Képtelen vagyok elfelejteni a múltat. (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Mögöttem is kemény hat év van, soha nem fogom elfelejteni.
Az életet azonban élni kell tovább!
A múltunkban történtekből tanultunk. Annak az eredménye mostani életünk. Minden történésnél választottunk egy utat, és oda értünk ahol most vagyunk. Megbocsátjuk magunknak, másoknak a múltbéli tetteket, de nem felejtjük el. Ez normális. Aki hajlamos a múlton rágódni, annak érdemes folyamatosan lekötni magát különböző tevékenységekkel, hogy azokon járjanak a gondolatai és a jövőbeni terveken.
Ha olyasmin töprengünk amire nincs ráhatásunk, az időpocsékolás. Szerintem. 🙂
Nem is kell elfelejteni. Csak le kell zárni és új lapot kezdeni a múlt tanulságainak bírtokában.
Nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a jelennel és tervezni a jövőt!
Nem szabad a múltban dagonyázni!
Ez a lényege az egésznek!
Tovább kell lépni és új, jó emlékeket kell gyűjteni, hogy a régi és rossz nagyon elhalványuljon!
Ha sikerül szóljál,
követlek, kicsit, csak, kicsit,,,,
Nemlehet,
Nemlehet.
Mindig jön elő valami emlék, ha jó , ha rossz,
De nemlehet..
Ha beteges , magányos valaki, akkor meg mégjobban eléjön ....
Tudom milyen ....tapasztalom, tapasztaltam ,,,,....,,,...
További ajánlott fórumok:
- Képtelen vagyok dolgozni
- Képtelen vagyok az istenhitre.
- Most nevetni fogtok rajtam, de szerelmes vagyok Anne Rice egyik főszereplőjébe. Elfelejtem majd?
- Képtelen vagyok megbízni benne...
- Segítség! Képtelen vagyok lefogyni!
- Mostanában egy kicsit szétszórt vagyok, elfelejtek dolgokat. Hogyan javíthatnám a memóriámat?