Kisgyermekes édesanyák egy napja (beszélgetés)

Sziasztok!

Köszönöm az ötleteket és hogy írtatok. Néha kicsit önzőnek érzem magam, ha míg a Kislányom alszik én pihenek vagy pontosabban nem a házimunkával foglalkozom, de a fogzás nagyon megviseli a Tündérkémet és kicsit minket is, éjjel többször megébred, fél6- 6-kor már kipattannak a gyönyörű kis szemecskéi pedig este 19-20 h körül van fürdés utána vacsi.

Vasalni én sem merek Vele, mert veszélyesnek gondolom, a vasalóállványba kapaszkodik és/vagy a zsinórral játszik.

Mi is együtt teregetünk :-) Pontosabban a Tündérke a lepakol :-D

A konyhában már pár napja - Férjemtől ellesve - én is kis fellépőre állítom, de így én kevés dolgot tudok megcsinálni.... Ha felkötöm magamra mindent kinyit, megfog stb. nekünk csak karikás kendőnk van, ha a földön van akkor a szemetes a legkevesebb játék, és elég pici konyhánk van, azt tényleg nem tudom máshova tenni.

Viszont a Férjem fürdet, addig megcsinálom a pici vacsiját és Ő megeteti, altatja. Ilyenkor szoktam vasalni, vagy főzni. Napközben nem alszik mélyen a Drágám, így sajnos éles hangokra sokszor felébred, már nem merek sokmindent csinálni ezért... Pl. ha kinyitom a fagyasztót onnan veszek elő vmit, vége az alvásnak....

Még olvasgatom amit írtatok :-)))

Szia!

Nekem két fiam van (4 és 1,5 évesek), és hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű az élet. :)

Reggel óvodába indulás, mire mindkettőt elindítom, és magamat is "összerakom", már elfáradok. Délelőtt főzés, rendrakás, játék a kicsivel, amikor délben alszik, gyorsan megnézem az e-mailjeimet, a Hoxát :), meg pár dolgot ami érdekel, utána azokat a dolgokat csinálom meg, ami veszélyes (pl. Domestossal pucolni, vasalni). Amikor felkel, megyünk a nagyért az oviba, kis séta, esetleg játszótér, de nem nagyon igénylik, családi házban lakunk, itthon is van minden, ami egy játszótéren. 5 körül esznek, utána estig játék. Ha jó napjuk van, még tudok csinálni 1-2 dolgot, de ha jön valami front, vagy fáradtak, akkor teljes a káosz. 7-kor vacsi, fél 8-kor fürdés, a kicsit rögtön leteszem, a nagy fél 9 felé megy aludni.

Eleinte nagyon zavart, hogy már nem olyan tip-top a lakás, mint régen, most már kezdem megszokni. Folyton van vasalnivaló, a takarításnak sosem érek a végére, a mosogató mindig tele van, de a gyerekeim nevetnek, egészségesek, és csak ez számít.

Kisfiam 19 hónapos, bölcsis. Mi már ritkán vagyunk itthon egész nap együtt, de főzni lehet mellette, nézi, mit csinálok a székére felállva (konyha és étkező zárható derékig érő lengőajtóval van elválasztva) kintről.

Egyedül vasalni nem merek mellette. Egy időben éjszaka vasaltam, vagy ha valamelyik mama elvitte. Most hetek óta csak azt vasalom reggel, amit épp felveszünk, és vasalásra szorul.

Éjszaka azt az időt inkább magamra vagy a páromra fordítom, amit eddig vasalással töltöttem.

Majdnem minden másba bevonom (bevonjuk) a picit is. Kap külön kis porszívó kefét, stb. :)

Szia. Biztosan megfordul ilyenkor minden anyukának a fejében, hogy vajon elég jó anya, feleség és háziasszony vagyok? Hidd el, akárhogy csinálod, a legjobb vagy. Szereted a picikédet, és ez az egy kell. A többi mindegy, az ebéd elfogy, ha megfőzöd, a por visszaszáll a polcra, ha letörlöd és a ruhák újra koszosak lesznek, miután kimostad. Amit viszont a kislányodnak adsz, beépül a lelkébe és boldog, elégedett, önálló és magabiztos felnőtté válik.

Konkrétan a kérdésedre válaszolva, én pihenek, ha a kisfiam is, bár ha fittnek érzem magam, nekiállok ezt-azt tenni-venni a házimunkát illetően. De ezt akkor is tudom csinálni, ha ébren van, játszik mellettem a fazekakkal a földön, amíg főzök, mosogatok, közeben éneklek neki. Ő most kilenc hónapos, Ő is gyakran felkéreszkedik a kezembe, ahogyan te is írtad a lányodról. Ilyenkor - holott már 10 kiló - felkötöm egy hordozókendőbe, (de nagyon jó csattos hordozók is vannak, mi egy éveskor körül már praktikusabb, hiszen gyorsabban ki-be lehet venni a mozgékony totyogót), és így mindkét kezem szabad marad a munkához, miközben a baba is közel érzi magát hozzám. Persze nekem is a férjem segít rengeteget, egyedül én sem győzném. Egy sétát beiktatunk minden nap és heti két délelőtt barátokhoz is megyünk. Én külön kimondottan játékra nem szoktam sok időt szakítani, úgy látom, hogy jobban érdeklik azok a dolgok, amiket a felnőttek csinálnak körülötte, abba akar a maga módján bekapcsolódni (fogdossa a lehámozott krumplihéjat, teregetésnél a földre pakolja a lavórból a tiszta ruhákat, vásárláskor a bevásárlókocsiban ülve pakolgatja az ennivalókat...). Persze lehet, hogy egy egy éves már több érdeklődést mutat az építőkockák, labdagurítgatás, mesekönyvek iránt.

Remélem, találsz pár sort a válaszomban abból, amire számítottál. :)

Jó babázást!

Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi Nálatok hogy telik el egy nap?

Mikor egyedül vagyok a majd egy éves Nagylányommal akkor szinte 99%-ban ott vagyok Vele, együtt vagyunk. Játszunk, eszünk, iszunk, nevetgélünk, sétálunk, vásárolunk, peluscserekor - amennyiben nagydolog volt mosakodunk, masszázsolunk, ilyesmik.... Mindig a közelemben van, DE nyűgös nap, fogzás stb. nem mindig jut idő, hogy leüljek kényelmesen ebédelni, krumplit pucolni.... mert van, hogy közben 3x kell felvennem, Ti hogy oldjátok meg? Míg alszik a Tündérkém, addig háztartásbeli dolgokat intézek, vagy pihenek, de általában nem alszik olyan nagyon sokat, így akkor van "szabadidőm" ha megjön az Édesapja :-)

Ti mennyit foglalkoztok a gyermeketekkel és mennyit magatokkal egy nap? Mikor esztek, főztök, vasaltok stb.?