Káosz a lakásban (beszélgetés)

:)

Ismerős. Most ezt gyakorolom.

Sziasztok!

Megtaláltam a megoldást: Ha nem fogadnak szót, nem csinálják meg amit kérek tőlük 3. felszólításra sem, nem mehetnek sehova. Ezt elég volt 3-szor eljátszani, azóta tudják a dolgukat!

Azóta rend van a lakásban.

Én saját magamon azt tapasztaltam, hogy amíg bennem káosz volt, addig körülöttem is eluralkodott a kupleráj. Semmit sem csináltam végig, félig mostam, félig csináltam a kaját, kupi volt a lakásban, a kocsiban, az irodámban, a szekrényemben. Persze, hogy nem tudtam a családban sem rendet tartani.

Amikor már elég ijesztő volt a helyzet, úgy döntöttem, rendet teszek magamban és körülöttem. És ehhez tényleg elég volt egy elhatározás. Leültem, megterveztem, hogy mit fogok csinálni, mi hogyan a legésszerűbb. Utána persze fogcsikorgatva be kellett tartani, amit eldöntöttem. És végül működik.

Megértelek, az elején nekem is lógott a belem, aztán elegem lett. Néztek is mint a lufinyuszi, hogy mi a fene történt?

Ne add fel, mert később rosszabb lesz. Azért ne szóljon már arról az életed, hogy körülöttük ugrálsz és pakolsz. Nem olvasnál szívesebben egy könyvet, néznél egy filmet vagy csak bámulnál ki a fejedből egy teával?

Mi szeretjük őket, de idegenek nem feltétlenül. Ezt soha senki nem fogja nekik tolerálni ha felnőnek. Ahogy egyik kevencem írta vala: "érted haragszom, nem ellened"

:)

:-)))

Egyébként igazad van, nagyon kis rohadék maffiózók tudnak lenni, ha akarnak :-))

Épp ma volt nagytakarítás délelőtt:)))

Nálunk 20 hónapos a fiam és szó szerint MINDENBEN segít. Na jó nem precíz, de a maga módján.

Törölget, fogja a porszívót, beleteszi a játékos kosárba a játékait:) tiszta aranyos tud lenni, na és nemrég tanulta meg, hogy a szemetesbe csak bele teszünk dolgokat ki nem vesszük :D

Nálunk rituálé, hogy este pancsi-pancsi (fiam szava a fürdésre) előtt mindig rendet teszünk.

Tudod, mit tennék én?

Azt mondanám a fiadnak, hogy most búcsúzzon el a haverjától, aki szépen fáradjon haza. Te megmondtad, hogy legyen rend, nincs rend. Akkor nincs haverozás sem.

Mert most a gyereknek össze sem kellett pakolnia, haverozhat is és ennek csak annyi volt az ára, hogy hallgatta, hogy pampogsz. De tehet a fejedre, úgysem kell csinálnia semmit.

igen a tv műsorban is ezt mondta minden szülő akiknek beváltak a nevelési tanácsok, hogy kegyetlennek érezték magukat, de aztán eredményes lett és az egész család boldogabb lett!

Csak ki kell tartani.

Igen, igyekszem!

Na megyek főzök, aztán rendberakom a konyhát, és indítok egy mosást...

Köszi az ötleteket, és a segítséget!

Ne mutasd előtt, hogy gyenge vagy, hogy elkeseredett vagy, hogy ideges vagy, hogy sajnálod őket, hogy legszívesebben sírnál vagy hogy megszakad a szíved.

Az ő érdekük, hogy következetesen legyenek nevelve, ezek az érzések pedig csak annyit jelentenének ebben a helyzetben nekik, hogy "anya gyenge, lekaksizhatom, amit mond". Ne hagyd.

Aztán, amikor már alszanak majd kipanaszkodod magad a férjednek :-)

Nehéz, persze, a gyereknevelés nehéz :-)

A másik kettő meg ne járjon a nyakadra abban a pár percben, amíg aktívan neveled a harmadikat. Te vagy az anyjuk. Fél mondattal küldd odébb őket.

Kitartás :-)

Aha, értem!

Ok, köszi! Lehet, hogy bevezetjük :-)))

Valamit már nagyon ki kell találnunk, mert a fejünkre nőttek :-/