Ki hol eteti a gyerekét? (beszélgetés)

Nem esik senki neked.

Nálunk télen azért lehet bent enni, mert kint 5-6 fok van. Nálunk csak a szobák fűthetőek..

A rossz szokásnál nem is az elhízásra gondoltam, hanem az evés "magasabbrendű filozófiai tartalmára", annak társas mivoltára..

Egyébként mindeki ott eszik, ahol jólesik neki..

Mi pici, még szopós koruktól fogva odavittük őket az asztalhoz, amikor mi ettünk. A két nagyobb rövid ideig szopott, hamar ettek mást, ezt etetőszékben tették velünk az asztalnál. Apám hónapokig járta a bútorboltokat, amire talált olyan széket, amit közvetlenül az asztalhoz lehet tolni. Szerintem nagyon sokat számít, mert látják, hogy a többiek is esznek, jóízűen, ezért ők is azt csinálták... Hamar kaptak egy-egy falatot abból, amit kértek.

Erre akkor is figyeltem, ha csak ketten voltunk otthon, hogy együtt együnk. Mégy akkor is, ha számomra a tényleges étkezés még utána "befejezésre szorult"...

Aztán mivel minden igaz, és az ellenkezője is, ezért akkor is hagytam őket enni, amikor apám délután csámcsogva, jólesően behozott egy szelet három napos sült tököt. Akkor tuti ráraboltak a porontyok, és megintcsak tök jólesőt ettek. Akkor meg pont azért, mert a lazaság, meg a spontaneitás is jót tesz néha...

Nem is volt nagy baj az evésükkel soha.

Szerintem lassan a kétkanalas módszert megpróbálhatjátok, hátha az tetszene neki, hogy ő is csinálhatja...

Én az evést a tévézéssel soha nem kötném össze, mert későbbi nagyon rossz beidegződések alapja lehet.

De a problémát értem, nekem csörgő van kint, meg mesélni szoktam, ha mégis hisztisebb napunk van, szóval az igaz, hogyha lekötjük a figyelmét, akkor jobban eszik. Csak szerintem más módszert válassz, ne a vizuálist...

Esetleg zene??

Sziasztok!

Nekem sincs még gyerekem, de a barátnőm gyermekeire rendszeresen vigyázok kicsi koruk óta. Most a nagylány 7 éves, az öcsi 3. Mindig asztalnál ettek kicsinek és most is esznek a gyerekek. A gyümölcsöt szokták bent a szobában enni mesenézés közben.

Igen, a kanállal való evéskor sok a maszat ezt én is tapasztaltam. Emlékszem másfél éves volt az öcsi, a főzelék nem mindig a szájában landolt.

Jajajaj. Épp ma jutott eszembe a döcögős időszakunk ugyanígy, hogy népmese bekapcs, gyerek az ölembe és "evés". Persze, utáltam, meg ő sem evett már egy idő után, hadonászott, játszott, kente a hajára, tépte a ruhámat, stb. Aztán jött a rádió melletti "evés", én hagytam, kapcsolgassa (az ölemben tótágast állva!!!), cserébe meg dugtam a szájába az ételt, amire nem figyelt oda, csak tátikált automatice. Máskülönben nem volt hajlandó enni, az uram meg, mikor látta, röhögött rajtam:)

Aztán lett egy finom átmenet, hogy asztalhoz ültünk, miután meguntam ezt, kezébe kanalat adtam, igaz, sokkal nagyobb rumlival jár, s meghatározott időpontban etettem. Első két nap volt nehéz, míg lekoppant neki, hogy a duhajkodásnak vége, s ha éhes, akkor nyugton kell ülni. Ennek már úgy fél éve, most egy éves és ott tartunk, hogy van egy jóevő babám. Nyugodtan lehet "éheztetni" egy napig, semmi baja nem lesz. Aztán az együttevés a legvagányabb dolog, szokjatok csak rá arra, sok sikert kívánok:)

Szerintem túlbonyolítod, illetve túlaggódod, de ez normális. :)

Etesd ott, ahol a legkényelmesebb, legsikeresebb. Nem hiszem, hogy sok mindent elrontanál, a tévé sem fogja örökké lekötni, minden csoda három napig tart.

Az én lányom az akvárium előtt evett sokáig, de nem maradt így, és nem sem hal, sem búvár. :DD

Sziasztok!

1 éves kisfiam van, és a konyhában etettem eddig etetőszékben. Minden kajálás elég nyögvenyelősre sikeredik, már mindent kipróbáltam. Verseltem neki, meséltem, énekeltem, több tonna játékot adtam neki, de 5-6 kanál után csak a harc van- kezdek belefáradni. Most 2 napja a nagyszobába TV elé került az etetőszék, rendezzük át a konyhát, ugyhogy muszáj volt a helycsere.Láss csudát az én rosszevő gyerekem mesenézés közben szépen megeszi az adagot. Igen ám, de jó ez így? Nagyon kényelmes, és megnyugtató, de hosszútávon nem rontok el valamit? Vagy túlbonyolítom? Szóval ki hol etet?