.
mondjuk én ekkor néha hagyom, néha addig "zaklatom" ("beszéljük meg..."), amig beadja a derekát, néha átlépek a dolgon (ha valóban nem kardinális kérdésről van szó), vagy felülvizsgálom a kapcsolatot...
mondjuk a házasságomban hallgattam évekig "nincs mit megbeszélnünk" - közben nagyon is lett volna. ... a vége felülvizsgálat lett és válás. most már tényleg nincs mit megbeszélnünk:) - de én tanultam belőle. ő meg egy hasonló kapcsolatban dagonyázik, mint amiben mi éltünk...
Dehogynem, én is vitázós vagyok. Jelmondatom :Győzz meg!
( Húúúú, de utálják a mhelyen ezt a mondatomat a srácok!!!)
De aki nem válaszol, csak ül, nincs véleménye, azzal nem lehet konfliktust kezelni. Olyan mintha lehúzta volna a redőnyt, de résnyi lyukat hagyva pislog némán kifelé. Szerinted ebben a helyzetben hogyan lehet konfliktust kezelni?
hm... hm... biztos, h kerülni kell a konfliktust?
nem mintha én nem ezt tenném legtöbbször, de... azt tapasztaltam, h a konfliktus lehetőséget ad a változtatásra. mindenkinek, aki szereplője. az elhallgatott dolgok pedig csak elmérgesednek.
persze most pl. nem arra gondolok, amikor a 7-es buszon valaki rálép a lábamra, hanem mivel a kérdés a "párkapcsolatok, család" dobozban van, azokra a konfliktusokra, akadályokra, amelyek házon belül történnek.
szóval: biztos, h kerülni kell a konfliktust?
vagy inkább megtalálni, h hogyan is beszéljük meg?
A konfliktusokat én intelligensen elkerülöm. Már az alapfoknál kezdek tartani. Néhány évtized, s eljuthatok a középfokra is...
Én meg szűz oroszlán ascendenssel. Még kritizálok is ;)
Persze az előbbiek csak abban az esetben érvényesek, ha oka is van rá.
Én is könnyen felhúzom magam egyes helyzetekben, de mivel nem szeretem a problémákat inkább nem szólok.Vagy csak a páromnak mesélem el.Ő viszont olyan finoman meg tudja mondani, ki tudja fejezni, minden sértés nélkül, hogy hülye vagy haver, hogy az csoda.És nem is lehet rá megharagudni, mert nem így mondja szóról-szóra az ember szemébe, de a következtetés az emberben ez.
Milyen igaz! Kar, hogy a lelki es testi joletunkkel nem tudunk fizetni az elelmiszerosztaly penztaranal...
Minden oroszlán jegyű emberkét Isten és a maga hite éltessen!
Én is oroszl?n vagyok ?s ut?lom ha leintenek amikor igazam van.Olyankor 1j? veszeked?s ut?n s?rtödötten elh?z?dom,magambaz?rk?zom ?s szenvedek.Ez?rt ut?lom magam,h ilyen vagyok.
Nekem semmit nem kell mondanod, én is oroszlán vagyok :))).
Boldog szülinapot oroszlánok :).
most mit mondjak? oroszlán vagyok :)
Sajnos sokszor elofordult hogy nem tudtam elfogadhato modon kezelni a konfliktushelyzeteket .Ezzel még problemaim vannak alaptermeszetem robbanékony hirtelen .Gyakran a nyelvem gyorsabban porog mint az eszem!!!ez egy átok:(((
Nagy az Isten állatkertje, csak túl alacsonyak a kerítések... :)))
Én türelmes ember vagyok, sokat bírok elviselni, de van hogy robban a dolog. Sokat tűrni sem egészséges, van, hogy be kell szólni a másiknak, persze csak tűrhető előadásmódot kell használni.És itt jön be az intelligencia mértéke.
Ez is igaz :). Nálunk szerencsére mindketten tudjuk kezelni a másik bajait :))))), ez a legjobb az egészben.
Ez tényleg így van! Az ember bevonzza az ellentétjét. Az én párom is birkatürelmű.Okosan van kitalálva.Ha túlpörgetem magam, akkor ő lehűt a nyugalmával.Viszont arra már rájöttem, hogy anyagi dolgok miatt ne emésszem magam.Csak az egészség a fontos, a többi majd megoldódik.Hiszen meztelenül jöttünk a világra és úgy is megyünk el.Nem vihetünk magunkkal semmi földi javakat. Ezt sokszor elfelejtjük.Az a baj a világgal, hogy nagyon a materiális dolgok felé csúszott el, ami szerintem nem jó.Remélem, ráeszmél az emberiség, hogy a lelki, szellemi jólét az igazi jólét.
Szerintem is! Nem véletlen, hogy a párok többségénél a másik fél mindig tudja miként kezelje a párját! De ez általában oda-vissza történik.
Na én erre jó példa vagyok. Amikor minden okés akkor türelmes vagyok, de ha valami gyötör pl:pénz, munka akkor sokkal türelmetlenebb leszek. De én ahelyett hogy annak a személynek mondanám, magamba folytom, mert nem akarok konfliktust. De közben az agyam dühöng.Szeretném kevesebb dolgon felhúzni magam. A párom birkatürelmű, ugyhogy ha felhúzom magam valamin akkor ő nyugtat meg. Szerintem minden türelmetlen ember mellé kellene egy türelmes pár:)
Nem tudom, én általában kultúráltan meg tudom oldani a konfliktust, persze a másik személytől is függ, ugyanis ha ő idegesen, sértőn szól hozzám (csúnyán beszél velem), én sem tudok türelmesen szólni hozzá.
Bika jegyü vagyok, sokat segit az alaptulajdonságom is abban , hogy türelmesebben álljak a problémákhoz!De sokat segít az a technika is amit leirtál, Én is tudatosan használom!
Faw hozzászólása nekem is helytálló Én is igy gondolom!Többek között megerősíteném, hogy az anyagi biztonság megtartása leginkább a probléma győkere és erre halmozódik fel minden más amit napközben átélünk!
Van egy orvos barátom, erre ő azt mondja, hogy sohase azon gondolkodjak, hogy miért hülye a másik. "Nagy az Isten állatkertje, sokan megférünk benne"Azon gondolkodjak el, hogy tulajdonképpen miért is dühit fel. Tegyem próbára a türelmemet tudatosan.Például ha várakozni kell bárhol, és valaki betolakszik elém, gondoljam azt hogy lehet, hogy nagyobb gondja van mint nekem, lehet hogy beteg a gyereke, vagy az anyja,netalán türelmetlenebb, mint én. Próbáltam alkalmazni a technikát, és nem is olyan rossz tanács.Néha mondjuk nehéz kiállni, de nyugtatom magam. Biztos nehéz az élete, lehet, hogy kilátástalannak érzi az egészet. Nyugi-nyugi.És higgyétek el, aztán olyan jó érzés, hogy megcsináltam. Végülis én jöttem ki a helyzetből győztesen, mégha nem is úgy tűnik.Sok-sok türelemre van szükség, akkor szebb lenne a világ. Egyébként így is csodaszép!
Szerintem inteligencia kérdése, hogy ki hogyan reagálja le a szituációkat. Nem egyszer keveredek én is ilyen helyzetekbe pláne a közlekedés terén. Bár eleve, ha nem szabálytalankodnának ilyen szinten, akkor egyáltalán nem lennének konfliktusok. Sosem értettem, hogy pl a nő a volánnál miért is annyira nagy katasztrófa, mint ahogy férfi társaink beállítják. Holott a férfiak nagy többsége direkte hozza létre a veszélyhelyzeteket. És persze mivel a nők máris egyenjogúaknak érzik magukat velük, persze, hogy bántja őket, hogy nah, bevágott elém index nélkül vagy valami hasonló, persze, hogy azonnal ingerültebben fog hozzáálni.
A másik ok meg szerintem nem csak a közlekedésben, hanem az élet minden területén a pénztelenség, ettől az ember szintén alapból ideges, ha még kialakul egy ilyen helyzet, nem tud tiszta fejjel beleszállni a konfliktusba, így máris agresszíven kezeli le. Illetve az is nagy probléma, hogy nem tiszteljuk a másik embert nemre függetlenül, valamilyen oknál fogva alacsonyabb rendűnek tartjuk, ez pl engem alapból feldühít, így máris nem tudok ugyanúgy viszonyulni ezen embertársamhoz, mint egy másikhoz... milyen jogon is vagyok alacsonyabb rendű, mint ő?
Meg még biztosan van számos oka, de hírtelen ez jutott az eszembe...
Úgy érzem, a mai világ alapvető hibája, hogy nincs elég türelmünk egymáshoz.A felnőttek nem tudnak szépen elválni, a gyermekek feje felett veszekednek, a közlekedésben is egyre agresszívabb szituációkat lát az ember. Hol rontottuk el? Mi az oka ennek, hogyan lehetne türelemre és megértésre nevelni az embereket? Pedagógus vagyok és egyre elkeseredettebben látom, hogy a szülők semmibe nézik a gyermekeik érzelmeit, veszekednek, sőt sok esetben verekednek a gyermekeik előtt,aztán meg csodálkoznak, hogy neurotikus és agresszív a picikéjük.Mi erről a véleményetek?
Konfliktuskezelés felsőfokon, intelligensen
További ajánlott fórumok: