Imádott cicám, Mr.Kitty emlékére

2012-ben, karácsony előtt Édesanyám talált egy árva kiscicát, akit hazahozott nekem. Annyira kicsi volt, hogy a tenyeremben elfért. Viszont a fülei hatalmasak voltak! Sosem láttam még ilyen pici cicát ekkora fülekkel!

Kandúr macska volt, így először a Cody (Kodi) nevet adtam neki, de rájöttem, hogy nem hozzávaló ez a név.

Kicsivel később Kitty-nek kezdtem el hívni, mert angolul a kitty kiscicát jelent. Éreztem, hogy ez a neki való név, mert akárhányszor így hívtam, elindult felém.

Annyira boldog voltam mellette... Kihúzott a depresszióból, ott volt mellettem, amikor szomorú voltam, mindig dorombolt, ha rossz kedvem volt. Egy igazi Angyal volt!

Imádott lehetetlen pózokban aludni, és ha a hasát simogattam olyanokat dörgölődött az arcomba, hogy néha már fájt. Éreztem, hogy szeret.

Amikor hazajöttem az iskolából, mindig az ablakban ülve várt, és volt egy szokása, hogy ha meglátott, akkor felbiccentette a fejét, mintha azt kérdezné: Mi újság?

Imádtam az egész lényét, még ha rosszat is csinált, akkor sem tudtam rá haragudni.

06.11-én valóra vált a legrosszabb rémálmom: szeretett cicámat elütötték.

Vidéken lakom, így nem szokatlan, hogy a macskák az utcán szaladgálnak, ezt az autósok is nagyon jól tudják. Ám Kitty rossz helyen volt rossz időben.

Kinéztem a kapun, és láttam, hogy az árokparton fekszik. Azt hittem alszik, így elkezdtem a nevén szólítani. Semmi reagálás... Itt már tudtam.

Kirohantam és amikor megláttam ordítottam!(Jelenleg is a könnyeimmel küszködve írom ezt a cikket) Csak az orra és a szája vérzett, valószínűleg a fejét kaphatta el az autó, de már késő volt. Felemeltem élettelen testét, és sírva hoztam be az udvarra. Borzasztó érzés volt, egyik macskatulajdonosnak sem kívánom, hogy megtapasztalja. Letérdeltem a kis teste mellé és sírtam torkom szakadtából. Édesapám jött ki a házból azonnal, ijedten.

Mondtam neki, hogy mi történt, majd eltemettük a hátsó udvarban egy fűzfa alá.

Mindig azt gondoltam, hogy elkísér majd a jövőmben, ott lesz velem, amikor gyermekem születik, ott lesz, amikor sikereket érek el, támogatni fog a kis dorombolásával.

Felfoghatatlan számomra, nem tudom feldolgozni a történteket.

Családtag volt nekem, egy legjobb barát, egy lelki támasz. Ő akkor is mellettem volt, amikor más hátat fordított nekem. Hiába csak egy macska volt, több érzés volt benne, mint néhány emberben.

Természetesen jogos a kérdés, hogy miért volt kint az úton. Sajnos a macska önálló lény, nem tilthatsz meg neki semmit. Ha valamit akar, akkor azt úgyis megszerzi.

Lehet őt hibáztatni, vagy engem, mint gazdit. Ám itt szerintem a sofőr volt a hibás, aki akkor sem lassított le, amikor látta őt.

Ha tudnám ki tette, csak annyit kérdeznék meg tőle: Te hogy éreznél, ha a gyerekedet ütné el valaki?

Elvették tőlem a legfontosabb személyt, a legjobb barátomat! Sírógörcsök vannak rajtam, nem tudok aludni, csak arra tudok gondolni, hogy miért velem történt ez meg?

Tudom, hogy azok átérzik a helyzetemet, akikkel hasonló eset történt.

Leírhatatlan... Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy nincs többé. Nem lesz több dorombolás, több dörgölődés, fura pózban alvás, többé nem fog hazavárni ez a kis gyönyörű lélek. Hatalmas lyuk tátong a szívemben.

Kérek minden sofőrt, hogy vigyázzatok az állatokra! Az én szívemet már összetörték, másét ne kelljen. Ne az állat és a gazdi bűnhődjön más hülyesége miatt.

Készítettem Mr.Kitty emlékére egy videót, hogy lássátok milyen kis tünemény volt.

Később egy tetoválást is készíttetek, hogy örökre emlékezzek rá.

https://www.youtube.com/watch?v=vPUADek04lE

Ha elolvastad a cikket, kérlek küldj nekem egy cicás jelet. Köszönöm.

Nyugodj Békében Drága Kiscicám!

2012-2015