Kihűlő kapcsolat (beszélgetés)
Félő,hogy innen már nincs visszaút.
Bár ne legyen igazam!
Szia!
Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek!Mielőtt teljesen leírnád a kapcsolatotokat és a barátodat próbáld meg feldobni valamivel.
Az,hogy nyaggat a szakdolgozat miatt koránt sem biztos,hogy azért teszi mert nem érdekled!Ha nem érdekelnéd tojna az egészre!Próbáld meg kideríteni,hogy miért nem akar szexelni,lehet,hogy csak szimplán fáradt.
Az emberek sokszor félreértelmezik egymás reakcióit,ezért kell kimondani gondolatainkat és megbeszélni a problémáinkat!
Tessék beülni egy csendes helyre,borozgatás közben megbeszélni a gondokat és ha nem sikerül dűlőre jutni akkor el kell gondolkodni a továbbiakon!Nagyon fiatal vagy még,ne ragadj le egy rossz kapcsolatnál!
Bocsi vagyok, csak közben dolgozom.
Gondolkodtam egy kicsit, de még mindig nem tudok rajtad eligazodni. De nem is akarok.
Nem értem, miért tőlünk kérsz tanácsot! Vagy mert nincs bátorságod elhagyni, vagy pedig még szereted, és reménykedsz.
Ne várd tőlünk, hogy megmondjuk, mit csinálj. 2 év hosszú idő, és valószínűleg nem most kezdődtek a bajok. Vagy talán nem is működött soha. Ezt nem nekünk kell eldönteni.
Tudod, minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, és csak rajtatok áll, hogyan tovább. Harcoltok együtt, egymásért, vagy külön mentek.
Inkább nem tanácsolok semmit, csak mint egy olyan nő írtam le a véleményem, aki hasonló kapcsolatban élt mint te, és harcolt a szerelméért, azért, hogy ne távolodjunk el egymástól, legyenek közös programok stb. Nekem bejött. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de elértem, hogy rendszeresen eljárjunk kettesben, figyeljen rám stb. Most már tudom, ha akkor elhagyom, életem legnagyobb hibáját követem el.
A virág duma nálunk is ugyanaz. De nem bánt, mert nem attól szeret, hogy nőnapra vesz egy szál virágot vagy sem.
Nézz magadba, és mond meg őszintén, szereted-e, akarod-e azt a pasit, és akkor harcolj érte, ne pedig a hibáit keresgesd, vagy mond azt, hogy nem, és akkor kezdj új életet nélküle! De ezt nem mondhatjuk meg helyetted!
Főiskolát végzett a párom fuvarszervezőként dolgozik egy multicégnél.
Én felnézek rá, mert tényleg fontos beosztásban van, és elismerem a szakértelmét, sőt néha megkérem h ezt vagy azt magyarázza el, hiába is nem érdekel, érezze h nekem fontos mivel foglalkozik.
Hello? Mivel foglalkozik a párod?
Ő is végzett egyetemet vagy sem?
Én pedig ezért írtam, hogy mielőtt "elítélném" a srácot, meghallgattam volna az ő véleményét is.
De nem fogom tudni.
Nőként tudom, hogy a férfiaknak nagyon fontos, hogy felnézzenek rá. Amíg lenézi a párját, addig ő sem fog felnézni rá.
Hiába várja el, hogy meséljen a munkájáról, ha a saját dolgai fontosabbak, mint a másiké. És ezzel nem azt mondom, hogy az nem fontos, hanem azt, hogy néha hagyni kell, amíg a másik elmondja a gondját-baját, aztán jöhet az övé is.
Hello, most hogy végzel, felmerült már az összeköltözés?
Egyébként ha jól értettem, nem is laknak együtt.
Az én párom is otthon ülő fajta. Nagyon nehéz valahova elrángatni. Jól érzi magát otthon a számítógép és a tévé társaságában. Moziba pl nem is járunk, mert felesleges kiadni rá a pénzt. Otthon csinálunk pattogatott kukoricát, és megnézzük a gépen. És máris volt egy közös program. Vagy csak úgy elmegyünk sétálni egyet.
A munkájáról sem nagyon mesél, főleg ha nem mennek jól a dolgok. De figyelem őt, és megtanultam, hogyan lehet vele úgy beszélgetni, hogy azt ne érezze megterhelőnek.
Azt írta Hello, hogy egy kapcsolat a közös kompromisszumokkal működik jól, de eddig csak azt olvasom, hogy a srác őt semmibe se veszi, arról viszont egy szót sem szólt, hogy ő mit ad a kapcsolatba.
Tudom, nehéz, mert én majdnem 4 évig éltem távkapcsolatban.
Sajnos a másik fél nem fog itt beszélni.Bizonyára mindkettejükben van hiba.A másik fél mint olvastad nem is próbálja megbeszélni a dolgokat.Valószínüleg benne is megváltoztak az érzések...
Én ezért írtam azt hogy talán nem kellene egymáshoz így ragaszkodniuk...
Nem védem, csak fura, hogyha ennyire nincs semmi jó tulajdonsága, miért van vele?
Ha visszaolvasol, akkor a leírás alapján, egy önző, magával törődő hapsit képzelsz el, aki mindig lehurrogja a másikat, és egyedül hagyja, nem foglalkozik mással.
Valóban ilyen, vagy csak a depresszió beszél belőle?
Én azért szeretem a másik felet is meghallgatni...
Szakdolgozatom már március végén kész volt.
Én is elfáradok ,mert egyetem mellett még angolból és matekból korrepetálok, így a 4.-5. diák után már az agyam lezsibbadt. De ez nem azt jelenti, hogy akkor csak magunkkal vagyunk elfoglalva. De egy-két jó szó, vagy az h megbeszéljük mi volt a munkahelyen, egyetemen felfrissítő lehet. Egymásra oda kell figyelni és törödni. Én mindig meg akarom beszélni a problémáinkat, de őt nem érdekli. Dühöng, duzzog, elmegy, visszajön, bújik és le van tudva a békülés, de a probléma ott lebeg.
Mozi....kisvárosban élünk. Mikor felvetettem neki egy alkalommal h menjünk moziba tudod mit felelt? Ennyi pénzért otthon letöltöm és megnézzük, vagy ennyiért már bemehetnénk debrecenbe is megnézni a plazaba.
Szomoru ez.Ma mar kb a harmadik ilyen temat olvasom.Nem tudom,hol rontjuk el mi emberek,oda-vissza.A kornyezetemben szinte nap mint nap hallok,latok ilyen dolgokat.
Az elejen meg minden szep es jo(vagy csak latszolag),par ev es minden megvaltozik.Elmaradnak a nagy beszelgetesek,az odafigyeles,ritkul a sex...es altalaban az egyik fel "ramegy" a dologra,vagy meg idoben kilep,de mi a garancia ,hogy a kovetkezovel jobb lesz?
Nehez igazi tarsat talalni,olyat aki igazan passzol...es szokszor evek mennek el rossz parkapcsolatokra,mikozben szep lassan kieg az ember...es egy napon arra ebredunk,hogy x evesen alig volt igazan boldog pillanatunk,hogy csak telnek a napok abban bizva,hogy holnap talan majd jobb lesz,hogy massal talan majd szebb lesz...
Nehez ugy ez.
Kedves Hello!
Nem igazán értem a problémád!
Azt mondod, kihűl a kapcsolatod, mert nem foglalkozik veled, nem mentek soha olyan helyre, ahova te szeretnél.
Azt azért hadd kérdezem meg, hogy te lepted meg már valamivel? Mondjuk moziba szeretnél menni, és vettél már jegyet? Mert nem valószínű, hogyha megveszed, akkor sem akar veled elmenni.
Ha jól értettem, te még tanulsz, ő már dolgozik.
Tudod anno én is azt hittem, hogy azért nem akar velem foglalkozni, mert nem szeret, de amióta dolgozom, rá kellett jönnöm, hogy nem így van. Sokszor én is annyira elfáradok, még szólni sincs kedvem hozzá, csak ülök, és bámulok ki a fejemből.
Valóban kritizálás az, hogy nyaggat, írd meg a szakdogád? Áprilisban? Ilyenkor már lassan kész kellene lennie! Nem inkább a javadat akarja? Ha nem leszel kész, csak nézhetsz, mert esélyed sem lesz munkát kapni!!! Ez szerinted bántás! Mert szerintem inkább törődik veled!
Az erélyességem mindig kudarcba fullad, mert megsértődik: azt vágja a fejemhez, hogy nekem csak a saját véleményem számít,senki mástól nem fogadom el; meg h mindig csak nekem lehet igazam.
Régebben ambíciózus, karrierista beállítottságú voltam. Nyelvvizsga, szakmai vizsga, egyetem, mindenhol jól teljesítettem. Most meg ebből semmi nincs. Beszélgettünk nővéremmel arról, h ha úgy gondolom diploma után felmehetnék az ő cégükhöz dolgozni vagy ha az nem is jönne össze, keresne nekem állást az összeköttetései által. Én mennék ,de barátom azt vágta a fejemhez hogy csak ennyit érek neked? Vidéken nincs elhelyezkedésre lehetőség. Legyek csak munkanélkülin miatta, hogy mindig hazavárjam. Túl nagy áldozatot követel tőlem. Mindig is a saját lábamon igyekeztem megállni és nem bírom ha vki korlátozni akar.
Kedves hozzászóló, akkor ez a kapcsolat nem a kölcsönös alkalmazkodásra épül, hanem önző, és csak az egyik fél kivánja magának az igényét teljesiteni és a másikét figyelembe sem veszi. Ha szabad ezt tanácsolnom neked legyél egy kicsit erélyesebb vele, hanem törödik veled, akkor kár is erőltetni.
Úgy látszik a barátai fontosabbak neki, mint te.
Bebizonyitotta párkapcsolatra teljesen alkalmatlan.
Egy utolsó esélyt még adhatsz neki. Üdv.Ágnes