Kirakós (beszélgetés)

Szia!

Most olvastam a cikked. Örültem is, mert találtam valakit aki hasonló cipőben jár(átérzi ami velünk történik)... és el is szomorodtam, hogy nem csak nálunk ilyen katasztrofális a pedagógiai hozzáállás.

Afiam (Á.) is 1,5 éves volt amikor először észrevettük, hogy valamiben más, de akkor még be tudtuk annak, hogy érzékenyen érintette a sok változás ami akkoriban bekövetkezett (megszületett a huga és 3hónapra rá elköltöztünk a lakásból amiben laktunk)

2,5évesen vizsgálták először. Akkor mentem vissza dolgozni (muszáj volt a férjem elvesztette az állását) és akkor bölcsödébe került. Minden bűne az volt, hogy nem beszélt, ha udvarra mentek vagy bejöttek sírt és hogy egy sarokban állva tologatta mindig a vonatokat. Ha pedig egy gyerek odament hozzá meglökte. Elvittük vizsgálatra és amint meglett a papír, hívogatni kezdték a korai fejlesztő központot hogy adjanak papírt arra, hogy kitehessék a bölcsödéből. Persze megtagadták, hiszen Á. jól integrálható kedves kisgyerek. Persze felhívtak (a korai fejlesztőből) engem is hogy elmondják.

Kibírtunk félévet, elmentünk óvodába és akkor nyílt "hadjárat" indult ellenünk. minden áron papírokat akartak, egy év alatt kb 4helyen vizsgálták, mindenhol ugyan azzal a papírral jöttünk: autizmus spekrtumzavar, integrálható, épértelmű. (és mindenhol megkérdezték, hogy miért visszük ennyi helyre? hiszen ott és ott már vizsgálták) Közölték, hogy amennyiben nem viszem el a gyereket innen (a községből) olyan intézményt jelölnek ki számára ahová tudják hogy nem tudom elhordani és ha nem hordom el, akkor elveszik tőlem. Akkoriban naponta 3-4órát utaztam a munkához, ez elenkező irányban lett volna, otthonról 2-2 óra tömegközlekedéssel az út és sem jogsink sem autónk nem volt még)

Persze a törvény mellénk állt: feljeletette az önkormányzat az illetékes rehab. bizottságot, amiért nem küldi máshova intézménybe a gyerekem, és a várost is feljelentette a rehab bizottság, hogy nem látja el. végül a fővárosnál kötött ki az ügy) és papír lett róla, hogy el kell látniuk helyben, de átmenetileg elég ha logopédus látja el, amíg nem találnak mellé szakpedagógust. Mivel folyamatosan hordtuk fejlesztésre (saját időn,pénzen...de hiszen tudod,amit kellett megtettünk vittük. csináltuk) jeleztem, hogy tudok utazópedagógust aki szívesen kijár. Felhomályosítottak, hpgy ők akkor sem fognak találni gyógypedagógust és jobb ha tudom iskolában előről fogják kezdeni ezt a cirkuszt.

Ekkor Á. már 4,5éves volt, így 2 év meghurcolás után arra jutottunk, hogy elvisszük, legkésőbb iskolára. Elkezdtem Budapesten állást keresni, hogy könnyebben tudjunk iskolát találni és nekiláttam jogosítványt letenni ugyan ezért. Szerencsém volt. Találtam egy óvodát (óvónő vagyok) ahol nem csak "papíron" integrálnak. A vezetőnő azt mondta, hogy ha tudunk együtt dolgozni akkor óvodába szívesen felveszi a fiamat és utazó gyógypedagógust is szereznek mellé. Így is lett. Á. most lesz 6 éves Röpke 3hónap alatt szépen beilleszkedett a csoportba, jár hozzá ki gyógypedagógus és nagyon szépen fejlődik. :)

Most iskolát kezdenénk keresni. Erre van valami jó ötlet?

Sokan ajánlották a Waldorfot,de sajnos azt sem megoldani sem megfizetni nem tudnánk. :( de mindenképpen szeretném ha normál iskolába vinni, de ott nagyon ki kell fogni azt a tanárt aki el tudja fogadni, hogy ő egy kicsit másabb mint a "többi" gyerek.

Végigolvastam az oldalatokon a szülők írták részt.Felháborító,h mindenhol elutasítják a más gyerekeket,és nem tudnak velük foglalkozni.Nehéz lehet feldolgozni egy szülőnek,amikor szembesül gyermeke betegségével,és akkor nemhogy segítséget kapna,mindenhol elutasítás,és zárt kapukra talál.

Minden ilyen családnak,sok erőt,kitartást kívánok.

A szeretet végigkíséri életünket.Aki sokat ad,sokat kap.

Gratulálok a kitartásotokhoz!!!!:):)

További sikereket kívánok!!!

Evici85 .

Köszönöm szépen .:)

Két év múlva az óvonéni nagyon meg volt lepődve ,és talán kicsit volt lekiismeret furdalása is mikor vissza került az óviba a fiam , természetesen nem az Ő csoportjába. Azt mondta a gyógypednek soha nem gondolta volna , hogy ennyit fejlődik és változik a fiam , teljesen más gyerek lett belőle.

Hátha még engedik a közösségben maradni , akkor mennyit fejlődhetett vólna. :(((

Most látom az alapítványi iskola jó döntés volt , mert ezalatt a 2 hónap alatt is rengeteget változott beszéd fejlődésben és szociális társas kapcsolatok terén is .És most végre Boldog ami fantasztikus az elmúlt évekhez képest .

Igyekszünk .Köszönjük .

Ti is segítsetek minket minnél több infóval .

akkor mindkettőtöknek gratulálok!

nagyon jól írtok, "jó a tollatok"!

Köszönjük!

Együtt írtuk Edinával! :)

Gratulálok a cikkedhez!!

Sok erőt kívánok a munkátokhoz mind a gyermeknevelésben, mind az auti honlap gondozásában!

Szia!

Sok erőt kívánok neked!!

Én is dolgoztam autista gyerekekkel, és nagyon megrázott ahogy írtad hogy-hogy viselkedtek az óvodában a gyermekeddel!!! olyat tudnék mondani...de inkább nem teszem.

nagyon szerethető gyerekek az biztos, és ahogy te is írtad taníthatóak!!

sok sikert!!!!