Így fogytam 12 kg-t

Nem csap be az ember senki mást, csak saját magát.

És persze senki nem hisz neki, mert hiába is bizonygatod "ó alig eszem" ez nyilvánvaló, hogy nem így van.

162 magas vagyok és 64 kg voltam.

Ehhez a magassághoz igen csak sok volt az a plusz 10-12 kg. Általában a nők/lányok többsége nem +30 kg felesleget hord hanem kb. ennyit. Ami pont elég arra, hogy ne érezd jól magad, hogy egy felsőben mindig kibuggyanjon egy kis hájacska.

Hogy éppen ne menjen rád az a felső a butikban.

Amikor még meg lehet magyarázni, hogy "ennyi kell, legyen mit fogni".

És ezek még a "jobbak". A rosszabb amikor egy kétgyerekes anyukának vékonyabb a karja a combja, mint nekem huszonix évesen.

A rosszabb beszólások a "de megasszonyosodtál" és a "nagy kufferes sztori".

Én nagyon nem szerettem magam. Sok jó ruhám volt, de semmi nem állt jól. Egy Ursulának éreztem magam és legszívesebben elbújtam volna.

Fotózni szigorúan csak felülről, mert még nagyobb voltam.

Kifogás kifogás hátán és egy nap századik elhatározás vagy fogadkozás nélkül "Én ezt nem csinálom tovább!"

Reggelizni régen nem reggeliztem, pedig azt kellett volna. 1 zsemle vagy egy fél elég volt kis felvágottal, paradicsommal.

Sok vizet ittam, másfél liter ásványvíz, nem mindig ugyanaz és nem a magas ásványianyag tartalmúakat. Váltogattam. Volt, hogy sima csapvizet ittam.

Reggeli kávé 1 cukorral, a déli édesítővel. Néha light cola.

Ebéd kis adag bármi.

Vacsora semmi szénhidrát, natur husok, sovány felvágott magában, zöldség.

6 után semmi!

Ez nem butaság, ezt nem véletlenül találták ki.

Én éjjeli bagoly vagyok, hajnali 1-ig fent voltam, de volt, hogy tovább.

1 hét alatt megszoktam.

Szédültem sokszor az elején, minden íztelennek tűnt. 2-3 hétig szinte meg se mozdult a mérleg, de aztán megmozdult és 4 hónap alatt leadtam 12 kilót.

Szóval hajrá mindenkinek!

Nem köztelező szégyenkezve kullogni az utcán, s nagydarab lánynak/nőnek lenni.

Mindenkinek sok sikert!