Hogyan szüljünk 3 óra alatt? :) (beszélgetés)

Én is voltam/vagyok. Ettől függetlenül talán jobb volt, hogy vágtak és nem repedtem, az ugye rosszabb. Szerintem velem is gyorsan végezni akartak, haladjunk, vágunk...

Nagyon lassan készülünk a második babára, Áron már 9 hónapos...hihetetlen! :)

A másodiknál én leszek a főnök, nem hagyom, hogy a megkérdezésem nélkül bármit is csináljanak! Ezt persze csak a megfelelő körülmények mellett! Szülési terv sem volt, bánom, hogy a dokival ezt nem beszéltük meg. Azt tanácsolom minden kismamának, hogy álljon a sarkára és igenis vigye véghez az akaratát! Ha gátvédelemmel szeretne szülni, akkor ragaszkodjon is hozzá! Én is szólhattam volna, hiszen fizettünk az orvosnak, de legközelebb ki is nyitom a szám! :)

Én javaslom a barátnőimnek, akik várandósok, hogy vegyenek gátmasszázs olajat, és forditsanak rá 2 naponta 10 percet. Nem nagy dolog, mégis tök sokat segithet.

A babám fejkörmérete 35 cm volt, nagyon lassan tágultam, 44 óra alatt csak 9 cm-re (oxival, edával). Nem repedtem szét, nem kellett vágni, két picurka öltésem lett, majdnem 9 héttel a szülés után, köszönöm jól vagyok, és minden rendben van az ágyban is.

Én is kettőt szültem eddig, nekem sem volt fogadott doki, mindkettő az ÁEK-ban született, az elsőnél nekem sem nyerték el a szimpátiámat, a másodiknál jó szülésznőt kaptam ki, az orvost meg csak az adatfelvételnél és a varrásnál láttam.

Az első gyereknél szinte végig egyedül voltam a háromágyasban, a másodiknál nem, de járt a szobához alapból zuhanyzó, bár nem kellett fizetni érte. Tv nem volt ugyan, de nem is hiányzik. És a második nekem is két óra alatt megvolt kb, se beöntésre, se érzéstelenítésre, de még gátmetszésre sem volt idő, olyan gyorsan kibújt. :) Viszont személyi nélkül megkaptam őt 20 perccel azután, hogy felkerültünk az osztályra. :)

Az ÁEK-ban is kifoghattál volna jó szülésznőt/orvost és az Uzsokiban is kevésbé szimpatikusabbakat.

Én két gyyereket szültem,egyiknél sem volt fogadott doki,akihez beestem,az vezette le. Az elsőt az ÁEK-ban,ott sem a doki,sem a szülésznő nem nyerte el a szimpátiám (elfelejtettek,a párom rohant,mikor kint volt a baba feje,hogy valaki jöjjön). A kicsinél szerencsém volt,őt az Uzsokiban szültem: a szülésznő egy tünemény volt,és amikor kértem,befogta a száját,nem akart okoskodni,látta,hogy a fájásoknál nem bírom a beszédet,a doki pedig a kórházban töltött idő alatt is meglátogatott,ellátta a varratom,stb. Itt fizetős szobában voltam,amihez saját zuhanyzó járt,ketten voltunk rá,és volt tv!!! :-)

Amúgy a másodikat én is gyorsan megszültem,érzéstelenítés,oxitocin,minden nélkül,9.35-re volt meg a babóm,és 10.10-kor,mikor kikértem,személyit kellett bemutatnom,mert nem hitték el,hogy 40 perce szültem. :-)

Jó egészséget nektek!

Jaj de jó! :) Gratulálok! :)

Legszívesebben már én is megint terhes lennék, de még várunk, sok dolgot kell átgondolnunk. :)

Én Kiskunhalason szültem. Ott az egész gyermekágyas osztályra van 3 tusoló....nem is értem, hogy nem állt a sor állandóan :)

Én 6 ágyas szobában voltam. Van két ágyas is, de az üres volt...azt viszont nem bántam, hogy sokan voltunk, mert minden információt szívtam magamba, amit másoknál láttam. És az sem mellékes, hogy a pelenkázást is az egyik szobatársam mutatta meg. :(

Több segítséget nem kaptam semmiben sem. Úgy hazaengetek minket, hogy azt sem tudtuk mit kapott enni...

SOTE 1. Nőgyógyászati Klinika - Budapest, Baross utca

És te merre szültél?

Hát a csecsemős nővérek nekem sem voltak a kedvenceim, valamint a gyermekágyas osztályon 4ágyas szobák voltak és 2db 4ágyasra jutott egy mosdó (egyben zuhanyzó, és wc) - hát ez sem volt túl szerencsés.

De a baba lényegében az elejétől a végéig velem volt és ez volt a lényeg az említett nehezítő körülményeket pár napig meg simán túl lehet élni.

Ha jól tudom császárosoknál kicsit más a helyzet mert a postop örző a 3.-on van, a csecsemő-gyermekágy osztály meg a földszínten - szóval amíg nem közlekedhet a nő, addig a baba pár emelettel lentebb van, de 12-24 órán belül ha minden rendben akkor az újdonsült anyukát lehelyezik a gyermekágyas osztályra a baba mellé.

Ez ügye egyetemi kórház, meg központi is szóval tényleg kicsit futószallagszerűnek tűnik az egész kívülről, de benne a rendszerben én nem éreztem annak.

Ma megyek újra a dokimhoz, mert már az újabb babát várjuk (még picurka, mert nemrég teszteltem pozitívat), természetesen nem tervezek váltást őt is ott szeretném ugyanannál a dokinál megszülni.

Beöntést nem kaptam, írtam is hogy arra már nem volt idő. :)

Azért is nem értem a vágást, mert itt a hoxán is sok olyan történetet olvastam, ahol 4 kg feletti babák születtek vágás, repedés nálkül. Ezért nem tudom felfogni, hogy egy normál súlyű és fejkörfogatú babánál (32 cm volt) miért kell vágni?

A válasz szerintem egyértelmű. A gátvédelem időigényes, figyelni kell. Egyszerűbb vágni.

Én azért is jártam rosszul, mert január elseje volt és a szülésznőkön kívül senkinen nem volt kedve dolgozni... :(

Szia Kitti!

Ezt sem hisezm el, hogy itt beszélünk!! :)

Drága, az ajtónk nyitva áll előttetek, bármikor szívesen látunk Titeket!

És persze, elmesélem a sztorit, élőben viccesebb.

Aztán meg lehet példát venni és szépen babát gyártani!! Te se leszel fiatalabb! :)

Ez a világon a legcsodálatosabb dolog!!

Puszi nektek, vigyázzatok magatokra! :)

Először is gartulálok a gyermekedhez! :)

Teljesen egyet értek Veled abban, hogy egy orvos természetesn jobban tudja nálam, hogy mit kell az adott helyzetben tenni. Ezzel nem is volt baj.

Azt nem értem, hogy egy ilyen gyors lefolyású szülésnél miért kellett az oxitocin, és a hasbanyomás. Minden rendben volt, legalábbis nekem nem mondtak semmit, hogy gond lenne. Az is igaz, hogy azáltal, hogy megfogadtam az orvost, rábíztam magam. Ettől függetlenül engem semmiről nem tájékoztattak. Csak a szülésznők beszéltek hozzám. Ők végig mondták, hogy mit csinálnak, ez nagyon tetszett.

Abban is egyetértek, hogy egyik beavatkozás sem felesleges az adott helyzetben. Gondolok itt a beöntésre, burok repesztésre, gátmetszésre stb. A gátmetszéssel semmi bajom nem volt, készültem rá, mivel tudtam, hogy az adott kórházban ez természetes eljárás.

Amit a mai napig nagyon bánok, hogy a születése után Áront azonnal elvitték és majd csak pár óra múlva láthattam újra. Szerettem volna összebújni vele, megszoptatni, vagy legalább megpróbálni.

Ebben a kórházban is rooming-in rendszer van, de én úgy vettem észre, hogy ez csak a csecsemős nővérek kényelmét szolgálja. Először nem adták ide, aztán meg úgy kellett könyörögnöm, hogy a varrat szedés előtt letusolhassak és addig bevihessem hozzájuk. Igazából ők voltak azok akik tönkretették az első pár napunkat! De ez másik téma...

Végezetül, MELYIK KÓRHÁZBAN SZÜLTÉL?????? :) Én is oda megyek, olyan szülésre vágynék, mint a tiéd volt. :)

Én, nem titok, Észtországban szültem. Direkt rákérdeztem, hogy vágnak-e, hogy van-e beöntés. Erre a válasz az volt: Nem vágnak. Miért tennék? Csak akkor, ha tényleg indokolt. Beöntésre azt mondták, hogy ők nem adnak. Ami ilyenkor kijön az természetes. Nem tudom nekem kijött-e valami, bár előtte elég sokat voltam wc-n (tisztulás).

Nagyon sajnálom, és nagyon sajnálok minden nőt, akit ilyen futószalagon szüllesztnek (tudom nincs ilyen szó)! Mondjuk szerencséd van, hogy nem császároztak meg, csak azért, hogy még gyorsabban túl legyél rajta! :S

Remélem is. Bár engem is betojattak, hogy annyira fog fájni, hogy nem bírom majd, de! Persze iszonyatosan fájt, nagyon, de annyira mégsem, mint amennyire vártam.

Szerintem azért, mert a fájdalmakat is úgy éltem meg, hogy hadd jöjjön, mert ez kell ahhoz, hogy Áron végre kibújjon és nekem segítenem kell őt ebben.

Gratula a kicsikhez! :)

Amit Te itt leírtál, az lenne amit én is szerettem volna. Már gyanus kellett volna, hogy legyen, mikor az utolsó vizsgálaton sem hozta fel szóba a dokim, hogy akkor milyen is lesz az egész. :)

Én buta, meg nem kérdeztem rá. Pedig kellett volna. Sajnos Áron születése kellett ahhoz, hogy tudjam, igenis kinyithatom a számat, ha nem tetszik valami és ha fizetek az orvosnak, akkor feltehetem a kérdéseimet! Legközelebb így lesz!

Most olyan kórházat választunk, ahol mindaz, amit leírtál kivitelezhető.

A fogadott dokimat más ajánlotta, sajnos nem alakult ki köztünk valami bizalmas kapcsolat. De legközelebb ez is máshogy lesz.

Konkrét feltételekkel megyek a kiszemelt dokihoz, amennyiben azt mondja, hogy tudja teljesíteni a kéréseimet, akkor maradunk nála, ha nem , akkor keresünk tovább. Sajnos olyan helyen szültem, ahol még a szoci időkből maradt meg a szülőágy és a "legyünk túl rajta minél hamarabb" elv szerint szülnek a kismamák, anyukák.

A gátvédelemre én is készültem. Arra a kérdésemre, hogy muszáj-e vágni, a válasz az volt, hogy minden először szülő nőt vágnak, ha kell, ha nem. Ez a szabály. Arra a kérdésemre, hogy miért annyi volt a válasz, hogy csak, mert ez így van és kész. :( Nagyon elszomorító ami itthon megy.

Következő babámat máshogy szeretném megszülni. Nem túllenni szeretnék rajta, hanem megélni. :)

Olvastam a cikked, nagyon megható volt.

Én tavaly júliusban szültem a kisfiunkat - zavartalan terhességem volt egészen a 36. hétig dolgoztam, aztán 38.hét +2 napra szültem.

Én sem voltam 3 órán többet a szülőszobában, és helyrerakás nekem is inkább kellemetlen volt nem úgy mint a szülés.

Szombaton rggel fél7kor ébredtem érzegettem valamit de nem volt vészes vissza is feküdtünk még lustizni, de csak felhívtam anyut 10 körül mi a véleménye - ő azt mondta ezek biztos csak jósló fájások, ha nem azok lennének akkor nem kérdezősködnék, hanem már a kórházból hívnám.

Berakott a párom egy dvdt felnyomtuk a klímát (nagyon meleg volt) - szept 11.-éről szólt nagyon nyomasztó film volt, azt hittem hogy attól szenvedek, pedig valószínüleg nem a film volt a ludas.

Aztán letusoltam jól bekajáltunk és lefeküdtünk sziesztázni, akkor újra érezgettem ezt azt és reggel óta többször is voltam nagy wc-n. Párom mondta hogy lehet hogy be kéne mennünk, mondtam előtte inkább felhívom a szülőszobát mi a véleményük. Hát azok is elküldtek, hogy ja első baba, ez még tutira nem szülés lesz, de mielőtt elbúcsúztunk volna megkérdezték nagywczni voltam-e én mondtam igen párszor, na akkor mondták akkor mégis inkább menjek be.

Hát neki álltam átnézni a csomagot minden meg van-e. Hívtuk a taxit ami 16-ra vitt be, persze 3an is egyszerre értünk így lehetett sorba állni az ügyeletesnél 17.00 volt mire végre sorra kerültem , majd előkészítés után bemehettem az egyszemélyes szülőszobára, ahova a férjem is velem tartott mire végeztem a toalettel már a dokim is beért. Megvizsgált és mondta bő 4 ujjnyi vagyok szinte már nincs is méhszáj a baba nagyon jó helyen van akkor ő most burkot repesztene és legalább 20 percig ne mozogjak hogy a baba ilyen pozícióban ékelődjön be a csontos medencébe. Persze ezzel egy időben kaptam én is infúziót, de fájdalomcsillapítót továbbra sem kértem, nem éreztem olyan borzasztóank az egészet.

Magyarországon, közkorházban, meghitten plusz pénz nélkül (megjegyzem azon a helyen minden szoba 1 ágyas és nem kell érte fizetni) a férjemmel vajudtam tovább, de nem sokáig mert pár perccel 19 előtt meg is született a kisfiam.

És miután megszültem a kisfiamat a mellkasoma helyezték megtörtént az első mellre helyezés, majd mikor elkezdték a varrást a férjemmel pár percre kivillantak a babával lemérni megvizsgálni, felöltöztetni, majd azonnal vissza hozták. Utána még pár órát együtt tölthettett az újdonsült kis család abban a szobában, majd átsétáltam a magam lában a kisfiammal a kezembe a gyermekágyas ágyamba magam mellett tudva a kicsimet.

Én nem érzetem felesleges beavatkozásnak a burokrepesztést, és a gátmetszést sem, ha kell akkor kell, és én is kaptam infúziót, de szerintem az sem volt felesleges. Ha normális helyen vagy nem kell ahhoz külföldön lenni hagyják hogy menjen természetesen a folyamat és nem császároznak meg csak azért mert sokáig vajúdsz és ha kell jön a gátmetszés és az infúzió ha meg nem akkor elmarad.

Nekem akkor és útólag sem tűnt olyan iszonytató fájdalmakkal járó folyamatnak a szülés, szerintem a nagyja úgy is az ember fejében dől el, hozzáállás kérdése - mondjuk az én környezetemben inkább csak riogattak valószínűleg emiatt is bagatelizálhattam el a tágulási szakaszt. A tolási szaksz mondjuk tényleg intenzív de azt is túl lehet élni mert akkor már úgy is tudod csak pár perc és a karodban tarthatod a gyermeked.

Annak ellenére hogy egészségügyi dolgozóként sok pozitív és negatív pédával is találkoztam még sem érzem magam kellően okosnak ahhoz hogy pláne utólag felülbírájjam a szülésemet levezető doktor intézkedéseit - eleve bizalmi alapon megy a választott doki kiválasztása, meg eleve ő már csak jobban ért hozzá hogy mit mikor kell tenni...

Lehet hogy azért "tenyerelt a hasadba" mert nem volt kellően intenzív a tolási folyamat eleje és a ctg jelezte a baba nem tetszését és megfelelő műfogással cselekedett ahelyett hogy feleslegesen riogatott volna - megjegyzem lehet hogy más doki ilyen helyzetben azonnal vitt is volna császárra...

Én is kentem magam bőszen gátmasszázsolajjal, és állandóan a dokit faggattam hogy gátmetszés nélkül megoldható-e a szülés. És megértettem hogy ezt az adott helyzet irányítja vagyis ha a baba feje feszíti nagyon a gátot akkor jobb egy egyenes szélű irányított metszés aminek egyrészt jobb a gyógyulási hajlama, mint egy hirtelen iránya tévesztett repedés ami akár a végbélzáró izmaidat roncsolhatja és inkontinens lehetsz egy életre...

A szülés szép örömteljes folyamat, akik az előtt állnak ne hagyják magukat mással szemben befolyásolni. Persze egy 33-34cm átmérőjű fejecske nem érkezik ki fájdalom mentesen de valamit valamiért. A mai világban biztonságosabb kórházban szülni, nem hiába van ez általában így. Mindenkinek a saját szuvenir joga kórházat és orvost választani, mert meglehet hogy napokat vajúdsz vele de az is hogy csak 1-2 órát.

Ezt előre nem lehet tudni minden terhesség és szülés is más, próbálj saját megérzéseidre hallgatni és aszerint cselekedni.

Szia Vica! :)

Egyből kiszurtam a tündéri kisfiadat, hogy milyen ismerős! :) Örülök, hogy elolvashattam a történetet és megmondom Neked az őszintét a munkahelyen ülök, de megkönnyeztem!!! Nagyon édes Áron és remélem egyszer személyesen is elmeséled nekem a történeteteket és megdajkálhatom a kis babydet! B. Kitti :)

Gratulálok a kisbabádhoz!

Én 44 órát vajúdtam, mondjuk ebből 24 óra fájdogálás volt, de rendeszeres hol 5 perces fájásaim voltak, hol 10 percesek. Hétfő reggel mentem a kórházba, másfél cm-re tágultam. Egész délelőtt fájtam, majd egy óra körül kerültem a szülészetre. A CTG elég gyengusz fájásokat mutatott, holott én baromira éreztem őket.

Este 6-kor repesztettek burkot, mert a magzatviz nem folyt el, este 8-kor kaptam epidurált, hogy birjam a fájásokat, de egy csomót éreztem, főleg nyomást az alsó részen.

Éjfélkor még csak 6 cm-re tágultam, akkor kaptam oxitocint. És 2-kor 9 cm-re tágulva, már akkor nem volt bennem fájdalom csillapitó sem, mondtam a szülésznőnek, hogy nyomnom kell.

48 perc alatt kint volt a lányom, kb. 6 nyomásra. Nem tapostak a hasamba, nem volt se beöntés, se gátmetszés (két picike öltésem lett). Szerencsém volt, hogy hagyták a dolgokat a maguk ütemében folyni. Mondjuk az epinek és az oxinak örültem a végén, mert szerintem még szerdán se szültem volna meg, amilyen lassan tágultam.

Szerintem mindenképpen olyan kórházat érdemes kzeresni, ahol fontos a gátvédelem, ahol az orvos ok nélkül nem akarja siettetni a folyamatokat. Tudom azt, hogy ilyen hosszú procedúra után tuti otthon (Magyarországon) megcsászároztak volna. Én örülök, hogy nem igy történt.

A kisbabámat rögtön mellre tették szülés után, a köldökzsinort elvágva, majd kicsit később lemérték ott a szobában. Ágyon szültem, egyedül voltam a szobában, kellemes félhomály volt, majdnem sötét, hogy a baba ne kapjon "sokkot", ha kibújik.

Baba-mama szobában voltunk, végig velem volt, egy percre sem vitték el. Mellettem alukált.

Ja és még valami. Nem tudom, hogy ettől-e, vagy alkati dolog, de én a 34. héttől használtam gátmasszázsolajat, és két naponta massziroztam a gát környékét. Mindenképpen megér egy próbát szerintem.

Gratulálok a gyerkőcökhöz.

Ki tudja, lehet, hogy talán mégis lesz egy harmadik? :)