Jövőre gyereket akarok. Akár egyedül is, bár segítségem... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Szia kedves Fórumnyitó / Anonim!!
Olvastad amit én írtam egy másik fórumban?
--> www.hoxa.hu/szeretnek-gyereket-feleseget-nem-forum
Ez még aktuális Nálad?
Jelentkezz! Várom!
Ciao!
Szia kedves Anonim!
Olvastad amit én írtam egy máasik fórumban?
--> [link]
Ez még aktuális Nálad?
Jelentkezz! Várom!
Ciao!
Én ezt is aláírom.
Apámmal bár voltak nézeteltéréseim, és hamar meg is halt, de jó rá gondolni, hogy volt apám. Látni, hogy honnan jöttem. Ahogy a nagyszüleim is sokat adtak, hogy ismertem őket.
Ha egyedül vállalok gyereket, apja nem lesz, se nagyszülei, se nagynénije. Csak én. Unokatestvérem van 1, de ő már nagymama.
Családban nö fel.
Anya-gyerek is család. Apa-gyerek is család. Anya-anya-gyerek is család. Apa-apa gyerek is család. Anya-apa-gyerek is család. Gyerek nélküli pár is család.
Sokféle család van. A benne lévök egymás iránti érzelmeitöl család, nem azok számától vagy nemétöl.
Szia! Én meg tudlak érteni, nekem is nagyon fontos volt, hogy legyen gyermekem. Különben meg szerelmet később is találhatsz, gyermekvállaláshoz sajnos vannak korlátaink.
A veszélyeztetett terhesség elég rossz, de azért elég ritka eset, hogy végig kelljen feküdni.
A kis csecsemők első időkben nagyon sokat alszanak, olyankor lehet fürdeni, hajat mosni, vagy pihenni egyet. Hazajönni taxival is lehet, vagy esetleg egy ismerőssel. Vásárlásra megoldás az online rendelés, amíg átveszed a dolgokat a futártól, be tudod tenni a kiságyba.
Szülés utáni időszak fél évig egyszerre volt szépséges, de nehéz is nekem, hiába van férjem. Össze kell szokni a babával és közös ritmust kialakítani. Ha visszamehetnék az időben, a gyermekágyi időszakra fogadnék magam mellé egy női segítőt (dúla, szüléskísérő), nem tudom, hogy hívják, aki hetente párszor kimegy, megszeretgeti az embert, tanácsokat ad, segít a gyermek ellátásában, meghallgat. Esetleg ez jó megoldás lehetne neked.
Mert baromira nem vagyok olyan típus, aki tetszene valakinek. Csak elutasításokat kaptam. Havernak jó vagyok, de mint nő nem. És az utóbbi pár évben meg már el is zárkózom az ismerkedéstől, mert a pofára esések után, nagyon magam alatt lettem. Így ha nem ismerkedem, nem esek pofára, nem sérülök. Van akinek nem megy a társas kapcsolat kiépítés. Én ilyen vagyok.
Az meg a plusz, hogy Apámon kívül nem éltem soha férfival. De ő 15 éves koromban meghalt. Anyuval maradtam, ő meg 4 éve halt meg. Azóta egyedül maradtam. Berendezkedtem erre. Már nem is tudnék pasival élni. Sosem éltem pasival.
Én ezt végig csináltam. Annyi különbséggel, hogy volt mellettem egy férjnek hívott egyén, akit már ex-férjnek hívnak, mert a pozitív teszt hallatán lelépett.
Most van egy kisfiam és kerek a világ. Újra végig csinálnám, ha tudnám a végkimenetelt, akkor is. Nincs ebben semmi és a környezetem tudja is, mi a helyzet az "apával". Senki sem néz rám rossz szemmel.
A gyerekkel még sosem éreztem magányosnak magam. Anyu az első 2-3 hétben odaköltözött hozzám segíteni, alig vártam, hogy hazaköltözzön.
Egy rakás embert ismertem meg babaklubban, játszótéren, gyerekprogramokon, bölcsiben, oviban, stb.
Persze, veled is történhet vmi, legyen vki, aki kihúz a kakiból hirtelen, de azért nem olyan nagy para egyedül bevállalni egy gyereket. Kicsit nehéz néha, de a mérleg abszolút pozitív a sok cukiság miatt. Erre csak akkor jöttem rá, amikor átélhettem az eseményeket.
Igen, egy lányom lett, 2 év alatt.
Kistesó később sok próbalkozasból sem jött össze.
És sikerült a teherbeesés azért? Ha nem is vegyespáros ikrekkel.
És egyedül vágtál bele?
Hajrá!
Ha ezt akarod, vágj bele, nem olyan egyszerű ez, hogy felhívod a meddőségi központot, bemész, kapsz egy kezelést és 9 hónap múlva repül a gólya, lehetőleg vegyespáros ikrekkel. (Ahogy én szerettem volna és hittem, amikor először hívtam a Kaalit. Meg azt is megterveztem, melyik hónapban megyek, mikor szeretnek szülni.)
Amúgy a mi lesz ha, rossz kérdés.
A kisbaba minden hiresztelés ellenére jóval többet alszik, mint egy felnőtt, újszülött 16-18 órát, ami 1 éves korra kb 11-14 órára csökken le. Amúgy kiságy, járóka, hordozó, babakocsi.
Kórházból hazahoz taxi.
Ha meg a fejedre esik egy tégla, akkor gyerek nélkül is a fejedre esik.
Sziasztok! Igazándiból van bennem is félelem, meg aggály. Mert amit írtok: egy bevásárlás, fürdés, hajmosás, alvás... Meg a fő: mi van ha történik velem valami, a fejemre esik egy tégla, vagy a szülésnél történik komplikáció, vagy a terhességnél feküdni kell. Vagy hogy jövünk haza a kórházból. Senki sem várna haza...
De elszaladnak az évek.
További ajánlott fórumok:
- Egyedül hagyni egy gyereket az autóban?!
- Gond az a gyerek szempontjából, ha egy elvált anya sosem hagyja mással egyedül a (most már lassan 6 éves) gyereket, még az apukával sem?
- Hogy szoktassam a gyereket, hogy egyedül elaludjon?
- Hány évesen engedtétek a gyereketeket egyedül hazajárni a suliból?
- Anyukák! Elengednétek 10 éves gyereketeket egyedül, balatoni nyári táborba?
- Mennyivel nehezebb két gyereket egyedül nevelni, mint egyet?