Igaz szerelem? (beszélgetés)

sziasztok! véleményeket szeretnék kérni. 25éves vagyok,3,5 éve élek együtt a párommal.Eleinte nagyon szépen megvoltunk. kb. 2 évmulva elkezdödtek a viták,veszekedések,egyre többet veszekedtünk. nagyon sokat sirtam,nagyon fájt amit tett. Mostanában szinte egyáltalán nem foglalkozott velem,mindig a számitógép elött ült.a napokban szakitottam vele,mert nembirtam már. most pedig pár napja csak azt mondogatja hogy megváltozik,higgyek neki.bármit megtenne hogy visszakapjon. és ez nem az elsö esély lenne amit kapna. már ez 1-2szer megtörtént velünk.

A véleményetekre lennék kiváncsi,ki mit csinálna ebben a helyzetben?

Ebben teljesen igazad van...és úgy érzem, hogy megéri várni, és amíg ez így érzem, addig minden okés!!! :P

Köszi!!!

nem tudom erre mi esély van..

megpróbálok enm gondolni rá, és ha véletlen megjelenik, akkor majd ráérek ezzel foglalkozni..per pillanat így gondolom

hát igen, és ami a legfontosabb...nagyon fáj...

nagyon hiányzik...

próbálom lekötni magam, de tök mindegy mit csinálo, ott jár a fejemben

sziasztok

hát, én pl. úgy voltam vele, hogy azt hittem boldog minden nap elmondta az első naptól ekzdve , hogy mennyire szeret, meg mennyire boldog, és tessék most szakítottunk...

Minden kérdésedre igen a válaszom! És arra is hogy a szerelem valóban fájdalmas dolog! Hétköznap távol vagyunk egymástól (suli miatt) és ez önmagában hatalmas fájdalmat okoz! Hétközben nem találom a helyem, lehangolt vagyok, minden apróságért sírnék, és megbolondulok a hiányától! Viszont semmiért nem cserélném le! Ő az akivel igazán el tudnám képzelni az egész életem, még ha fáj akkor is!!!!! És EZ az ami igazán számít!!!

Üdv :P

elolvastam ezt és azt tudom csak mondani,nem az a jo mikor egy férfi 101-szer elmondja "szeretlek",igaz mi nok ezt szeretnénk,de ok mások,az számít mit éreznek belul és ezt nem kell elmondani ezt a nonek éreznie kell.de nagyon jol eltudjuk érni azt is hogy eluldozzuk oket azzal,hogy csak magunkal foglalkozunk és az a kérdés:szeretsz?amit képesek vagyunk hetente feltenni az oruletbe kergeti oket,ehelyett amit mi érezni akarunk adjuk át onekik,ez lehet hatásosabb lesz,a férfiak szeretik ha babusgatják,torodnek veluk"anyuka szerep",de felis kell rájuk nézni,dicsérni

aztán az ágyban légy mint egy k.....,de ha elmentek valahová légy szerény,visszafogott jo kislány

szoval a férfiak elég egyszeruen gondolkodnak nem mint mi mindent túl bonyolítunk, o náluk csak két út létezik vagy szeret vagy nem

egy a lényeg hadjuk hogy úgy szeressenek ahogy ok akarnak és ne kényszerítsuk rá a mi álmainkat vágyainkat,vagy megkapod vagy nem,vagy orokre eluldozod,lehet,hogy nem messzire csak a kocsmába haverokkal jobban fogja érezni magát,nem nyúzza majd senki

én még mindig nagyon nagyon szerelmes vagyok,azt nem mondom,hogy nem szokunk veszekedni,meg hogy nincsenek problémák ,de hol ńincsenek

amúgy meg ehhez a kapcsolathoz egyikunk sem úgy áll,hogy mindorokkon orokké

ezt az eggyet senki sem tudhatja

mi mind a ketten úgy gondoljuk ha valami nem megy abba kell hagyni,még mással boldogok lehetunk

és az sem a mi verzionk,hogy majd a gyerekek végett eggyutt maradunk

de te azért boldog vagy úgy veszem ki a szavaidbol

addig jo míg az ember el sem tudja képzelni mással az életét

még annyit, hogy a hétköznapi problémákat leszámítva, nem lett rosszabb érzés.

Néha egy kicsit egymás idegeire megyünk biztos:)

hát ez nagy kár

a legszebb érzés a foldon,de csak ha viszonozzák:))

Létezik ilyen:-))?????

sokáig én is hittem benne..ma már nem:-(