Iskola második osztály és akik már tapasztaltabbak (beszélgetés)

Hogyan fejlesszünk játékosan iskolás korban?

Iskolás korban sem csak a tanuláson keresztül szerezhetnek új ismereteket és készségeket a gyerekek. 6 év felett is legalább olyan fontos, hogy megfelelően válasszuk meg a játékokat, mint korábban.

Általánosságban elmondható az alsó tagozatosokról, hogy ebben a korban még sokkal inkább a célok, eredmények elérésében érdekeltek, mint a folyamatokban, a tartós elfoglaltságban. A gyerekek elvonatkoztatási készsége rohamosan nő, már nemcsak a konkrét tárgyakkal történő játékban lelik örömüket, hanem az elvontabb, absztraktabb dolgokban is, egyszerre több kritérium alapján tudnak például csoportokat képezni a játékos logikai feladatokban. Ebben a korban az olvasás és a számolás készségének meredek ívű javulása nemcsak örömet és magabiztosságot jelent a gyermekeknek, de a játékok során is hasznosítható alapot nyújt.

A 6-8 éveseket különösen érdekli az idő múlása és az évszakok váltakozása, ezért a különféle órák és időjelzők izgalmasak számukra. Érdekeltek továbbá a gyűjtemények felépítésében, amelyek többnyire futó hóbortok, de ebben a kortárs közösségek is befolyásolják őket. Szeretik, ha összemosódik a valóság és fantázia közti határ, főként, ha maguk irányíthatják ezt, ezért a varázslás, bűvészkedés és a “szuper képességek” mind-mind a gyermeki élet középpontjában állnak ilyentájt.

Ebben a korban a gyerekeknek már tudniuk kell kétkerekű biciklivel biztonságosan közlekedni, emellett a különféle elektromos, motoros kisjárműveket is előszeretettel használják. Az aktív játékhoz elengedhetetlen néhány gimnasztikai eszköz, kötél, gyűrű, ugrókötél, mászóeszközök beszerzése. Ekkorra már elkezdik érdekelni - elsősorban a fiúkat - a sportok és képesek is megérteni és alkalmazni a szabályokat. Itt az idő, hogy akár futball, korcsolya, jégkorong, 8 évesen ping-pong, vagy valamely küzdősport, pl. judo edzésre is ellátogassanak. Bár ez a korosztály nagyon érzékeny a sportszerűségre, erős az igazságérzete, veszteni még nem tudnak.

A logikai játékok terén is hatalmas a fejlődés, egyben az is fontos, hogy a türelmet, a koncentrációt gyakorolják ebben az életkorban. Jöhetnek a 80-100 darabos építőkockák, az 50-100 elemes puzzlek, a 3 dimenziós kirakók, a tangram. Érdeklődnek az egyszerű matematikai modellezés iránt, legyen szó variálható, számos kockákról, vagy a fizikai világot modellező ingás játékokról. Ugyanígy a természet iránti érdeklődésük lehetővé teszi, hogy egyszerűbb “tudományos” kísérletekben vegyenek részt, vagy tanulmányozzák a világot nagyítóval, mikroszkóppal.

Az alsósok a legnagyobb mókamesterek, imádnak szerepelni, ekkoriban már komplett “showműsorokat”, bábelőadásokat stb. rendeznek. Fontosak számukra a valósághű bábuk, játékfigurák, az élethű modellek, komlett, berendezhető városok, lakások, épületek. Gyakran ötlöznek be a felnőttek világából ellesett módon, egyes foglalkozásokat majmolva vagy csak “indiánosat” játszva a fatáziavilág megéléseként.

A finommotoros mozgások kiteljesedésével ekkor már komoly művészeti alkotásokat várhatunk a kicsiktől. Érdemes minél több technikával megismertetni őket, az egyszerű ceruzától a vízfestéken át a ragasztáson túl a stencilig vagy a nyomdáig.

Ne gondoljuk, hogy az iskolában úgyis eleget olvas a csemeténk. Segítsük neki megszeretni az olvasást, mutassuk meg, hogy olyan eszközhöz jutott, amellyel korlátlanul bővítheti ismereteit. Ebben az életkorban már elkezdenek önállóan olvasni egyszerűbb szövegeket, rövid meséket. Nagy segítséget nyújtanak a különböző, természetesen az életkornak megfelelő enciklopédiák, képes ismeretterjesztő- és természetrajzkönyvek a tudás organikus, lépésről-lépésre történő bővítésében.

Ha a gyerek unatkozik…

Vannak olyan játékok, amik nem kerülnek pénzbe, bárhol és bármikor elő lehet őket venni és ráadásul fejlesztő hatásukról is híresek. Vagy éppen elterelik a gyerekek figyelmét arról, hogy hosszú perceket kell várniuk, egy étteremben, míg megérkezik a vacsora…

boredom.jpgKülönösen hasznos lehet egy-két játék a szülők tarsolyában, ha az étteremben, egy hosszú vonatúton, a buszon ülve, sorban állás közben vagy akár a leckeírás után elunják magukat a gyerekek. A nyűgös kicsiket pedig senkinek sem kell bemutatni, jobb ezt az állapotot elkerülni, inkább foglaljuk le őket. Kezdetnek javasolunk pár egyszerű játékot.

1. A szókereső: Egyezzünk meg a gyerekekkel egy kulcsszóban, kezdjünk el nyugodtan beszélgetni és néha-néha fűzzük bele a mondandónkba az adott szót. Innentől kezdve lehet versenyezni melyik gyerkőc figyel fel rá hamarabb - vagy, ha egy gyerekkel vagyunk: hányszor találja el azt.

2. Gondoltam egy tárgyra…: A találós kérdések, rejtvényfejtések is hasznosak lehetnek. Kérjük meg a gyerkőcöt, hogy válasszon ki egy tárgyat, ami a környezetében van és írja körül, mondja el pár tulajdonságát, de semmiképpen se nevezze meg azt. A szülők feladata lesz, hogy kitalálják, mire gondolt. Ez a játék akár fordítva is működhet: keressenek a felnőttek egy tárgyat. Ezúttal a gyereken a sor: vajon eltalálja mire gondoltunk?

3. Valami hiányzik: Az éttermekre szabták a következő játékot, amit bár nem lehet sokáig húzni, pár percre biztosan eltereli a legtürelmetlenebbek figyelmét is a várakozás unalmas perceiről. Kérjük meg a kicsit, hogy vizsgálja meg alaposan, mi van előttük az asztalon, majd mondjuk nekik, hogy csukják be a szemüket, közben valamit észrevétlenül dugjunk el. Kezdődhet a találgatás: mi tűnt el az asztalról?

4. Betűfelfedező: A legtöbb nyilvános helyen, legyen szó akár állomásról, bankról vagy étteremről, van valamilyen szórólap vagy reklámanyag. A feladat adott: nevezzünk meg különböző betűket, adjuk egy tollat a gyerekek kezébe és indulhat is a betűvadászat. Talán egyszerűnek tűnik a játék, mégis hatásosan leköti a gyerkőcök figyelmét.

Próbáljátok ki bátran az itt leírt négy játékot, de akár együtt is gondolkodhat a család. A gyerekeknek sokszor csak egy kis ösztönzés hiányzik ahhoz, hogy nagyon kreatív ötletekkel álljanak elő.

Egyik hétfő délelőtt Peti áll a ház előtt.

Melyik útra lép? Komoly most a tét.

Peti áll a ház előtt, szíve jobbra húzza őt,

Balra van az iskola, esze súgja: menj oda!

De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt.

Peti áll a válaszra várva, hátha lesz, ki megszánja őt.

Arra ment egy kisleány, Peti sosem látta tán,

Az eszem helyett jobb, ha a szív vezet.

Felcsillant a két szeme: inkább tartok ő vele,

Elindult a lány után, bármi lesz is ezután.

De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt.

És elindult fürgén a lába, ballagott a kislány mögött.

Ó, de szörnyű pillanat, rászedetted jól magad!

Épp ott állnak ők az iskola előtt.

Ez a nap már tönkre ment, a kislány iskolába ment.

Hát most mit tegyek? Én is elmegyek.

2x

Könnyebb már az iskolatáska, lehet szép napos délelőtt.

Együtt járnak most iskolába, s Peti mindig megvárja őt.

Hogyan érhetjük el, hogy a gyermekünk felelősséget vállaljon?

A felelősségvállalás növelésének egyszerű fortélyai

Hogyan érhetjük el, hogy a gyermekünk felelősséget vállaljon?Kövess bennünket a Facebookon Előfordult már Önnel, hogy a gyermeke hazudott Önnek?

Hogy érezte akkor magát? Minden szülő bizalmi kapcsolat kiépítésére törekszik a gyermekével.

Ezért szeretnék megosztani néhány használható fogást, hogy a gyermeke elinduljon a felelősségvállalás útján.

Szembesülés a hazugsággal

Amikor a gyermekünk még valóban kicsi. Egy eldobott szemét, egy firka a szoba falán, és a gyerek száján könnyen kicsúszhat, hogy „nem ő volt”. Pedig látni is, hogy nem mond igazat. Ekkor könnyen elpattan cérna. Pedig lehet, hogy érdemes egy nagy levegőt venni, és megkérdezni tőle.

„Te most igazat mondasz nekem?” Még ekkor is elképzelhető, hogy más a verbális, és a nonverbális kommunikáció. A gyerek bár azt mondja, hogy „igen”, de közben az összes reakciója ezzel ellentétes.

Ekkor dőlhet bennünk össze egy világ. Honnan tanulta, kitől látta? Én nem vagyok ilyen, se a párom!

Apró fogások, hogy gyermeke valóban képes legyen felelősséget vállalni

Legyünk jelen a gyermekünk életében. Beszélgetésekkel, az együtt töltött idő során a gyermekünk tudni, érezni fogja, hogy számíthat ránk. Ilyenkor a gyerek (és mi is) el fogunk követni olyan hibákat, melyekből tanulhat. Levonhatja a tanulságokat, ismeri a következményeket. Mindez biztonságossá teszi a családi légkört.

Ahelyett, hogy lehurrognánk a gyereket mikor hazudik, inkább fontoljuk meg a következőt: Ha úgy érezzük, hogy a gyermekünk hazudik, még a leg nyilvánvalóbb helyzetben is várjunk. Kérdezzük meg tőle, hogy mi a baj!

Amint kimondja, hogy nem mondott igazat, „birtokolni fogja” ezt a tettet, és ennek súlya van (ez a felelősségvállalás).

Felesleges prédikálni neki, hogy mit rontott el (úgyis tudja, mert nem mondott igazat). Inkább segítsünk neki megfogalmazni, hogy mi történt, és azt mondja ki.

Legyük példák a gyerek számára! Ez mindenképpen bekövetkezik, csak nem mindegy, hogy mit szűr le a gyerek belőle. Vegyünk egy példát! A gyermekünk csinál valami butaságot, és mi lekiabáljuk, utána rájövünk, hogy a helyzetet nem a legjobban reagáltuk le.

Mondhatjuk neki, hogy „Bocsánat kislányom, mert anya/apa kiabált veled!”Lehet, hogy a gyerekünk fog meglepődni, hogy a szülők is elkövethetnek hibákat. Ezzel nem csak azt tanítom meg a gyerekemnek, hogy hibázhatok, hanem azt is én is vállalom a felelősséget a tetteimért. A felelősségvállalás az első lépés a felé, hogy a hibáinkat helyre is lehet hozni.

Engedjük meg a gyerekeinknek, hogy tanuljanak a hibáikból.

Engedjük meg a gyerekeinknek, hogy tanuljanak a hibáikból. Ha kiderül, hogy a gyerek beletörölte a koszos kezét a törölközőbe, miután beismerte, helyre is tudja hozni. A csatát csak félig nyertük meg, ha a gyermekünk beismeri a hazugságot, a másik fele az, ha ki helyre tudja hozni a hibát!

Mi a helyzet az idősebb gyerek hazugságai esetén?

Ha a gyermekem elég idős ahhoz, hogy érvelni tudjon, kérdezze meg tőle, hogy mi lenne a legmegfelelőbb következménye a dolgoknak, és ő hogyan tervezi kijavítani a hibát?

Menjünk vele végig az összes lehetséges következményen, majd megoldási lehetőségeken. Mindez benne is meg fogja erősíteni azt a szándékot, hogy megéri őszintének lenni, a hibákat ki lehet, és szükséges is kijavítani.

A megbízható, felelősségvállaló gyerekből válhat megbízható, felelősségvállaló felnőtt. Ők lesznek azok az emberek, akiknek sikeresek lesznek a munkájuk, a magánéletük területén is. Az ilyenfajta nevelés kihat majd a gyermeke egész életére, tehát megéri a ráfordítás!

Jövőre kiveszik a tanmenetből a nyelvtan órát

Jövőre kiveszik a tanmenetből a nyelvtan órát

Jövőre nem lesz kötelező tantárgy a nyelvtan óra az általános iskolákban, viszont külön felvehető tantárgy lesz. Megkérdeztük Kis Erikát a Tanulófejlesztési elnökét, aki azzal magyarázta a döntést, hogy ma már a számítóképek és helyesírási programok világában semmi szükség ezt feleslegesen tanulni. Majd a számítógép kijavít. Elkívánta még azt is mondani, hogy a közösségi hálókon új írásbeli nyelvezet fejlődik ki, ami ellen nem tudnak és nem is akarnak tenni semmit. Ilyenek például a h mint hogy rövidítése, vagy a mondatvégi íráslejek tömkelege. De idesorolhatnánk az SMS korszaka óta kialakult smiley-kat mint például a :-) mosolygós arc. Ennek több száz változata van, a szomorútól a mérgesen keresztül a meglepőig. Hagyni kell a korszakváltást, és az új trendből kell kiindulni és azt oktatni. A nebulók már így is le vannak terhelve szellemileg, jót tesz nekik a pihenő. A közösségi hálókon úgy is rengeteget írnak, az is megfelelő a gyakorlásnak.

Iskolakezdési támogatás: tankönyvet nem lehet belőle venni

Az idei évtől tankönyvet nem lehet számlával elszámolni az iskolakezdési támogatásnál. Az utalványokkal viszont nem fizethetnek a szülők, mert ennek hátterét nem alakította ki a tankönyvellátó.

Bár még csak most kezdődött a nyári szünet, a szülők már megkapták a jövő évi tankönyvek befizetéséhez a csekket is tartalmazó számlát. Eddig nem ez volt a rend, nem kellett előre fizetni, hanem az iskolákban a tanévkezdet előtt lehetett megvásárolni a tankönyveket.

Változott az is, hogy a szeptemberi tanévtől bevezették az állami tankönyvterjesztés új rendjét, ami azt jelenti, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től (Kello) lehet megvenni a könyveket. A 2013–2014-es tanévtől az elsősök már ingyen kapják a tankönyveket, és a rászorulóknak (például legalább három gyermeket nevelők) is megmarad ez a lehetőség. A többieknek azonban egyelőre fizetniük kell érte.

Előre kell kifizetni a tankönyveket

A gyerekek nevére kiküldött számlákat pedig a szülőknek előre kell kifizetniük. Fizetési határidőként július 31. szerepel. Azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára múlt pénteken felszólította a Kellót, hogy 2013. július 31-ről augusztus 15-re módosítsa a könyvek árának kiegyenlítéséhez megküldött csekkek befizetési határidejét.

Szóval legkésőbb eddig kell befizetni a tankönyveket, mert amint a számlán áll, különben nem garantálható, hogy tanévkezdésre megkapják a gyerekek a csomagjukat.

Már nem lehet számla ellenében elszámolni a tankönyveket

A béren kívüli juttatások szabálya lehetővé teszi, hogy a cégek által adható iskolakezdési támogatásból is megvásárolhassák a szülők a tankönyveket. Tavaly még úgy is meg lehetett oldani a dolgot, hogy a szülők megvásárolták az iskolakezdéshez szükséges dolgokat, köztük a könyveket. S aztán a számlákat leadták a munkáltatónak, és az alapján kaphatták meg az iskolakezdési támogatást.

Az idei évtől azonban már csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában adható a juttatás.

Csak elvileg lehet tankönyvet venni az iskolakezdési támogatásból

A helyzet tehát a következő. Van egy tankönyvszámla, az alján egy csekk. Ezzel szemben áll egy papírutalvány vagy egy cafeteriakártya. Elvileg ezekkel rendezni lehetne a számlát, vagy be lehetne fizetni a csekket. Hiszen az iskolakezdési támogatást fel lehet használni tankönyvvásárlásra.

Gyakorlatilag azonban ez nem lehetséges. Legalábbis az utalványkibocsátó szolgáltatóktól azt az információt kaptuk, hogy (tankönyvvásárlásra) még nincs szerződésük a Könyvtárellátóval.

Még nem szerződtek le egymással

Több kibocsátót is megkérdeztünk, hogy az ő utalványaikkal lehetséges-e a tankönyvvásárlás, de mindnyájan azt válaszolták: még nem. Mert még nincs erre szerződésük, csak a tárgyalásoknál tartanak. Így egyelőre úgy tűnik, nem lehet majd a tankönyveket megvenni sem a Multi-Pay, sem az OTP Pénztárszolgáltató cafeteriakártyáival, sem a Sodexo utalványaival, sem pedig az iskolai Erzsébet-utalvánnyal.

A Sodexónak van ugyan szerződése a Kellóval utalványok beváltására, de ez nem vonatkozik a tankönyvcsomagokra. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. pedig azt írta válaszul, hogy tudomásuk szerint a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. eddig nem szerződött le a piacon lévő, iskolai utalványt forgalmazó társaságok egyikével sem.

Az OTP még azt írta, arról tárgyalnak, hogy a tankönyvcsekkeket lehessen majd rendezni a cafeteriakártyájukkal. Arra egyik szolgáltató sem tudott választ adni, hogy vajon a fizetési határidőig szerződést tudnak-e kötni. A Kello által kiküldött papíron egyébként nem szerepel, hogy a könyvcsomagot iskolakezdési utalvánnyal is ki lehetne fizetni.

Úgy tűnik tehát, hogy a tankönyvvásárlás húzós terhén az idén nem fognak tudni segíteni a munkáltatók a dolgozóiknak.

Kérdéseinkkel megkerestük a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t is, azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz. A Magyar Postától sem jeleztek vissza azzal kapcsolatban, hogy el tudják-e majd fogadni a csekkes befizetésnél a papír vagy elektronikus utalványokat.

Tudnivalók az iskolakezdési támogatásról

A munkáltató gyermekenként és szülőnként a minimálbér 30 százalékáig (29 400 forintig) adhat kedvezményes adózással iskolakezdési támogatási utalványt. A kedvezményes adóteher az idén már 35,7 százalék (2011-ben még 19,04 százalék volt, tavaly pedig 30,94 százalék). A támogatást mindkét szülő megkaphatja a tanköteles korú gyermeke után, így egy-egy diák iskolakezdését akár 58 800 forinttal is segíthetik a cégek. Az iskolakezdési támogatást az idei évtől csak utalvány formájában adhatják a cégek, számla ellenében megszűnt az elszámolás. Újdonság az is, hogy már nem csak 60 napig használhatóak az utalványok, hanem július 5 és december 31. között lehet velük például írószert, füzeteket, ruházatot vásárolni.

Ahhoz, hogy kedvezményes adózással adjon a munkáltató a dolgozóinak iskolakezdési támogatást, idén is több feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a munkavállaló gyermeke közoktatásban (általános vagy középiskolai oktatásban) kezdje a tanévet 2013 szeptemberében. A másik, hogy csak az a munkavállaló kaphat támogatást, aki a családi pótlékra jogosult szülő vagy e szülőnek vele egy háztartásban élő házastársa.

A feltételeknek megfelelő házastárs viszont akkor is kaphat ilyen juttatást, ha nem ő a vér szerinti szülő. Azonban ha az érintett munkavállaló nem házastársa, hanem élettársa a családi pótlékra jogosult szülőnek, akkor ő nem kaphat támogatást, valamint az is kizáró ok, ha a szülők nem egy háztartásban élnek. Arra a gyermekre sem adható juttatás, aki – bár középiskolába jár – átlépte már a családi pótlékra való jogosultság korhatárát.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltatónak nyilatkoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy megfelel-e a feltételeknek – figyelmeztet Fata László. Ezért az iskolakezdési támogatás kiadása előtt mindenképpen érdemes minden munkáltatónak begyűjtenie az érintett dolgozó nyilatkozatát. Ellenkező esetben nem állapíthatja meg a kedvező adózás feltételeit. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősen több közterhet kell majd a juttatás után fizetnie a munkáltatónak: 30,94 százalék helyett a juttatás feltételei alapján 51,17 százalékot, vagy bérként adózva közel 100 százalékot.

MÁSODIK OSZTÁLY

1. BEMELEGÍTŐ, RÁHANGOLÓ GYAKORLATOK

2. FRISSÍTŐ, RELAXÁCIÓS GYAKORLATOK

3. FIGYELMI GYAKORLATOK

4. BESZÉDFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

5. OLVASÁSFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

6. EMLÉKEZETFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

7. GONDOLKODTATÓ GYAKORLATOK

1. BEMELEGÍTŐ, RÁHANGOLÓ GYAKORLATOK

LÉGZŐGYAKORLATOK

1. Körben állunk, megfogjuk egymás kezét, énekelünk.

Jő a hajnal,

elmúlt az éj.

Ébredj a nappal,

Vidáman élj!

2. Körben járunk, ütemes tapssal kísérjük a versmondást.

Szarka, szarka, merre jártál?

Erre, arra!

Nagy tüzet raktam,

kását kavartam.

Ajtóba kiálltam,

vendégeket vártam.

Szálltak, gyűltek,

tornácomra ültek.

(népköltés)

3. Körben állunk, felkészülünk légző gyakorlat végzésére. Tegyük a kezünket a hasunkra! Fújjuk ki az elhasznált levegőt, rövid, lágy kis pöffentésekkel, mintha lebegtetni akarnánk egy tollpihét! Vegyünk egy lassú, mély lélegzetet, finoman felfújva a hasunkat, mint egy léggömböt! Kezünk lágyan emelkedik, ahogy beszívjuk, és lassan süllyed, ahogy kieresztjük a levegőt. Ha a belégzés után a hátunkat is kihúzzuk, a levegő még mélyebbre megy. Ismételjük a hasi légzést 3-szor! Kísérjük mondókával is a kilégzést!

Friss levegőt a szobába,

friss levegőt eleget.

Nyiss ablakot, télen, nyáron,

ne féltsed a meleget!

4. Mondjuk egy levegővétellel minél hosszabban a szavakat és mondatot!

Lóri Lóóóóóó…ri

óriásit óóóóóó…riásit

ásít. ááááá….sííííííííít.

MOZGÁSOS GYAKORLATOK

1. Mozgásgyakorlatok zenére

Járás kis és nagy lépésekkel, különböző kéz- és lábtartásokkal. (magas tartás, karkörzés, lábujjon járás, indiánszökdelés, hullámzó járás, vonatozás összekapaszkodva, hirtelen irányváltoztatások stb.)

2. Egyensúlyozás babzsákkal

Járás (babzsák a fejen) előre, hátra, hullámvonalban, lassan, gyorsabban.

Kicsi szökdelések akadályok között fél lábon, páros lábbal.

3. Jobb kezünk magunk előtt nyitott tenyérrel fölfele néz, bal kezünket lefelé fordítva ökölbe szorítjuk, közben mondókát mondunk.

Sütőben a tökmag,

befűtöttünk tegnap.

Ropog, pattog öt nap,

megégett a tökmag.

4. Keresztező mozgások

Egyenletes járás közben az egyik kéz és a vele ellentétes láb előrelendül, a szem a kézre pillant. Megállunk, csukott szemmel megérintjük a jobb kezünkkel a bal fülünket, majd a bal könyökünket, bal kezünkkel a jobb combunkat stb. A gyerekek a tanárt utánozzák, vagy szövegmondásra végzik az érintéseket.

5. Járás lábujjon, sarkon, taps a fej fölött, taps a combon.

6. Mutasd, amit én mutatok, és mondjad is!

Öklömmel a homlokomra,

mutatóujjammal az orromra,

hüvelykujjammal a számra,

és így tovább.

A tanító kialakít egy sorozatot, egyre gyorsabban mondja és mutatja. Ha már jól megy, hirtelen megváltoztatja a sorrendet.

7. „Hol fut a kisegér?”

Körben állunk, bármelyik irányban indulhat a játék. Váltott lábbal ugrás. (ugorj el az egér útjából) Csak akkor ugorhatsz, ha a melletted álló befejezte, de túl sok idő nem telhet el.

8. Térirányok fejlesztése

A mondókát mondjuk, mutatjuk:

Kint sincs senki, bent sincs senki.

Fent sincs senki, lent sincs senki.

Alatta sincs senki, fölötte sincs senki.

Előtte sincs senki, mögötte sincs senki.

Jobbra sincs senki, balra sincs senki.

Sehol sincs senki és már nem is félünk.

9. Építés, rajzolás bekötött szemmel

10. Két kézzel mutatjuk a mondókában megnevezett testrészeket. Lassan kezdjük, majd egyre fokozzuk a ritmust.

A fejem, a vállam, a csípőm, a térdem, a bokám.

11. Labdázzunk képzeletbeli labdákkal! Bármilyen nagyságú labdát választhatunk. Feldobjuk, elkapjuk. Egyre magasabbra dobjuk és lekapjuk. Felnézünk a feldobott labda után. Pattintgatás bal, majd jobb kézzel, majd két kézzel.

12. Rajzoljunk egy képzeletbeli ecsettel lassan (lusta) nyolcast magunk elé! A mozgást az egész test végezze, sem a fej, sem a nyak, sem a váll ne mozduljon külön! A térded legyen behajlítva, s test ritmikusan lendüljön egyik oldalról a másikra!

13. Ritmus tapsolása, kopogása, éneklése visszhangszerűen. Várd meg amíg én befejezem! Lépj, tapsolj, bólints, toppants stb., úgy ahogy én! Várd meg, amíg befejezem! Például: két kicsi, egy nagy.

2. FRISSÍTŐ GYAKORLATOK, RELAXÁCIÓ

1. Álljatok fel, nyújtózkodjatok jólesően enyhén hátra hajolva egyenesítsétek hátatokat! Nyújtott térddel előrehajolva fogjátok meg bokátokat, finoman húzzátok lefelé felsőtesteteket! Kisterpeszben végezzünk fejkörzést jobbra, majd balra! Kulcsoljuk össze kezeinket a tarkón! Végezzünk törzsfordítást derékból jobbra is, balra is!

2. Gördülés lábujjhegyről sarokra, 20-szor. Kulcsoljuk össze a kezünket a tarkón! Emeljük fel a jobb térdünket és érintsük meg a bal könyökünkkel! Majd fordítva is, ki meddig bírja.

3. Kezünket kulcsoljuk össze tarkónkon! Emeljük magasra egyik térdünket, érintsük meg a könyökünkkel! Kilégzés. Nyújtsuk ugyanazt a lábat hátra! Emeljük könyökünket hátra, homorítsunk! Belégzés. Ismételjük meg a másik lábbal is!

4. Ülj egyenesen a székeden, hátad simuljon a támlához! Lábad ne zárd össze, kezed lazán nyugodjon a térdeden! Csukd be a szemed! Végy egy mély lélegzetet! Végezz lassú kilégzést! Lazítsd el izomcsoportjaidat felülről lefelé haladva!

Ellazul a fejbőröm.

Ellazul a homlokomon a bőr.

Ellazul a szemhéjam.

Ellazul arcom minden izma.

Ellazulnak a vállaim.

Ellazulnak a karjaim.

Ellazul a mellkasom.

Ellazulnak a hasizmaim.

Ellazulnak a combjaim.

Ellazulnak a lábszáraim.

Ellazulnak a lábfejeim.

Egész testem kényelmesen pihen.

5. „Gondolkodó sapka”

Finoman gyűrögesd a füledet fölülről lefelé haladva, háromszor, mintha ki akarnád simítani a kunkort a peremén!

6. Nyújtsuk ki bal karunkat mellső középtartásba! Kövessük szemeinkkel kinyújtott karunk mutatóujját, ahogy lassan mozdul fel, le, jobbra, balra, körbe, átlósan, közel, messze! Ismételjük másik kezünkkel is!

7. ”Tengerészcsomó”

Ülve végezzük a gyakorlatot. Helyezd a bal bokádat a jobb térdedre! Ezt a csomót” a kezeddel kötöd a saját lábadra! A jobb kezeddel fogd meg a bal lábszáradat, bal kezeddel a bal bokádat! Egy percig ülünk így nyolcas formában csukott szemmel, mélyeket lélegezve. Egy perc után mindkét lábad helyezd a padlóra! Érintsd össze ujjaid hegyét, nyelvedet szorítsd a szájpadlásodra!

3. FIGYELMI FELADATOK

1. Hibakeresés, számolás

Versenyszerűen is történhet, aki kész jelezze. Válogassátok ki a hibás eredményeket! A kiválogatott számoknak számoljátok ki az összegét!

4 + 11 = 15 7 + 7 = 23

13 + 10 = 20 16 + 8 = 23

16 – 9 = 7 19 + 5 = 24

12 – 6 = 6 18 – 7 = 13

13 + 2 = 11 13 – 8 = 5

2. Hibajavítás

Keressétek ki a helyesírási hibákat, majd írjátok le

helyesen a szavakat!

kalarábé lócsoloval

szemüfeg szöllölevél

mósómebve gajról

gébírónő gyorssit

saloncsukor lyégpája

3. Keresd a párját! A számokhoz mindig ugyanaz a betű tartozik. Jelöljétek a hibák helyét a táblázatban!

1

2

3

4

5

6

7

A

D

E

G

H

I

V

4

2

6

1

5

7

1

4

6

3

4

5

2

4

G

D

I

E

H

V

E

G

I

E

H

V

I

D

Hibák száma:___________

4. Szórejtvény

A számoknak megfelelően írjátok le a betűket! Ha figyelmesen dolgoztok, értelmes szavakat kaptok.

1

2

3

4

5

6

7

A

D

E

G

H

I

V

5 6 2 3 4

2 3

7 1 2

5 6 7

5 6 2

5 1

1 2

5 1 2

6 2 3

7 6 4

6 2 3 1

5 6 4

6 4 1

5. Ülj egyenesen a székeden, jobb kezedet tedd a mellkasodra, bal kezedet a gyomorszáj tájékára! Csukd be a szemed! Figyelmedet irányítsd a kezedre, és a légzésedre! Mi történik a bal és jobb kézzel? Elmozdul? Emeli a mellkas? Egyszerre, vagy váltva emelkedik a két kéz? Mi történik a kilégzéskor? Elemezzük az élményeket!

6. Képzeletbeli környezet

Csukott szemmel képzeld el, hogy kötélen lépkedsz; gyönyörű virágos mezőn sétálsz; egy dzsungelben kell utat törnöd… Beszéljetek élményeitekről!

7. Jelkeresés

A feladatlapodon hányszor ismétlődik a kiemelt betűcsoport? Számolás közben nem szabad jelzéseket tenni a szövegben. 1 percig dolgozhatsz.

ipo

lsjjhlhgliponufcloiziponékjkáljhipugg

lmfipobsrgvfr4hj7945ipobrerws7gbm,

öipot6rku7éoircpoifdwmcipofdsesjibvt

zpoákldasipocbn6342úeipoviponfdsa

de3qyghjhipogdavwf4sda3a12fiponfw

wqipobgdfsaectb76v542kihb khtrdcz7

ipohdevgt5cpoizutrewdgjhkléáúkljgím

poiuvbnm,xyadwt8754ipokhgfdwipom

Jelcsoportok száma:________

8. Szókeresés

Számold meg, hogy a szóhalmazban hányszor fordul elő a szeretet szó! Nem jelölheted meg a szavakat! Egy percig dolgozhatsz!

szeretet félelem írógép élelem szeretet

kereset akarat világos játékos büntetés

képvisel szeretet szekrénysor szerelem

aranyos szerepel felesel tanulás

szomorú serpenyő szeretet keresztes

emberek szeretet szeletel szegecsel

szerteszét szenvedés szellemes

Szavak száma:______

4. BESZÉDMŰVELÉS

1. Légző gyakorlat

Álljatok laza terpeszbe! Jobb tenyereteket tegyétek a hasatokra! A levegőt 3 ütemen keresztül szívjátok be! 1, 2, 3. Két ütemen keresztül tartsátok vissza! 1, 2. Kilégzéskor ejtsétek a „sz” hangot, amíg a levegőtök tart! A következő légvételnél soroljátok el a hónapok nevét!

2. Versmondás hangerőváltással

Mondjátok suttogva, középhangerővel, hangosan a következő mondókát!

Szil-szál-szalmaszál

lengő hinta messze száll.

Eszem-iszom dínom-dánom

szőlő, szilva van a tálon.

3. Artikulációs gyakorlatok

Mondjátok előbb lassú, majd gyorsabb tempóban a hangsort! Ügyeljetek a hangok időtartamára is!

á-a-o-ú-o-a-á

Mondjátok utánam nagy szájmozgással a szópárokat! (végezhető olvasással is)

babám-bárka

család-cápa

csatár-csárda

határ-hátha

kabát-állat

madár-sáska

nahát-nátha

Néhány szót értelmezzünk, foglaljuk mondatba, esetleg úgy, hogy egy mondaton belül 2-3-4 szó szerepeljen a fentiek közül.

4. Ritmusgyakorlatok

Olvassuk soronként közösen, párokban egyénileg a következő szósorokat! Próbáljuk letapsolni a ritmusát!

eszem, iszom szuszogok,

teszek-veszek, motoszkálok,

szisszen-szusszan, szöszmötöl,

össze-vissza szaladgál

isze-pisze Esztike

5. Hangsúlygyakorlat

Olvassátok fel a szókapcsolatokat a hangsúlyjeleknek megfelelően!

nesztelenül surran

= -

sebesen robog

= -

szorongva hátrál

= -

komótosan lépked

= -

süvöltve fúj

= -

6. Szókincsfejlesztés

Gyűjtsetek szavakat, amelyben csak a-á-a magánhangzó van! Például: barátja, kabátja, találta…

Alkossatok összetett szavakat a virág szóval! Például: virágcserép, virágföld, virágágyás, mákvirág…

Alkossatok olyan összetett szavakat, amelyek a fej, láb, szem szavakkal kezdődnek! Három percig dolgozhattok.

7. „Szóépítés”

Alkossatok szavakat az alábbi szótagok megfordításával!

ba-zár (zárba)

be-tű (tűbe)

szik-lát (látszik)

da-gi (gida)…

Találjatok ki hasonlót!

Tegyél hozzá egyet!

agy (fagy)

apa (kapa)

arc (harc)

Vegyél el belőle egyet!

felég (elég)

tánc (tán)

sejt (ejt)

8. Szövegalkotás

Három szót mondok. Találjatok ki minél érdekesebb történetet, amelyben szerepelnek ezek a szavak!

csiga, levél, fa

Ceruza: „Bocsánat!”

Radír: „Miért kérsz bocsánatot?”

Ceruza: „Bocsánat azért, mert állandóan megbántalak… bármikor hibát vétek, te jössz és eltörlöd. Ezzel te egyre kisebb és kisebb leszel.”

Radír: „Ez így van, de én tényleg nem bánom! Azért vagyok, hogy megtegyem, hogy segítsek neked akármikor is szükséged van rám, akármikor is hibázol. Nyilván eljön majd az az idő is amikor én elfogyok, már nem leszek. Viszont addig én boldog vagyok attól, hogy segíthetek neked, éppen ezért hagyd abba az aggódást, mert rossz amikor szomorúnak látlak!”

A mi szüleink olyanok mint a radír, mi pedig gyerekként, de sokszor még felnőttként is, olyanok mint a ceruza. Ők mindig ott vannak, lesznek számunkra, hogy segítsenek a bajban. Néha ezen a hosszú úton megsérülnek, és egyre kisebbek lesznek. Vigyázzunk a szüleinkre, bízzunk bennük és szeressük őket feltétlen szeretettel addig, amíg csak lehetőségünk van rá!

Helyesírás tanítás gyermekeknek

Így lesz jó helyesíró a gyerek: 3 technika, amivel segítheted

A helyesírással olykor a felnőttek is megküzdenek, de apró fortélyokkal segíthetsz gyermekednek.

A helyesírással rengetegen küszködnek, sok esetben a felnőttek éppúgy, mint a gyerekek. Ugyanis olyan nyelvi kompetenciát és tudatosságot igényel, mely valakiben teljesen spontán, szinte észrevétlenül kialakul, másoknál azonban tanítani, fejleszteni kell.

Gyereked helyesírására jobb, ha onnantól kezdve figyelsz, hogy megismerkedett a betűk világával, hiszen az írás és olvasás fejlesztése esetében minél magasabb az életkor, annál több időre lehet szükség ahhoz, hogy a tanuló - akár a felnőtt - elérje az életkorában elvárt szintet. Mindazonáltal az életkorral együtt a tudatosság és a kitartás is növekszik, ezért felső tagozatban, középiskolás, de még akár felnőttkorban sem késő a fejlesztés.

Figyelj rá!

Szavazz!

Mikor vásárolsz be?

Már bevásároltam

Pár héttel a suli előtt

Egy héttel a suli előtt

Pár nappal a suli előtt

Az első tanítási napon

A helyesírás gyengesége előfordulhat gyönyörű kézírás és megfelelő betűformálás esetén is. Ha gyerkőcödnél is ez a helyzet, figyeld meg, hogy vajon a helyesírási hibák tollbamondáskor, másoláskor vagy önálló íráskor jelentkeznek-e. A fejlesztés és a gyakorlás menetét ugyanis ez is nagyban befolyásolja.

Ha a hibák leggyakrabban diktáláskor fordulnak elő, akkor feltehetően a hallási figyelem, a hallási észlelés vagy az emlékezet gyengesége áll a háttérben, és ezért nem észleli pontosan az adott szót. Másoláskor akkor ejtenek hibát a gyerekek, ha a látási figyelem és észlelés a gyenge.

A valódi helyesírás-gyengeség azonban az, mikor önálló fogalmazásakor ejt hibákat, ekkor valójában nincs tisztában a helyesírás szabályaival.

A gyakorlásnál tartsd mindig szem előtt a fokozatosság elvét - ne akard csemetédet azonnal jó helyesíróvá faragni. Válassz ki egyet a leggyakoribb hibái közül, és néhány hétig - amíg annak az alkalmazása be nem épül a spontán írásába - csak azt gyakorold vele.

A lekopogás technikája

Ez a technika akkor ajánlott, ha a magánhangzók hosszúságának pontos észlelése okozza a problémát. Ez különösen azokban az esetekben fordul elő, ha a gyerek - vagy a környezete - a beszédben is helytelenül használja azokat - például a postás szót hosszú ó-val ejti.

12 népszerű étel, ami rosszat tesz az agynak

12 népszerű étel, ami rosszat tesz az agynak

8 étel, amit minden gyereknek meg kellene kapniaA 20 legütősebb étel a fejlődő szervezetnek11 dolog, ami nélkül buta lesz a gyerek - IQ-növelő praktikák babakorban15 készségfejlesztő, aminek minden gyerekszobában ott a helye14 csábító, de annál károsabb édességA 15 leggyakoribb fejlődési rendellenesség12 egészségesnek hitt, káros étel10 tipikus szülői baki, ami sikertelenné teszi a gyereketVitamindús ételek gyerekeknekÍgy lesz okos a gyerek

A technika lényege, hogy amikor szavakat olvastok, vagy képeket neveztek meg, a ceruza végével az asztalon lekopogjátok a szót, méghozzá úgy, hogy a rövid magánhangzóknál koppantani kell egyet, a hosszúknál pedig vonalat húzni. Az alma szót így két kopogással kell jelezni, a láda egy hosszú csík és egy koppanás, a sószóró három hosszú csík, a ribizli pedig három koppanás lenne.

Ez a módszer a szótagolást is megerősíti, hiszen tudatosságot ébreszt a gyerekben az iránt, hogy minden szótagban kell, hogy legyen egy magánhangzó - persze első osztályban ez még nem szakszóval tudatosul benne. Feltétele, hogy olvasáskor és a beszédben is nagyon pontosan tartsd magadat ahhoz, hogy a hosszú magánhangzókat a szavakban hosszan ejtsd, a rövideket pedig röviden.

Mi a szótő?

A mássalhangzók hosszúságának pontos jelölését megnehezíti, hogy a hosszan ejtett mássalhangzókat nem mindig írjuk hosszan. Ilyenek például a kisebb szó - hosszú s-sel -, illetve az egyet - hosszú gy-vel ejtve.

Léteznek olyan esetek is, amikor a hosszan ejtett magánhangzót a teljes hasonulás miatt egyáltalán nem olyan betűvel jelöljük, mint ahogy logikus lenne, például a látjátok, a maradjon, a készítsünk szavak esetében. Fontos, hogy a gyerekben tudatosítsd, hogy az adott szóban mi a szótő, és, hogy a szótő szinte minden esetben változatlan marad.

Gyakorlásnál tehát sokszor vissza kell kérdezni, hogy mi a szótő, és, ha pontosan meg tudja határozni, elegendő gyakorlással kialakítható, hogy íráskor a fejében gyorsan elemezze a szót, és máris le tudja helyesen írni.

A letapsolás módszere

Az elválasztás akkor szokott nehézséget okozni, ha nem tud szótagolni. Ezért fontos a szótagolást már lehetőség szerint az óvodában és kisiskolás korban is sokat gyakorolni.

Ebben a korosztályban még természetesen nem kell leírnia, csak letapsolnia, miközben kimondja a szavakat: al-ma - két taps -, a-u-tó - három taps. Első osztálytól kezdve, amikor már tud írni, szótagolva is érdemes vele leíratni, miután letapsolta a szót.

Ezt a technikát a későbbiek során, akár felső tagozatban is alkalmazhatja, ha elbizonytalanodik. Ráadásul sok esetben abban is segít, hogy eldöntse, vajon rövid vagy hosszú mássalhangzóval kell-e írni az adott szót.

Hat lépés a tanulásért

Hogyan tanultál meg biciklizni? Vagy úszni? Valaki valószínűleg rávezetett a lényegre, majd sokat gyakoroltad. Megtanulni, hogyan kell tanulni is pont így működik. Senki nem úgy születik, hogy minden megy neki. Rá kell érezni a tanulásra, még az elején, hogy a későbbiekben könnyen menjen. Mi segítünk Neked - hat lépésben megmutatjuk, hogyan tanulj meg tanulni.

Miért érdemes használnod ezt a hat lépést? Mert megkönnyíti számodra, hogy a legtöbbet hozd ki magadból, és képességeidet megismerjék az osztályban.

És most következzék az említett hat lépés:

1. Figyelj a tanórán!

2. Jegyezd meg már ott a fontos dolgokat!

3. Tervezd meg előre a dolgozatokra való készülést!

4. Tarts szüneteket! Ha sok tanulnivalód van, bontsd kisebb egységekre!

5. Kérj segítséget, ha elakadsz!

6. Aludd ki magad éjszaka!

És most nézzük a hat lépést kicsit részletesebben:

1. Figyelj az órán, és indulhat a tanulás!

Itt egy találós kérdés a számodra:

Tudtad, hogy még mielőtt ténylegesen elkezdenél tanulni, az már rég folyamatban van? Ha figyelsz az órán, és megjegyzed a jó választ, délután magad is meglepődsz milyen keveset kell hozzátanulnod.

Gondot okoz odafigyelni az osztályban? Egy hangos gyerek ül melletted? Nem látod a táblát? Győződj meg róla, hogy jó helyen ülsz, ahol lehet figyelni. Mondd el a tanárnak, vagy a szülőknek, ha bármilyen probléma akadályozza az odafigyelésed az órán.

2. Jegyzetelés = könnyebb tanulás

Nem vagy biztos abban, hogyan kell jegyzetet csinálni? Kezdd azzal, hogy írd le a tényeket, amit a tanár említ. Ne írj csúnyán, nehogy később ne tudd elolvasni.

3. Tervezz előre, hogy biztos legyél tudásodban!

Egész csütörtök estig semmit nem készültél a pénteki dolgozatra, még szép, hogy zavartan alszol aznap éjszaka, és izgulsz az eredményért. Valószínűleg nem is lesz legjobb a dogád, mivel nem alapos a tudásod. Mindannyian az utolsó pillanatra hagyjuk néha a teendőket, de ennek elkerülése érdekében, tervezd meg előre, hogy mikor fogsz készülni!

4. Tarts szünetet!

Amikor rengeteg a tanulnivalód, akkor segít, ha felosztod. Tegyük fel, hogy angol dogát írsz egy csomó szóból. Ahelyett, hogy egyszerre próbálnád bemagolni őket, bontsd 5-ös vagy 10-es csoportokra és minden 10 szó végén igyál egy kortyot, egyél egy csokit, állj fel, majd mondd fel magadnak, hogy rögzüljön. Ne aggódj, ha nem emlékszel az első próbánál. Ez az, ahol belép a képbe a gyakorlat. Minél több időt töltesz vele, annál valószínűbb, hogy megragad a tudás.

Meddig tartson a tanulás? Ez mindenkinél másképp, egyénien működik. Egy kutatás szerint a koncentráló figyelés, amikor a legtöbb minden rögzül, 45 percig tart. Tehát, ha már tanulsz egy ideje, és érzed, hogy fáradsz, sétálj egyet, hogy kiszellőzzön a fejed!

5. Kérdezz!

Ha nem érted meg az anyagot, megtanulni sem fogod tudni. Ügyelj arra, hogy kérdezd meg a tanárt, ha zavaros valami. Akár még az óra közben, vagy szünetben, vagy ha elkéstél vele, akkor otthon a szüleid is biztos válaszolnak kérdéseidre.

6. Aludj jól!

Holnap van a nagy dolgozat, halálra tanulod magad, de úgy érzed, még az sem jut eszedbe, mennyi 2+2? Ne ess kétségbe. Az agyadnak időre van szüksége, hogy megeméssze az összes információt, amit olvastál. Próbálj meg egy jót aludni és meg leszel lepve, hogy milyen jól tudod reggel!

Válasz erre Privát üzenet

867. rohangya77 2013-07-18 17:04

Gyerekek az iskoláról

Egy gyerek életében az egyik legfontosabb tevékenység az iskola. Minden hétköznap reggeltől délutánig ez az a hely, ahol az idődet töltöd. Alig várod, hogy végre nyári szünet legyen, de mégis, a legtöbb gyerek a kérdésünkre egyértelműen azt válaszolta, hogy szeret iskolába járni.

Egy gyerek életében az egyik legfontosabb tevékenység az iskola. Minden hétköznap reggeltől délutánig ez az a hely, ahol az idődet töltöd. Alig várod, hogy végre nyári szünet legyen, de mégis, a legtöbb gyerek a kérdésünkre egyértelműen azt válaszolta, hogy szeret iskolába járni.

De mi a helyzet a többiekkel, akik nem? A megkérdezett 1000 gyerekből 300 nem szereti a sulit. Ez egy komoly probléma, mivel majdnem minden reggel úgy kell felkelniük, hogy legszívesebben ellógnának. Te is így vagy vele? Akkor olvass tovább!

A fiúk kevésbé…

29%-kal több fiú mondta, hogy nem szívesen jár iskolába. Ha egy gyerek így válaszol erre a kérdésre, a probléma elsősorban az osztályban keresendő. Lehet, hogy nincsenek barátai, vagy a társai csúfolják. Ha te is ebbe a csoportba tartozol, legjobb, ha a szüleidhez vagy az iskolai tanácsadóhoz fordulsz. Több mint a fele gyerek mondta, hogy inkább elviseli a megpróbáltatásokat, minthogy segítséget kérjen, ez viszont nagyon negatív, mert kicsi rá az esély, hogy egyedül is meg tudd oldani. Ha a csúfolódás, bántalmazásig fajul, ne gondolkozz! Mondd el valakinek, mert senkinek sincs joga ahhoz, hogy bántson téged!

Segítséget kérni

Mi akadályoz meg abban, hogy beszélj a problémádról? Félsz egy idegentől, attól, hogy mit fog csinálni, vagy, attól, hogy kiderül, hogy „beárultad” a társaidat?

Nem akarok beszélni egy idegennel.

Nem hiszem, hogy bárki tud segíteni nekem.

Nem akarom őket beárulni.

Ismerős? Ha igen, itt van pár érv, amiért mégis megéri megtenned:

Beszélni egy idegennel: Ez egy kicsit fura lehet, de minden új helyzet annak indul. Az iskolai tanácsadók pont az ilyen helyzetekre vannak kiképezve, bármilyen problémád van, ők tudnak igazán segíteni. Ne félj neki elmondani, meg fog érteni és diszkréten fogja kezelni a helyzetet. Ha megkéred, hogy senkinek ne mondja el, sosem fog kiderülni.

Beszélni a szüleiddel: Ha még sincs kedved tanácsadóhoz menni, a szüleid mindig ott vannak, bármilyen problémával fordulhatsz hozzájuk! Ők azok, akik egész életeden át végigkísérnek, és azért vannak, hogy szeressenek és segítsenek téged! Ne félj nekik megnyílni, ha valakikben, a szüleidben mindig bízhatsz!

Válasz erre Privát üzenet

866. rohangya77 2013-07-18 17:03

Stressz a dolgozatok előtt

Ma van a dolgozat napja, és rettenetesen érzed magad? A gyomrod fáj, és még talán a fejed is. Feszülnek az izmaid, és úgy érzed, izzadsz. Tudod, hogy nem vagy beteg, de akkor mi lehet ez?

Nem más, mint a stressz!

Tegyük fel, hogy félsz a matek dogától, mert az előző sem sikerült. Lehet, hogy pont a stressz miatt nem sikerült az sem. Amikor az ember aggódik, az egész szervezetét érinti, így az agy is leblokkol.

Teljesítmény szorongás

A testi szorongás, kihat az elmédre, ezért már teljesítményről beszélünk. Elméleti a szorongás, ha valaki úgy érzi, aggódik, hogyan fogja végezni feladatát, főleg, ha az fontos neki. Például, ha éppen jelentkezik az iskolai zenekarba, vagy a kosárlabda csapatba.

Amikor írsz egy tesztet, lehet érezni a gyomrodban a szorongást. Van, aki úgy érzi, remeg, izzad, vagy érzi, hogy gyorsabban ver a szíve. A diákoknak igazán erős próbatétel a szorongás.

Ismerős, ugye? Nem vagy egyedül. Kérdezd meg az embereket, felnőtteket, gyerekeket egyaránt, hogy szoktak-e félni, aggódni. Mindenki igennel fog válaszolni. Sőt, egy kis adag szorongás lehet hasznos is, hiszen tanulásra, bizonyításra buzdít. De ha eluralkodik rajtad túl nagymértékben, beszélgess róla.

Természetesen, ha nem tanultál a tesztre, lehet, hogy okkal aggódsz. Ezt a fajta aggodalmat nem olyan egyszerű kezelni, mert még ha megtalálod is a módját, és megnyugszol, még mindig lehet, hogy nem tudod, mi a helyes válasz. A gond csak akkor van, ha maga a stressz miatt nem jut eszedbe valami.

Mitől szorongunk?

Ha már a dolgozatokat nem lehet eltörölni, ki kell találnunk valamit a stressz kezelésére. A szorongás egy olyan érzés, amikor valaki ráébred, hogy minden rajta múlik, és benne van a pakliban az is, hogy nem sikerül. Amikor elkezdesz stresszelni, a szervezetedben eluralkodik egy hormon, az adrenalin. Ez az a hormon, ami akkor is jelen van, ha valami veszélyeset csinálsz. Adrenalin okozza a testi tüneteket, mint például a verejtékezés, a dobogó szív, és a gyors légzés. Ezek a tünetek enyhék, vagy intenzívek is lehetnek.

Azt gondolod: "Mit tegyek, ha elfelejtettem mindent, amit tudok?" vagy "Mi van, ha a teszt túl nehéz?" A túl sok feltevés, aggodalom miatt, pont a válaszok nem fognak eszedbe jutni, mert nem a dolgozaton agyalsz, hanem azon, hogy mi van, ha nem sikerül.

Ilyenkor mindig arra gondolj, hogy olyan nincs, hogy neked ne menjen, és mutasd meg csak azért is!

Ki szorong?

Bárki, aki nem tudja elviselni a vereséget, és mindig a legjobbra törekszik. Ezt hívják maximalizmusnak. Nehezen fogadja el, ha valaki jobb jegyet szerez nála, vagy ha nem tökéletesen teljesít mindig. Ez nagyobb nyomást hoz létre a számukra. Lehet, hogy még aludni sem tudnak emiatt.

Mit lehet tenni ellene?

Lehet, hogy olvasod ezt a cikket, és felkiáltasz: "Hé, mintha rólam szólna!" Ha igen, most örülök, hogy elismered, hogy ez történik veled.

Most már elkezdhetjük a lépéseket ahhoz, hogy csökkenjen benned a szorongás.

Íme 7 módszer a stressz ellen:

1. Kérj segítséget!

Beszélj anyukáddal vagy apukáddal erről. Már ha csak beszélsz róla is felszabadultabbnak érezheted magad. Kérdezd meg, hogy mi történik akkor, ha éppen nem úgy sikerül egy doga, ahogy szeretnéd. Valószínűleg semmi. Kijavítod. Szüleid megértők lesznek, hiszen ők is átélték ezt gyerekkorukban.

2. Figyelj az órákon!

Ne csak délután tanulj, hanem az órákon is légy figyelemmel, sokkal könnyebb lesz a dolgozat, ha bevillannak a részletek, amiket a tanár mondott.

3. Várd a legjobbat!

Ha már kész vagy, gondolkodj pozitívan. Mondd meg magadnak: "tanultam, és kész vagyok, megtettem minden tőlem telhetőt."

4. Blokkold a rossz gondolatokat!

Parancsolj megállj-t a negatív gondolataidnak ("Nem fog sikerülni" vagy "Kiborulok, ha kapok egy rossz jegyet"). Ezek a gondolatok rosszabbá teszik a szorongást, és megnehezítik a tesztet.

5. Fogadd el a hibáidat!

Mindenki követ el hibákat. Ha tudod, hogy mindent megtettél, nézd el őket magadnak. Nem lehet senki tökéletes.

6. Vigyázz magadra!

A tested jobban fogja magát érezni, ha eleget alszol, eszel, és nem stresszelsz. Ez azért fontos, hogy megtanuld, mert a stressz teljesen tönkre teheti a szervezeted, még ha sportolsz és egészségesen eszel is.

7. Lélegezz!

Nyilván szoktál nagyokat lélegezni. De tudtad, hogy a légző gyakorlatok segítségével le tudod magad nyugtatni?

Így csináld: orron szívd be lassan a levegőt, míg érzed, hogy megtelik a tüdőd, majd a szádon ereszd ki szintén lassan. Közben képzeld azt, hogy a tüdőd egy lufi, amit le és fel fújsz éppen. Csináld meg két-három alkalommal, és figyeld meg: nincs az az akadály, amit ne tudnál leküzdeni!

A tanítónéni előadást tart az ember származásáról:

- Gyerekek, minden ember Ádámtól és Évától származik...

Közbevág Móricka:

- De tanítónéni, nekem a papám azt mondta, hogy az ember a majomtól származik!

- De Móricka! Én most nem rólatok beszéltem!

A szülők nevelési problémái – 1. rész 2013 július 14.

Cikkek

szülők nevelési problémáiMiután óvodánkban nem jellemző a mindent ráhagyó módszer, a gyerekek számára napirend szerint előre látható, hogy mi után mi következik; tudják, hogy ha el kell tenni a játékot, annak ésszerű, megmagyarázható oka van. A gyerekek szép lassan – nagyjából két hónap alatt – hozzászoknak az új helyzethez, kisimulnak, megnyugszanak, tolerálják társaikat, bízni kezdenek az óvónőkben, mert következetesek, érzelmileg kiszámíthatóak. S amikor megérkezik anyu vagy apu, kezdődik a ramazuri.

A szülők hiába rimánkodnak, hogy csemetéjük öltözzön föl, a folyosón 4-5 gyerek fel-le rohangál a csúszós kövön, a lépcsőn ugrabugrálnak, versenyeznek. A szülők izzadnak, már mennének, de a gyerekek nem hagyják sürgetni magukat, egyik-másik hisztizni kezd, teljes a káosz. Ha újabb gyerekért jönnek, ő is beáll a rendetlenkedők közé, s minden kezdődik elölről. Az óvónő már nem hat, anyuka, apuka meg tehetetlen.

Amikor ez a helyzet tapintatos kéréseink ellenére is mind a két kiscsoportban állandósult, sőt, egyre kezelhetetlenebbé vált, összehívtunk egy-egy szülői értekezletet. A helyzet megoldása és nem a szülők kioktatása volt a cél, s ezért azzal indítottunk, hogy vannak olyan családok, ahol szépen meg tudják oldani a nevelési problémákat, máshol viszont a gyerek nem fogad szót a szülőknek, pedig az óvónőnek nincsenek ilyen problémái vele. Megkérjük a könnyedén nevelőket, adjanak tanácsot, tippet azoknak, akiknek szenvedés, kudarcos a gyereknevelés.

A kezdeti csend után pár perc múlva kialakult a kötetlen beszélgetés, természetesen aktív közreműködésünkkel.

Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a szülők többsége mennyire igényli az ilyen kibeszélést! Hogy ennyire bizonytalanok abban, hogy mikor tesznek jót, s mitől lesznek jó szülők! Milyen boldogok voltak, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül elmondhatták, hogy időnként bizony szenvednek a tehetetlenségüktől! Mennyire megnyugtatta őket, hogy másnak is van gondja a gyerekével, s nem ők a rossz szülők, csak a módszerük nem megfelelő… Este nyolckor még nem akartak hazamenni!

Sorban jöttek elő a problémák: a szobatisztaság, az esti lefektetés, az evés, az éjszakai szoptatás, a hiszti, a cumi kérdése, és még sorolhatnám. Hangsúlyozom, mindez 3-4 éves gyerekek kapcsán! Miután elhangzottak valóban követhető tanácsok, helyes nevelési elvek és módszerek, a hatás azonnal érzékelhető volt. Megerősítettük a szülőket abban, hogy merjenek felnőttek lenni (szülőszoba-sorrend), s ne a gyerektől várjanak logikus döntéseket maguk helyett.

Meggyőztük őket, hogy sok szeretettel, türelemmel mindössze három napig tartsanak ki következetesen a problémás kérdésekben – esti lefektetés, éjszakai szopás elhagyása, együttalvás megszüntetése, cumi, szoba- és ágytisztaság stb. –, s azzal biztattuk őket, hamar meg fogják majd látni: a gyerek alkalmazkodik az új elvárásokhoz, és hosszú távon könnyebb lesz a vele való foglalkozás.

A következő napokban már érezhető volt a változás, az óvodában is, de főleg otthon. Sorban jeleztek vissza, hogy beváltak a tanácsok. A gyerekek nemhogy rosszabbak lettek volna, de inkább nyugodtabbakká váltak, amióta ők határozottabbak, következetesebbek.

A gyerek akkor jó, ha biztonságban érzi magát!

Ha a vele foglalkozó felnőttek viselkedése kiszámítható, bölcs és energikus.

A szeretet önmagában nem elég. Tény viszont, hogy alapfeltétel!

Hát ezt értem én az „okosan szeressük a gyereket” alatt.

A problémák gyökere

Egyfolytában keresem az okát, miért is izgágábbak, nyugtalanabbak, kezelhetetlenebbek, erőszakosabbak tömegesen a mai gyerekek, miközben egyértelműen okosabbak is. Mi történik 8-10 éve, ami gyökeresen megváltoztatja őket? Sok mindenre találtam magyarázatot, amit az előző fejezetben érintettem is, de végül az unokám megszületése segített rátalálni a probléma gyökerére. Rájöttem: nemcsak nevelési hiba állhat a háttérben.

Lehetséges problémák:

Táplálkozási problémák

Biztonságérzet hiánya: szülő, gyerek viszonylatában

A nevelési elvek elbizonytalanodása

A gyerekekkel szembeni túlzott elvárások, pszichés terhek

Táplálkozási problémák

30 éve, a körzeti orvosra várakozva véletlenül belehallgattam két idős ember beszélgetésébe. – Tudod, öregem, amikor megszületünk, még egészségesek vagyunk, attól kezdve viszont mindennap mérgezzük magunkat a bevitt étellel – mondta az egyik. Akkor nem is értettem ezt, ma már azonban tudom, mire gondoltak. Sőt, a táplálékon túl a levegő és a víz is lassan mérgez bennünket, mégpedig egyre fokozódó mértékben.

A gyerekek kedvenc táplálékaiban rengeteg az egészségtelen anyag, a tartósítószer, a természetellenes környezetben termesztett, felturbózott zöldség, gyümölcs, a kémiailag előállított mű(anyag) étel, kezdve a zacskós levessel, vegetával, az összes létező margarinnal, folytatva a chipsszel, sós ropival, étolajjal, a sok agyonédesített szörppel, üdítővel, gyümölcsöt nem látott gyümölcslével… Sok gyerek ivóvízzel először az óvodában találkozik!

Sorolhatnánk a végtelenségig: a lényeg az, hogy a fiatal, fejlődésben lévő szervezetet telenyomjuk méreganyaggal. A méregtelenítés pedig rendre elmarad!

Ezeknek az anyagoknak a jelenléte nem csak betegségben (allergia, candida stb.) mutatkozhat meg, hanem a gyerekek viselkedésében is. Kevesen tudják, hogy a zacskós levesek, szintetikus üdítők rendszeres fogyasztása a bennük lévő serkentő, étvágyfokozó anyagok miatt túlmozgást, hiperaktivitást, álmatlanságot okoz. Nagyon sok „hiperaktív” gyerek pillanatok alatt rendbe jönne, ha odafigyelnénk arra, hogy mit és mikor eszik.

Gondoljunk bele, hogy a szervezet folyamatosan küzd a felesleges salakanyaggal: próbálkozik, de nem tudja teljesen eltávolítani őket. Ez a küzdelem rengeteg energiát igényel. A gyerek fáradékony, nyűgös lesz, de pihenni nem tud, mert fel van pörgetve a külső hatások miatt. Ha ez rendszeressé válik, akkor bizony a gyerek egy idő múlva SNI-s besorolást kap!

Szervezetünk tudja a méregtelenítés természetes módját, csak mi nem. Hagyni kellene, hogy a táplálékcsatorna végezze a maga dolgát!

táplálékbevitel (alapos rágással) → emésztés → méregtelenítés

Biológiaórán megtanultuk, hogy ha nem várjuk meg a méregtelenítés végét, és újra táplálékot viszünk be, akár csak néhány falatot is, a méregtelenítés leáll, és azonnal beindul az emésztés. S mit csinálnak a mai gyerekek, csecsemőkoruktól fogva? Egész nap nassolnak, keveset esznek, majd egy óra múlva ismét megéheznek. Aztán csodálkozunk, hogy sok a túlsúlyos, izgága gyerek… Jó, ha tudjuk: felesleges kilóik nagy része méreganyag!

A méregtelenítésnek még egy módja van, az égetés. Ehhez viszont sokkal többet kellene mozogni, sportolni és tiszta (vagy tisztított), natúr vizet inni!

A rossz étkezési szokások hatalmas problémákat okozhatnak, főleg, hogy szinte egész nap etetünk valami egészségtelent otthon a gyerekkel. A bölcsődében, óvodában azért jobb a helyzet.

S most elérkeztünk el szerintem a probléma gyökeréhez. Mikor is alakulnak ki a rossz étkezési szokások? Már a csecsemő életének első pillanataiban! Mi e téren a divat legalábbis 10 éve? Az igény szerinti szoptatás.

Ez azt jelenti, hogy a gyerek akkor szopik, amikor akar. E humánusnak látszó módszernek szerintem csak a köldökzsinórról való leválás után néhány hétig van létjogosultsága. A gyerek súlyának, gyomra fejlődésének függvényében fokozatosan ki kellene alakítani az étkezés rendszerét, elhagyni az éjszakai táplálkozást, időt hagyva a méregtelenítésre. Azt pedig senki se állítsa, hogy az anyatejben nincs méreg, és annak minden cseppje kincs, mert ha ez igaz lenne, nem lennének hasfájós kisbabák, és a mamák bármit ehetnének a szoptatás ideje alatt.

A nappali étkezés esetében egyszerű a helyzet: ha nem drasztikusan toljuk ki a két étkezés közötti időt, csak megnöveljük 10-15 perccel, azt a gyerek szinte észre sem veszi. Kicsit éhesebb lesz, többet szopik, tovább bírja ki evés nélkül. 3-4 nap alatt szükség szerint (és nem csak igény szerint) beállíthatjuk a 3, 4, s végül az 5 óránkénti étkezést. Ehhez már lehet napirendet igazítani.

Az igény szerinti szoptatás hívei arra hivatkoznak, hogy a gyerek ösztönösen tudja, hogy mi jó neki. Már ezzel elkezdődik, hogy a gyerek képességeit, életkori sajátosságait nem kezeljük reálisan, elvárásaink vele szemben túlzottak. Már itt áthárítjuk a gyerekre a táplálkozás felelősségét. Lehet, sőt biztos, hogy a gyereknek pszichésen nagyon jó, ha a mama a közelében van, de ezt nem kellene szorosan és kizárólagosan a szopás tevékenységével összekapcsolni!

Az igény szerinti szoptatás hátrányai:

Helytelen táplálkozási szokások alakulnak ki. A pici nem igyekszik sokat, elegendő mennyiséget szopni, mert tudja, hogy bármikor újrakezdheti. A vége, hogy kis szünetekkel folyamatosan enni kér.

Nem alakulhat ki napirend, pedig ez a gyereknek biztonságérzetet adna. Egyre gyakrabban fog sírni, mert bizonytalan benne, hogy mi is fog vele történni, s keresi a határokat, a fix pontokat. Ezt a mama félreérti, s ismét mellre veszi.

A gyerek akkor is szopik, ha valójában csak azt szeretné, hogy foglalkozzanak vele. Nem tanulja meg, hogyan kell elfoglalnia magát.

Ha el van keseredve, és sír, hozzászoktatjuk, hogy a vigasztalódás forrása az étkezés, ez elhízáshoz is vezethet. Ráadásul kialakulhat benne az az igény, hogy feszültség esetén mindig legyen valami – cumi, nasi, csoki, később cigaretta vagy alkohol – a szájában.

A gyerek megszokja, hogy csak el kell magát sírnia, és a „rabszolga” azonnal rendelkezésre áll. Százszázalékosan alkalmazkodunk igényeihez, s nem tanítjuk meg, hogy más is van a világon, nem csak ő. A humánum, a szeretet zászlaja alatt már ekkor kiadjuk a kezünkből az irányítást, aláássuk tekintélyünket. Aztán csodálkozunk, hogy 3 évesen majd miért képzeli magáról azt, hogy ő a „főnök”. S persze minél nagyobb, annál jobban ragaszkodik majd „pozíciójához”.

Az értelmes, okos gyerek pár hónaposan rájön, hogy mekkora fegyver van a kezében, egyre gyakrabban használni is fogja.

A mamának nincs ideje két szoptatás között összeszedni magát, s más tevékenységet elkezdeni és befejezni. Az egész napos szolgálattól, az alváshiánytól néhány hét alatt olyan fáradt lesz, hogy nem lesz elegendő energiája sem a gyerekéhez, sem a férjéhez. Mindenkitől várja a segítséget, s mindenkire haragszik, miközben a gond a rendszertelenségben van. Kialakul az ördögi kör: „Meg akarok felelni, jó anya akarok lenni, de képtelen vagyok rá, mert összeesek a fáradtságtól. A gyereknek nem tudok energiát, nyugalmat átadni, ettől ő egyre erőszakosabb lesz. Végzem a dolgom, mint egy gép, mert mese nincs, a gyereket gondozni kell, nem tehetem fel a polcra.” Kérdem én, ez az anyuka hasznosabb a gyerek érzelmi életének fejlődése szempontjából, vagy az, aki napirendre szoktatja a kicsijét, előre kiszámíthatóak a feladatok, s ettől mindenki nyugodtabb. Sajnos a helyzeten még lehet rontani azzal, hogy a gyereket éjszakára a felnőttek ágyába vesszük. A rövid távú kényelem érdekében hosszú távú problémát idézünk elő.

Természetesen érthető annak az oka, hogy kialakult a hosszú, a gyerek 2-3 éves koráig (testvér esetén akár 5 évig is!) való szoptatás trendje. A 70-es években nem volt divat szoptatni, s ez után az időszak után a védőnők, gyerekorvosok mindenkit kapacitáltak, hogy szoptasson, s minél tovább.

Szerintem ők sem gondolták, hogy ennyire át lehet esni a ló túlsó oldalára! Tudnunk kell, hogy az anyatej áldásos hatása egy–másfél éves korig működik. Később sem tápértékben, sem egészségvédelemben nincs semmi különleges értéke. Az időn túli szoptatás tehát már nem funkcionális, inkább egyfajta érzelmi játék. A jót akaró anyukák ráadásul nincsenek tisztában vele, hogy fizikai leválás elodázása akár a gyerek személyiségét is torzíthatja!

Érdekes, az állatvilágban nem hallunk időn túli szoptatásról! A cicamama féléves kölykével sokat játszik, vadászni tanítgatja, de még véletlenül sem szoptatja. Hát igen, macskáéknál a mama ösztönei is dolgoznak, nem csak a kiscicáéi…

Az emlőkről való elszakadásnak, az anya testétől való függés megszüntetésének pontosan megvan a maga szerepe, jelentősége és ideje. Ha ezt 1-2 évvel kitoljuk, bizony nagyot vétünk a gyerek ellen! Ráadásul az egészet a gyerek érzelmi szükségleteivel magyarázzuk, s megint azt képzeljük, hogy a gyerek tudja, mikor kell leválnia… Hát nem. Egyszerűen csak az anyuka határozatlansága és tudatlansága áll a háttérben. No meg a felelősség gyerekre hárítása.

Fel szoktam tenni azt a kérdést a mamáknak, hogy szerintük normális dolog-e, ha egy negyvenéves férfi nem nősül meg, és az anyjával él. Erre minden nő visítva mondja, hogy nem. Hát egy hároméves gyerek szoptatása legalább ennyire nem normális!

Az éjszakai szoptatásról csak annyit: honnan tudná az a szegény gyerek, hogy neki nem enni, hanem méregtelenítenie, meg pihennie kellene éjjel… Látható, hogy ebben a kérdésben sem lehet számítani a gyerek ösztönére, bölcsességére.

A hibás nevelés az igény szerinti szoptatással kezdődik. S minél tovább szopik feleslegesen egy gyerek, annál jobban rögzítjük ezt a hibát…

A biztonságérzet hiánya

Az igény szerinti szoptatás felelős azért is, ha nem alakul ki normális, persze a spontán dolgoknak is helyet adó napirend, szokásrend. Kezdettől fogva hiányoznak a periodikusan visszatérő szokások, rituálék, nincsenek egészséges korlátok, amelyek között kiszámítható közegben élhet a csecsemő.

Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a gyerek akkor érzi jól érzelmileg is, fizikailag is magát, ha tudja, mi vár rá, meddig terjed az ő területe, mit szabad és mit nem. Pontosan a begyakorlás igénye miatt nagyon szeretik a kicsik az ismétlődést, a rendszerességet. A bölcsődékben, óvodákban ez természetes dolog, ezért is nyugodtabbak nálunk az otthon izgága gyerekek.

Sajnos az egészséges korlátok és a rend(szeresség) hiányára vezethető vissza, hogy napjainkban annyi az öntörvényű felnőtt, kamasz és kisgyerek. Lám, a magyar nyelv megint remekel. Ha nincs törvény, korlát, szabály, majd mindenki csinál önmagának öntörvényt, csak az önös, saját érdekeit figyelembe véve. Ám a családi, óvodai közösségi, s később a társadalmi együttélés szempontjából ez csak hátrányt, konfliktust, kudarcot hordoz magával.

A szabályok nélkül növekvő gyerekekre felnőttkorukban is jellemző lehet, hogy:

nem tudják kordában tartani indulataikat, agressziójukat,

képtelenek késleltetni a vágyaik, kívánságaik kielégülését,

nincs türelmük befejezni, amit elkezdenek,

hajlamosak felelőtlenül, bántóan viselkedni másokkal szemben,

párkapcsolatuk, házasságuk kudarcos,

nem őszinték a hozzájuk közel állókhoz,

áldozatnak tekintik magukat, saját tetteiket nem ítélik meg reálisan,

szervezetlenség, következetlenség,

könnyen manipulálhatóak, könnyen kerülnek rossz társaságba,

sokan lesznek közülük szenvedélybetegek,

a valóság elfogadása helyett pótcselekvésbe, kényszeres cselekvésbe menekülnek.

Az ilyen felnőttek többségét jó szándékú szülők nevelték, akiknek nem volt fogalmuk a gyerekkorban felállított korlátok, határok jelentőségéről. Vagy ők is ilyen mintát kaptak szüleiktől, vagy éppen túlzott szigorúságban nevelték őket, és ezért váltak a liberális nevelés elkötelezett híveivé.

Végig kell azonban gondolni: gyermekként sokkal könnyebb elfogadni a határokat, elsajátítani az alkalmazkodás képességét. Ennek megtanítása, érvényre juttatása a mi felelősségünk. Nekünk, nevelőknek kell tudnunk, hogy gyerekeinknek, unokáinknak, óvodásainknak, tanítványainknak mire van szüksége, s hogy mi a nevelés célja.

Mivel a határok ismerete nem velünk született, tanítani kell: emberi kapcsolatokon, együttélési modelleken és a fegyelmezésen keresztül kell beépülnie a személyiségbe.

Egy gyereknek tudnia kell, hogy hol kezdődik és meddig tart a személye, mi az a terület, amiért neki kell (életkorának megfelelő mértékben) felelősséget vállalnia, s milyen téren támaszkodhat szüleire, mikor nem az ő kompetenciája az irányítás, a döntéshozatal.

Az egyértelmű, világos és ésszerű határoknak köszönhetően a gyermek:

megismeri önmagát, kialakítja a saját identitását,

reális ön- és világképe hozzásegíti, hogy jól boldoguljon az életben,

megtanulja, miért kell felelősséget vállalnia, s milyen következménye van, ha nem teszi,

megtapasztalja, hogy ha jó döntést hoz, akkor dolgai jól alakulnak, ha rosszat, akkor annak következményei lesznek,

képes lesz az érdek nélküli, önzetlen szeretetre.

Ellenkező esetben, az elmosódó határok következtében, a gyerek hiányt pótol: megpróbál másokon uralkodni, miközben saját dolgait képtelen irányítása alatt tartani. Nem akar a szülei elvárásaihoz igazodni, de azt elvárja, hogy ők mindig a rendelkezésére álljanak. Képtelen alkalmazkodni, s ha valami nem az elképzelése szerint alakul, hisztivel, erőszakossággal próbál érvényt szerezni akaratának.

Szia mindenkinek

Tankönyvek: Hoffmannék kitolták a fizetési határidőt

2013. június 28., péntek, 12:44 • Utolsó frissítés: 2013. június 28., péntek, 13:47

Szerző: MTI

Címkék: tankönyvek; Hoffmann Rózsa;kinyomtatomKinyomtatom •

A Hoffmann Rózsa vezette köznevelési államtitkárság arra szólította fel pénteken a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t, hogy július 31-ről augusztus 15-re módosítsa a könyvek árának kiegyenlítéséhez megküldött csekkek befizetési határidejét. A döntésről az iskolák is tájékoztatást kapnak.

Az első tanítási napra minden gyermek kezébe veheti tankönyveit – írta pénteki közleményében az államtitkárság. Közölték, Magyarországon a gyermekek több mint fele ingyen kapja meg a tankönyveket.

A kormány és az Országgyűlés döntése szerint ez évtől egyetlen első osztályos tanuló szüleinek sem kell fizetnie értük. Emellett továbbra is térítésmentesen kapnak tankönyveket a nagycsaládosok és a rászorulók – tették hozzá.

Mint írták, a kormány a köznevelés megújításának részeként – a szülők és gyermekeik, valamint a pedagógusok érdekében – alakította át a tankönyvellátás rendszerét. Ennek célja az egységesen magas színvonal biztosítása, a tankönyvellátás átláthatósága és biztonsága – írta a közlemény.

A Népszava csütörtökön írt arról, hogy a megszokottnál jóval korábban, július 31-ig kell a szülőknek csekken befizetniük az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) számlájára a tankönyvcsomagok árát. Eddg jellemzően augusztus v

1.

A tudatos szülők tudatosságukat csak arra terjesztik ki, hogy mit és hogyan akarnak és a végsőkig ki is tartanak amellett.

(Az egészséges táplálkozás nevében egyoldalú megközelítés, külön foglalkozások erőltetése, stb…) Minden az „én akarom” szemszögéből történik, ami a szülő akaraterejétől függően válik rugalmatlanná. Azaz nem veszi figyelembe adott esetben a gyermek egyéb szükségleteit.

2.

A szülők azt hiszik tudják, hogy mi a jó a gyermeküknek.

Talán te is emlékszel még azokra a pillanatokra, amikor olyan különórára kellett menni, ahova nem akartál, amikor a szüleid döntötték el, hogy melyik középiskolába menj, vagy megmondták, hogy szerintük neked milyen partnert kellene választanod. A szülőnek lehetnek elképzelései (a saját hitrendszerei alapján felállított IGAZSÁG alapján), arról, hogy mi lehet jó egy gyermeknek, de a legtöbb esetben ez igencsak távol áll a valóságtól. Nyitott szem, nyitott fül és nyitott szív. Ez a hármas segít, hogy felismerd a gyermeked erősségeit, és ennek megfelelően segítheted a törekvéseit.

3.

Korlátok meghatározása.

A túl szűk korlátok állandó feszültségforrást jelentenek a családban. Hogy mitől függ mi a szűk, és mi a tág? Attól, hogy mennyire tudunk eltávolodni a másoknak való megfelelni akarástól. Ha mindenkinek meg akarunk felelni, akkor bizony szűkre szabott lesz a gyermek mozgástere.

4.

Önfejlesztés hiánya

A nevelés egy folyamat. Ahogy fejlődik a gyermek, mi is változunk – ha hagyjuk, hogy a változás megtörténjen. Manapság már az önfejlesztő-önismereti módszerek széles tárháza elérhető akár az interneten is. Aki akarja, meri és teszi, az változni is tud.

5.

Saját vágyaik kivetítése a gyermekre

Ez a pont, akár tartozhat a tudatossághoz is, az 1. pont folytatásaként. A tudatosságunktól és önismeretünktől függ, hogy mikor vesszük észre: amit a gyermekemnek akarok azt azért akarom, mert nekem nem volt rá lehetőségem, vagy valóban az ő igényeihez igazodom.

6.

A szeretet félreértelmezése

A megtanult minták alapján gondoljuk, hogy mi is lehet a szeretet…. és úgy is adjuk tovább. De sok esetben ez nem találkozik a gyermek valódi szeretet szükségletével.

+1.

Bűntudatuk van, ha hibát követnek el.

Minden kapcsolatban, mindenkitől tanulunk valamit. A gyerekeinktől is. Így amikor hibázunk sem vétünk hibát. Hiszen hogy mi hiba és mi nem az, azt általában a saját szűrőnkön keresztül szemléljük és állapítjuk meg. Elfelejtjük, hogy az adott pillanatban mindig a lehető legtöbbet tettük, amire akkor és ott képesek voltunk. A hibák nem hibák, pusztán előjel nélküli megtapasztalások.

Mióta van gyermeknap?

Május utolsó vasárnapja különösen kedves a gyermekek szívének, hiszen ez az ő napjuk. Gyermeknap…Magyarországon 1931-ben tartották az első gyermeknapot, de maga az ünnep Törökországból ered. 1920. április 23.-án a török gyerekeket ünnepelték így elsőként a világon. Mára világszerte tartanak gyermeknapokat, amihez nagyban hozzájárult az ENSZ 1954-ben kiadott javaslata az Egyetemes Gyermeknapra vonatkozóan. A kezdeményezés eszméje és célja gyönyörű. A világ gyermekeinek testvériségét és a gyermekek jólétéért folytatott küzdelmet és törekvéseket igyekszik hirdetni.

A javaslat továbbá tartalmazza azt is, hogy minden országban jelöljenek ki egy olyan napot gyermeknapnak, ami a leginkább megfelel erre a célra. A Nemzetközi Gyermeknap időpontja június 1 , nálunk május utolsó vasárnapja.

Az időpont ideálisnak látszik. A tavasz, a jóidő lehetőséget ad a szabadban való játékra, futkározásra és szabadtéri programok szervezésére a gyermeknapon. Egy nap a gyermekekért ami csupa vidámság és játék. Forog a körhinta, szállnak a lufik és a papírsárkányok….gyermekzsivajtól és kacagástól hangosak a parkok és a ligetek…és néznek ránk ragyogó szemekkel , csöpp szívükben ezernyi kérdéssel :

Hárs László : Miértek és hogyanok

Hogyha nyár van hol a tél?

Egész télen hol a nyár?

Mikor nem fúj, hol a szél?

És hogyha fúj, hova száll?

Fényes délben hol a Hold?

Sötét éjjel hol a Nap?

Ha kimosták hol a folt?

Ha nem habzik, hol a hab?

Ha beszélnek, hol a csend?

Ha felszárad, hol a sár?

A mente, az hova ment?

A várkastély mire vár?

A félóra mitől fél?

Az aludttej hánykor kel?

Két adagot mért nem kér,

ki nyaklevest ebédel?

A golyóban mi a jó?

Kiabálban mi a bál?

Miért folyik a folyó?

A tó vize miért áll?

Mért nem úszik a csibe?

A hal mért nem repül el?

Az eső miért esik le?

Mért nem esik soha fel?

Miért mindig ma van ma?

A holnap mért nem ma van?

Minden csupa hol meg ha,

csupa miért és hogyan.

Mondják: néhány év alatt

nagyra növök biztosan,

s mind az összes titkokat

megfejthetem egymagam.

De marad majd egy titok,

amit akkor se értek:

hogy lesznek a hogyanok,

és miért vannak miértek?

Szülők!

Gondolkozz el ,mikor veszekszel a szüleiddel ,hogy mi lenne ha többé nem lennének..

Ha nem veszekednének veled...hisz tudod jól, hogy csak féltenek...

Mi lenne, ha nem szeretgetnének...ha már nem érinthetnéd őket..akkor is haragudnál rájuk ?

Ha tudod, hogy más megbecsülné ha ilyen szülei lennének mint amilyen neked! ♥

Emlékezz: te nem kicsi vagy, hanem Óriási!

Te nem áldozat vagy, hanem Teremtő!

Te nem az vagy, aki nem elég jó - hanem az, aki minden jót Megérdemel. Ugyanúgy, mint amikor erre a világra jöttél. ♡

A legkönnyebb út a gyermekeid neveléséhez: szülőnek lenni ezekben az új időkben Ho'oponoponoval

Szülőnek lenni sokkal könnyebb is lehet, mint gondolnád, sokkal hatékonyabb és eredményesebb, ha csak néhány igazságra emlékszel.

A Ho´oponopono, a problémamegoldás ősi formája arra tanít, hogy tapasztalataink és emlékeink elhomályosítják annak tudatát, hogy kik is vagyunk valójában és hogyan teremthetünk olyan életet, amilyenre vágyunk. Ahogy felnövünk, minden egyes nappal aggodalmakkal, félelmekkel és bizonytalansággal telítődünk, amelyek korlátozó hiedelmeket alakítanak ki, ítéletekre és véleményekre alapozva. Végül elrugaszkodunk attól, akik valójában vagyunk, és kezdjük elveszíteni kapcsolatunkat a természettel és Isten univerzumával (tiszta forrásunkkal).

Az aggodalmak, félelmek, bizonytalanságok, ítéletek, vélemények és hiedelmek csupán “hibák”, és a Ho’oponopono segíthet bennünket a törlésükben. A Ho´oponopono olyan, mintha megnyomnád a töröl billentyűt a számítógépeden.

A gyermekeinkkel adódó problémák és nehézségek legnagyobb részét emlékeink irányítják. Sokat ezek közül a problémák közül az emlékeink bankja hoz létre; elkezdenek pörögni és utána megjelennek a monitorunkon; azt váltják ki, hogy a gyermekeinkkel kapcsolatban bizonyos módon reagálunk. Reakcióink csak ismétlődő emlékek.

Az egyik módja az emlékek törlésének, amelyek ezeket a problémákat (hibákat) létrehozzák, a Ho’oponoponoval “köszönöm”-öt mondani (megnyomni a töröl billentyűt), ahelyett, hogy ellenállnánk nekik (a monitorhoz beszélnénk).

Mesterem, Dr. Ihaleakalá Hew Len, akivel 12 éven keresztül tanultam, mindig azt mondja, hogy könnyebb egy széket megtanítani Ho’oponoponozni, mint az embereket, mert az emberek gondolkodnak (értelem). Mindig gondolkozunk, veszünk és mesélünk történeteket. Mindig meg akarunk érteni!

Számomra mindig könnyebb ezt a módszert gyermekeknek tanítani. Nem bonyolítják a dolgokat fölösleges racionalizálással, nem érzik úgy, hogy mindent érteniük kell, mint ahogy azt mi tesszük. Valójában a gyermekek részvétele a tréningjeimen mindig a legszebb ajándék nekem. Annyi szeretetet és őszinte megerősítést kapok tőlük, mert mint tudod, a gyerekek sokkal egyenesebbek az érzéseikkel, mert még nem szereztek annyi, őket irányító emléket.

Amikor azt mondom a gyerekeknek, “Csak mondjátok ‘Köszönöm’ és engedjétek el”, elégedetten engednek el és játszanak, ismételgetve a “Köszönöm” szót. Amikor azt kérem a felnőttektől, hogy mondják “Köszönöm” és utána engedjenek el”, a felnőttek megkérdezik: “Hogy mondasz köszönetet? Valóban ki kell mondanom? Éreznem is kell? Kell valamire gondolnom, mialatt ezt kimondom?” Mindig a megértésre törekszünk, pedig nincs mit megérteni; csak csinálnunk kell (csak megnyomni a töröl billentyűt). Egyetértesz azzal, hogy a gyerekek nem elemeznek mindent, csak csinálják?

Azt gondolod, hogy a gyerekeid azért vannak itt, hogy tanítsd őket, hogy megmondd nekik, mi a megfelelő és tökéletes a számukra? Valójában ők a te guruid és téged tanítani jöttek. Azért vannak itt, hogy neked alkalmat adjanak a programjaid törlésére. Ha nem tudod, mi a megfelelő a számodra, hogyan is tudhatnád, mi a megfelelő nekik?

Nemrégiben egy anyuka jött oda hozzám egy konferencia után, és előadta, hogy a fia szeretne valamit mondani nekem. A fiú 8 éves volt, azt mondta nekem: “Már mondtam a mamámnak, köszönöm, hogy elhozott. Gyakorolni fogom ezt, hogy kevesebb problémám legyen, ahogy felnövök”. Ezután a mamája tanácsot kért tőlem egy problémájára. Tanácsra volt szüksége. Ránéztem a fiára és azt mondtam: “Mit mondanál a mamádnak?” A gyerek azt felelte: “Azt mondanám, hogy ne aggódjon annyit, ne vegye olyan komolyan”. Utána azt mondtam a mamájának: “Legközelebb, ha problémád lesz, kérdezd a fiadat!”.

A gyermekeid azért vannak az életedben, hogy megmutassák neked, min kell dolgoznod magadban. Ne érezz félelmet, hogy velük együtt oldd meg a problémáidat. Le fog nyűgözni, milyen kapcsolatuk van az inspirációhoz, meglátod, milyen bölcsek.Valójában jobban tudják, mert tisztábbak és igazak az érzelmeikkel és a gondolataikkal kapcsolatban. Csak arra várnak, hogy ezt megértsük!

A gyerekek megfigyelnek, nem pedig meghallgatnak. A szeretet és az elfogadás saját magunk irányába alapvető dolgok a jóllétünkhöz. A legjobb, amit tehetünk értük, ha megmutatjuk nekik, hogy úgy szeretjük és fogadjuk el magunkat, ahogy vagyunk. Ez a legjobb ajándék, amit a gyermekednek adhatsz és ez segíti őket ahhoz, hogy ne kívül keressék a szeretetet és az elfogadást, ahogy azt mi tesszük.

A szeretet szárnyakat ad. Szeretned kell saját magadat, boldognak lenni és példát mutatni. A boldog szülőknek boldog gyermekeket teremtenek, a boldog gyermekek teremtik meg a szeretet világát.

Amikor erre az igazságra ráébredtem (korábban nagyon szkeptikus és zárkózott voltam), azt mondtam a fiaimnak: “Tudjátok, ti most azonnal boldogok lehettek. Nem kell annyit várnotok, mint amennyit én vártam”. Azt is megtanítottam nekik, hogy rendben van, ha saját magukat teszik az első helyre, és hogy tegyék azt, ami számukra működik. Igen, értem, hogy ez egy kicsit egoistán hangzik, de azt fedeztem fel, hogy amikor másnak teszel valamit vagy mást teszel első helyre (beleértve a gyermekeidet is), az sem a te számodra, sem az ő számukra nem működik. Amikor te jól érzed magad, a gyermekeid is jól vannak. Nem fordítva. Az áldozatvállalás ideje lejárt. Nem tudsz olyasmit adni nekik, amid nincs.

Szeretnéd tudni, hogy kommunikálhatsz velük még hatékonyabban? Minden, amire szükségük van, az annyi, hogy tőled hallják: “Szeretlek, köszönöm, hogy az életemben vagy”. Erre a legalkalmasabb időpont az, amikor alszanak, ilyenkor a tudatalatti elméjük képes meghallani téged. Amikor ezt teszed, a szavaid közvetlenül a szívükig érnek el. Ha a gyermeked már nem él veled, beszélj hozzá akkor, amikor tudod, hogy alszik. Így éred el a legjobb eredményt.

Ha nem akarod ezt fennhangon mondani neki, mondd magadban minden alkalommal, amikor rá gondolsz vagy úgy érzed, hogy ragaszkodsz hozzá vagy reagálsz vele kapcsolatban. Akkor is működik, ha dühösen csak a fogaid között mormolod. Emlékezz, csak a töröl billentyűt nyomod le, tehát magadban is csinálhatod, és akkor is működik, ha valójában nem mondod ki vagy nem érzel így az adott pillanatban.

Amikor mindezt elvégzed, lazíthatsz, mert olyasvalakinek adtál engedélyt, hogy vigyázzon rájuk és vállalja, aki jobban ismeri őket. Te valójában nem tudod, a gyermekeid miért jöttek ebbe az életbe, mit tegyenek és/vagy mit tapasztaljanak meg. Adj hálát a létezésükért, hogy alkalmat adnak neked, és hogy mindannyian élvezitek ennek gyümölcsét.

Ahányszor csak azt mondod, “köszönöm” vagy “szeretlek” (akár magadban, amikor nem érzed át), ahelyett, hogy reagálnál, irányítani próbálnál és aggódnál, átadod a gyermekeidet Istennek, aki vezérli és oltalmazza őket. Emlékezz, Isten teremtette a gyermekeidet és tudja, hogy mi a tökéletes a számukra. Te azonban nem.

A gyermekek jelentik a jövőt, és meg tudjuk változtatni a világot, ha szeretetünkön keresztül segítjük a gyermekeinket megtartani a vidámságukat és saját maguk elfogadását. Megtanítod nekik, hogy úgy vannak jól, ahogy vannak, hogy egyedi tehetségük van és rendben van, ha mások, mint a többiek.

Az a vágyam, hogy egy napon a boldogtalanság kivétel lesz, és nem a szabály. Szívből hiszem, hogy ez lehetséges, és hogy a Ho’oponoponoval ezt elérhetjük.

Hogyan lehet jó jegyeket szerezni az iskolában?

Nem csak tanulással…

Hogyan lehet jó jegyeket szerezni az iskolában?Kövess bennünket a jó jegyek nem csak tanulással érhetők el. Most arról lesz szó, hogy milyen körülmények befolyásolják még azt, hogy a gyerekünk milyen jegyet kap az iskolában.

Megtaníthatjuk a gyermekünknek, hogyan befolyásolhatják ezt a saját javukra, manipuláció, egyéniség feladása nélkül.

Vizsgázzuk egy kicsit!

Mindenki vizsgázott már az életében néhányszor. Idézze fel, hogy mit tett Ön annak érdekében, hogy sikerüljön a vizsgája!

Számomra a legnagyobb tanulság egyetem első féléve volt. Beleadtam mindent a tanulásba. Alulról éppen, hogy ütöttem a 3-as szintet. Majd rájöttem, hogyan kell vizsgázni ahhoz, hogy a jegyeim egyre jobbak legyenek. A két állapot közötti különbség a kiállásomban volt.

Hogyan függ össze a kiállás, és az érdemjegy?

Egyszerűen fogalmazva, minél jobban bízom magamban, annál jobb a kisugárzásom, és annál jobbak lesznek a jegyeim.

Miért?

Mert senki sem szeret egy felelés során szomorú, megtört, bizonytalan tekintetet nézni. Emberek vagyunk, a tanár is.

Ez azt jelentené, hogy a gyerekem tanítsam meg színészkedni?

Nem.

Annyit jelent, hogy a gyermeke tanulja meg, hogyan hozhatja rendbe magát, mikor nincs rendben.

Ez nagyon bonyolult sok esetben!

Sokszor igen.

Viszont apró változtatásokkal már csodákat lehet elérni

Tippek,melyekkel jobbak lesznek a jegyek

Nézzük, melyek ezek az apró változtatások!

Tippek,melyekkel jobbak lesznek a jegyek

Ha tudom, hogy felelés van, akkor igyekszem jó színben feltűnni a tanár előtt. Az ápoltság is ide tartozik. Tiniktől gyakran hallom, hogy jó ez így, ő ezen nem fog változtatni. Öltözzön olyan ruhába, amiben úgy érzi, hogy jól néz ki, mert a ruha is kölcsönözhet magabiztosságot!

A jó ruha nem jelent kacérságot, se macsóságot. Kevés az a tanár, akinek ez bejön, a többségnél ez inkább hátrány.

Feleléskor, nem bújok el, a tanár úgyis lát.

Ha felszólít, akkor nem vágok kétségbeesett arcot, mert ha nem tudom rendesen az anyagot, akkor nincs vesztenivalóm. A célom legyen az, hogy hozzam ki magamból a legjobbat.

A tartásom. Gyakoroljam tükör előtt, ne görnyedt legyen, hanem egyenes.

Vállaljam a szemkontaktust, de ne nézzek farkasszemet. Ha szemüveges vagyok, akkor a szemüvegem legyen tiszta.

A nonverbális kommunikációm leplezi a zavarom, ha egy helyben maradok, és nem táncolok, csavargatom a kezeim. Ha nem tudok vele mit kezdeni, a hátam mögött összefogom, azt úgyse látják!

Ha kérdeznek, akkor nem kell csípőből válaszolni, (hacsak nem ilyen a tanár stílusa) rendezzem a gondolataim, hogy mit fogok mondani neki.

Ha keveset tudok, akkor azt igyekszem folyamatosan elmondani, érzékeltetve a magabiztosságom.

Ha nem tudom a lényeget, csak egyes dolgok villannak be, akkor igyekszem arról beszélni, amit tudok.

A tanár nem arra kíváncsi, hogy mit nem tudok, ezért a kérdései arra szolgálnak, hogy kihámozza belőlem, amit tudok.

Ha kérdez, az nem baj, átgondolom, ha értem, akkor válaszolok. A kérdésben sokszor benne van a válasz is.

Tanuljam meg a tanár kedvenc témáit! Beszéljek arról, mert azt a tanár is érdeklődéssel hallgatja.

Miért hasznos már most ezeket a tippeket átadni a gyermekeinknek?

A kommunikációnak csak igen kis százaléka a verbális kommunikáció. A többi a gesztusokból, öltözködésből, és egyéb önkifejezési eszközökből, és sok olyan elemből is áll, melyet nem tudunk befolyásolni (például elpirulás).

A emberek közötti kommunikáció lényege, kommunikáció végeredménye.

Ha annak a végkifejlete jó, akkor azon mindenki nyer.

Az életben is ezen múlnak a dolgok. Emiatt hasznos, ha a gyermekem ezt is megtanulja a tananyag mellett.

Hogyan lehet ezeket a tippeket átültetni a gyakorlatba?

Beszélek neki a saját vizsgáimról, eredményességemről, olyan dolgokról, melyek nekem bejöttek.

Beszéltetem a gyermekem a tanárról, a feleltetéseiről, ebből megtudom, hogy mi az, ami számít neki a tudáson kívül.

A fenti lépések nem helyettesítik a tanulást, ezt jó, ha közlöm élelmes csemetémmel!

Közösen kidolgozni, hogy ő hogyan érhet el jobb jegyeket a jelenleginél.

A bombaötlet azonban még hátravan!

Az érzelmi állapot, a kisugárzás változtatható! Ha kevesebb a stressz a feszültség, akkor jobban érezzük magunkat, és ez az arcunkra lesz írva. Az EFT alkalmas arra, hogy egy rövid rákészüléssel a felelések előtt a gyermeke nyugodtabb legyen, és ez által végső soron a jegyei is jobbak legyenek!

Jó jegyek nem csak tanulással érhetők el. Most arról lesz szó, hogy milyen körülmények befolyásolják még azt, hogy a gyerekünk milyen jegyet kap az iskolában. Megtaníthatjuk a gyermekünknek, hogyan befolyásolhatják ezt a saját javukra, manipuláció, egyéniség feladása nélkül.

Egy anya, aki már könnyebben kezeli a gyermeke játszmáit

Tanulságos történet, gyermeki határpróbálgatások kezelésére

Egy anya, aki már könnyebben kezeli a gyermeke játszmáitKövess bennünket a Facebook-onMinden gyerek próbálgatja a határait, megpróbál belevinni minket a játszmákba. Ha belemegyünk akkor nem egyszerű kijönni belőle úgy, hogy ne azt érezzük, hogy a gyermekünk megint azt csinál velünk, amit akar.

Ezt a történetet egy édesanya osztotta meg velem, és engedélyt kaptam, hogy eljutassuk Önhöz is.

Játszma fogalma

Eric Berne pszichológus szerint: A játszma kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozata, amely előre látható kimenetel felé halad.

Ez esetben a lényeg, hogy két ember kommunikációjának (játszmájának) a végkimenetele előre látható, és ismétlődő.

Játszmákról részletesen (Wikipedia) »

A játszmák, amikor még nem tudtam kezelni

Minden ember más, és más viselkedésformára reagál érzékenyen. Nekem is vannak ilyen helyzetek, amikor a kisfiam éles hangon üvölt, vagy sokadszor mondtam el neki, hogy mit kellene csinálni, és ő a füle botját se mozdítja, de még sorolhatnám!- mondja Ildikó.

A folytatás az volt, hogy rászóltam egyszer, majd még egyszer normál hangerővel, és később egyre jobban felemeltem a hangom, majd rákiabáltam a gyerekre. Ő ekkor megijedt, vagy elkezdett sírni, és számon kérte rajtam, hogy miért kiabálok! Ettől nagyon rosszul éreztem magam.

Majd, hogy tovább marcangoljam saját magam, jött a lelkiismeret furdalás, hogy milyen anya vagyok! Lassan olyan leszek, mint az anyám!

Amikor nagyon kikeltem magamból, és utána felismertem, hogy mit tettem a gyermekemmel, jött a legrosszabb: együtt sírtunk a fiammal, majd bocsánatot kértem tőle.

Rájöttem, hogy ez egy rossz rögzítés a gyereknek, és bár tudtam, hogy nem jól reagálom le a dolgokat, elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit tehetnék - így a folytatás.

A gyerekünkkel folytatott játszmák, és az érzelmek kapcsolata

Amikor indulnak a gyermekünkkel folytatott játszmák, és nem tudunk kilépni belőle, az érzelmeink nagyon hullámzóvá válnak. Először elönt minket a düh, a harag, majd félünk, hogy milyen lesz ez a gyerek, ha már most így viselkedik, majd még erősebb lesz a tehetetlen düh, és amikor látjuk, hogy az erősebb jogán megint lekiabáltuk a gyereket, akkor jön a lelkiismeret-furdalás.

A példa nem egyedüli, és az a megoldás, melyről hamarosan olvashatnak könnyen alkalmazható, de még biztosabban fog működni, ha a gyermekünk játszmái esetében kevésbé félünk, hogy mi lesz vele, és kevésbé vagyunk dühösek. Erről beszélni könnyű, csinálni nehéz.

Hacsak nincs egy olyan könnyen alkalmazható eszköz a kezünkben, mint az EFT. Az EFT segítségével könnyen túl lehet járni a gyerek eszén, mert alkalmazva annyira le tudunk nyugodni, hogy sok esetben csak nevetünk, hogy megint milyen butasággal jön a gyerek, hogy minket kiborítson!

De nézzük Ildikó megoldását, mert ő ennél mélyebbre ment, és annyira jó, hogy engedélyével nem csak megosztani szeretném Önnel, de megtanítani is.

Hogyan kezeljük hatékonyan a gyermekünk játszmáit?

Hogyan kezeljük hatékonyan a gyermekünk játszmáit?

Amikor a gyermekem ismét elkezdte a visongatásait, a követezőt tettem - mondja Ildikó.

Kiléptem a saját helyzetemből, és beléptem a gyermekem helyzetébe. Ha kellően nyitott voltam, akkor könnyen rájöttem, hogy miért visít már megint a fiam! Megértettem az érzéseit, a problémáját.

Majd kiléptem az fiam helyzetéből, és visszatértem a saját helyzetembe. Itt az ott érzékelt érzelmekre reagáltam.

Ezt a kisfiam érzékelte, könnyebben le tudott nyugodni, és én se pörögtem be. Nagyobb lett közöttünk a megértés, és a harmónia.

Később, már be se kellett lépnem a gyermekem helyzetébe, csak ráhangolódtam a fiamra, és értettem, hogy mit szeretett volna a viselkedésével elérni. És a szerint reagáltam, ahogy a helyzet megkívánta. Nem volt több kiborulás!

Hogyan lehet megtanulni a játszmák kezelését?

Egy nyugodt helyre félrevonulok.

Adott egy játszmázó gyermek (férj, főnök, anyós, szülő, mert ez másnál is működik!).

Elhelyezek magam elé egy széket. Elképzelem, hogy ő ott ül. Átülök az ő helyzetébe, és elképzelem, hogy én ő vagyok. Az ő fején keresztül nézem saját magam.

Majd azt vizsgálgatom, hogy mit érzek az ő helyzetében saját magam iránt? Mit akarok valójában saját magamtól, az ő helyzetében? Ezzel még nem válok gondolatolvasóvá, de számos lényeges kérdésre választ kaphatok.

Semmi más dolgom nincs, minthogy ezekre az érzelmekre reagáljak, ha visszatérek a saját helyzetembe.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Csak hinni kell magunkban, és hallgatni a megérzéseinkre!

Tessék próbálkozni! Önnek milyen hozzátartozója, ismerőse szokott előszeretettel játszmázni?

Ahogy elkezdődött…

Szülőnek lenni: vajon másoknak is akadnak problémái?

Szülőnek lenni: vajon másoknak is akadnak problémái?Ön is érezte már dühösnek vagy tehetetlennek magát a gyermeknevelés során? Ha igen, jó, ha tudja: nincs egyedül. Sokan sokféleképpen végigjártuk már a gyermekeinkkel kapcsolatos negatív érzelmeink kálváriáját. De vajon lehetséges-e, hogy ezek valaha is megváltozzanak, vagy legalábbis más megvilágításba kerüljenek? Hamarosan kiderül…

Szülőnek lenni problémát is jelenthet

Szülőnek lenni: egy szerep a sok közül?

2000-ben és 2004-ben születtek meg a fiaim. Sokáig úgy gondolkodtam a szülői, anyai szerepről, mint az egyik szerepemről a sok közül. Elláttam a gyerekeimet, ahogy tudtam, foglalkoztam velük, ahogy erőm és időm engedte az egyéb feladatok és kötelességek mellett (tanulás, munka, háztartás, párkapcsolat, stb.).

Összességében talán nem csináltam rosszul, mégis akadtak olyan pillanatok az elmúlt években, amit, ha tehetnék, szívesen kitörölnék az életemből. Bizonyára Önnel is elfordultak már olyan események a gyermeknevelés évei alatt, amikről azt kívánta, bárcsak sose történtek volna meg, bárcsak sose tettem, vagy mondtam volna azt, ami akkor kicsúszott a számon. Bárcsak ne én lettem volna, aki ezeket tettem, mondtam. Bárcsak sose lettem volna ott, és sose lettem volna ilyen.

Érzések, amikről tilos beszélni, ha nem akarjuk, hogy elítéljenek szülőként

Érzések, amikről tilos beszélni, ha nem akarjuk, hogy elítéljenek szülőként

Azt hiszem, mindannyiunk szülői életében előfordulnak olyan pillanatok, időszakok, események, amikor elbizonytalanodunk, hogy mit csinálunk rosszul, és mit jól. A kérdés az, hogyan birkózunk meg velük, hogyan dolgozzuk fel őket, és főleg hogyan hat ez a gyermekünk későbbi életére, és a kapcsolatunkra egymással.

Voltak olyan időszakaim, mikor újságokhoz, és könyvekhez fordultam jó tanácsért. Ezeknek a zömét mégsem tudtam alkalmazni a kritikus helyzetekben. Hiába tudta az agyam, mert olvasta a könyvet, hogy hogyan kellene viselkedni, és mit kellene tenni, az érzelmeim mégis másfelé irányították az események menetét, mint én azt racionálisan szerettem volna, vagy előre elterveztem.

Volt idő, mikor nagyon dühös voltam azokra, akik mindig tudatták velem, hogy bármi lesz is a gyerekből, bármit teszek (vagy nem teszek), minden az én felelősségem szülőként. Csak azt nem nagyon tette hozzá senki, hogy az igazán kritikus helyzetekben (mikor az ember uralkodni is nehezen tud magán), mindezt hogyan tegye élő tudássá és tapasztalattá, hogy mindenki a lehető legjobban járjon.

Szóval a gyermeknevelés útján szülőként többször is volt társam a düh, önvád, lelkiismeret-furdalás, bűntudat, szégyen, maximalizmus és tehetetlenség érzése. És ezzel talán nem is vagyok annyira egyedül. Másoknak is akadhatnak ilyen érzései, csak a mai társadalom nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy ezekről az érzéseinkről tabuk nélkül beszélhessünk. Volt idő, mikor úgy éreztem, sosem fogok ebből az ördögi körből kikeveredni.

Ön is érezte már dühösnek vagy tehetetlennek magát a gyereknevelés során? Ha igen, jó, ha tudja: nincs egyedül. Sokan sokféleképpen végigjártuk már a gyermekeinkkel kapcsolatos negatív érzelmeink kálváriáját. De vajon lehetséges-e, hogy ezek valaha is megváltozzanak, vagy legalábbis más megvilágításba kerüljenek? Hamarosan kiderül…

Szülői problémák megoldása

Hogyan lehetett mégis feloldani az ellentmondást?

Szülői problémák megoldása

A dolgok akkor kezdtek megváltozni, mikor 2006-ban megismerkedtem az NLP-vel és az EFT-vel, mint önfejlesztő módszerekkel, és mások segítő hozzájárulásával alkalmazni kezdtem őket. Mindkét módszernek nagy előnye, hogy gyakran nem is kellett mesélni az élményeimről, azokról a dolgokról, amiket szégyelltem talán még magam előtt is bevallani, és főleg, nem kellett újra átélnem azokat az eseményeket! Mindezek ellenére mégis nagyon hatékony megoldás volt elérhető.

Nem is sejtettem, hogy ha megváltoztatom az anyai szerepem körüli önkorlátozó hiedelmeimet, mi mindent fog hozni még ezenkívül az életembe! Új perspektívákat és utakat, egészen másfajta szülői tudatosságot és magabiztosságot, és egészen másfajta anya - gyermek kapcsolat alakult ki közöttünk, mint korábban volt. Ami mégis a legfontosabb: nyugalmat és önbizalmat nyertem az életemnek ezen a területén.

Persze nem mondom, hogy „mindennek vége”, hiszen a gyermekeim még nem nőttek fel (a kamaszkor még előttünk áll kihívásként), és nekem is akadnak „visszaeséseim”, de egyet biztosan tudok: amikor konfliktusaink merülnek fel, vagy bármilyen típusú problémájuk támad a világgal, anyaként már egészen másképp állok hozzá a megoldás közös megtalálásához. Ahhoz a gondolathoz, hogy nekem hogyan kell, vagy hogyan lehet hozzáállni.

Mi értelme van szülőnek lenni?

Hiszem, hogy vannak olyan szülők, akik hozzám hasonló cipőben járnak: akik a gyermekeik bizonyos problémáival nem boldogulnak, akik néha elbizonytalanodnak, néha dühösek, néha tehetetlenek, vagy lelkiismeret furdalásuk van bizonyos dolgok miatt. Vagy az is lehet, hogy az átlagosnál jobban féltik gyermeküket, hogy hogyan boldogul majd az életben. Ezek mind-mind olyan negatív érzelmek, amelyek bizony befolyásolják a hangulatunkat, a viselkedésünket, és ezen keresztül a gyermekünkhöz fűződő kapcsolatunkat is.

Hozzám hasonlóan, sok szülő él bizonytalanságban a jó nevelés titkát keresve. Mikor megszületik a gyermekünk, azt érezzük, igazi értelmet hoz az életünkbe. Szeretjük, irányítjuk, tanítjuk, etetjük és támogatjuk őket, és néha cserébe ezért kapunk egy kis elismerést tőlük. Könnyű értelmet találnunk a szülői létben, mikor minden egyszerűen és könnyedén megy, de nagyon nehéz megérteni az értelmét annak, mikor kicsúszik a kezünkből az események irányítása.

Szülőnek lenni nehéz feladat, akármit mondunk is. Az igazi áldás benne mégis az, hogy a gyermeknevelés számunkra eddig ismeretlen tulajdonságokat hoz elő belőlünk, ha képesek vagyunk elég tudatosan odafigyelni rá.

Van, akinek a türelmén érdemes dogoznia, van, akinek a kritikus oldalának elcsendesítésére van szüksége, van, aki együttérzést tanul belőle, és van, akinek a tökéletességre való törekvéséből kell feladnia egy részt.

Ön is érezte már dühösnek vagy tehetetlennek magát a gyereknevelés során? Ha igen, jó, ha tudja: nincs egyedül. Sokan sokféleképpen végigjártuk már a gyermekeinkkel kapcsolatos negatív érzelmeink kálváriáját. De vajon lehetséges-e, hogy ezek valaha is megváltozzanak, vagy legalábbis más megvilágításba kerüljenek? Hamarosan kiderül…

Jó, de mi a megoldás az én problémámra?

Jó, de mi a megoldás az én problémámra?

A gyermeknevelés akkor tud igazán izgalmassá és szeretetteljessé válni, ha képesek vagyunk szembesülni ezzel az oldalunkkal is, és változtatni rajta. Lehet, hogy ez az igazi értelme annak, ahogyan kapcsolatban vagyunk a gyermekeinkkel. Csak akkor leszünk szabadok, és leszünk jelen a számukra, ha megoldottuk magunkban azokat a lelki feladatokat, amelyekkel ők szembesítenek bennünket.

Az igazán jó hír az, hogy ezek a lelki feladatok valóban megoldhatóak. A negatív érzelmek megszüntethetőek, és helyettük pozitív, életenergiával teli érzésekkel gazdagodhatunk, amely garantált változást képes hozni az egész család életébe.

És ki tudja, talán azzal segítünk a legtöbbet gyermekeinknek a felnőtté válás felé vezető úton, ha azt látják rajtunk, hogy mi magunk kiegyensúlyozott, békés, boldog felnőttek vagyunk, akik képesek saját problémáik megoldására. Egyszerűen rendben vagyunk magunkkal és a világgal körülöttünk! És talán ez a legfontosabb mindannyiunk számára. Annak érdekében, hogy minél több boldog szülő, boldog gyermek, és család éljen ezen a Földön.