Királyfi született

Mindenki másként éli meg a terhesség kilenc hónapját és magát a "nagy napot". Nekem egy nagyon szép és kellemes élmény volt. Egy CSODA.

2009 októberében remegve vettem elő a terhességi tesztet, mivel nagyon szerettük volna, ha újra jön a gólya. Van egy 8 éves nagylányom és már nagyon vágytunk neki egy kistesóra. A teszt rögtön 2 csíkos lett, de mivel nem hittem a szememnek, pár nap múlva vettem még egyet és igazolódott a gyanú, jön a baba. Szinte gond nélkül telt el a 9 hónap. Már 18 hetesen tudtuk, hogy kisfiút hordok a szívem alatt. 6 hónapos koromig dolgoztam, majd utána csak pihentem és vártam a trónörököst. A 38. héttől már nagyon türelmetlenül vártam a fiamat, de a sors úgy döntött, hogy a türelem rózsát teremt, de nekem csak a 41. héten nyílt ki a kisvirág, indítással.

Szombaton 2010. 06. 12-én befeküdtem a kórházba, mert június 10-re voltam kiírva. Minden nap NST, ultrahang, 2 naponta magzatvízvétel. Fájások sehol. Csütörtökön reggel szólt az orvosom, hogy estére pakoljak össze, megyek a szülőszobára, kapok egy adag prepidill kenőcsöt, és pénteken indítják oxitocinnal. Hát jó, gondoltam és készülődni kezdtem. Este tízkor jött a nővérke, hogy indulhatunk. Nagyon izgatott lettem. felvették az adataimat, majd bementünk a szülőszobába, a papásba, az ágyra feküdtem. Jött a doki, felhelyezte a zselét, a nővérke rám rakta az NST gép 2 tappancsát, majd mondta, hogy pihenjek reggelig, ha tudok. Mondanom gondolom nem kell, hogy milyen kényelmes volt az ágy . Szinte semmit nem aludtam.

Reggel végre 5.15-kor jött a szülésznőm, aki egy valódi angyal. Előkészített. Beöntés, borotválás. Nem volt ezekkel gondom. 9-re megérkezett a dokim is, aki bekötötte az oxyt. A férjem akkor jöhetett be hozzám. Ahogy jött az infúzió, egyre erősebb fájásokat éreztem. Marika a szülésznőm, hozta nekem a gázt, ami nagyon jól elbódított. Még nevetgéltünk is. 11-kor 2 ujjnyira voltam nyitva, így burkot repesztett az orvosom. Akkor már egybefüggő fájásaim voltak. Majd úgy fél egy körül, megkért Marika, hogy egy kicsit álljak föl, hogy a gravitáció lejjebb húzza a babát. A páromba kapaszkodtam, vártam pár percet, majd vissza az ágyra, mert nagyon erősek voltak a fájások. Ezek után fél három körül érezni kezdtem pár enyhe tolófájást. Szóltam a dokinak és a szülésznőnek, aki hamar szétkapta az ágyat és átalakította szülőággyá. Pár perc elteltével éreztem, hogy erősödnek a tolófájások és a negyedik nyomásra megszületett Fejes Bence László. Egy 2 centis kis vágást kaptam igaz, de sem a vágás, sem pedig a varrás nem fájt.

A fiam 3950 grammal és 54 cm-rel született. El sem tudom képzelni, hogy fért el a pocakomban.

Itt is szeretném kihangsúlyozni és nagyon megköszönni a szülésznőmnek, hogy támogatott és végig mellettem volt. Szajcz Józsefné Marikának, aki a miskolci Megyei Kórház egyik legjobb szülésznője és csak ajánlani tudom mindenkinek, aki ott szüli a gyermekét. Köszönet az orvosomnak, mind a 9 hónapért, Dr. Orosz Jánosnak.

Van még egy ember, akinek hálával tartozom Ő pedig nem más, mint a férjem, életem szerelme. Nagyon hősiesen viselkedett és helytállt mellettem.

Röviden, tömören így zajlott a szülésem, ami nagyon szép emlék számomra, talán azért is, mert ilyen emberek vettek körül.

Köszönöm Neked is, hogy elolvastad a történetem.

Minden kismamának könnyű és élményekkel teli szülést kívánok.