Hogyan NE szoptassunk? Hibák, amiket elkövettem (beszélgetés)

nekem egy deci csepp a tengerben...tekintve h a fiam 6-8szor másfél decit eszik, nekem meg jó ha összejön egy nap 6 deci, 4 fejve és kb 2 kiszopizva.

Nincs cumizavara, kiválóan szívja az ujjat, amikor nagyon tele van a cicim,pl hajnalban, akkor nincs gond, ezért akkor mindig szopizunk, amúgy is feküdnék, akkor meg szolgálja ki magát:)

most hét hetes, nem javul a helyzet, pedig én is arra számítottam, ha gyarapszik majd erősebben szopik, de csak az elején tépkedi...

most alakul a tej, a nagyobbikat beadtam a bölcsibe, egyből 1 decivel több jött le egy nap, más kérdés hogy a 4. nap már itthon volt mert elkapta a többitól a zöld taknyot, egész nap szívtam az orrát amikor épp nem fejtem, vagy szoptattam,másnapra csökkent is a tej...

szerintem azért vannak ezek az okos tanulmányok,hogy paráztassák az amúgyis parázó anyukákat.

engem személy szerint irritál, hogy a szoptatás mennyire központi kérdés mindenkinek, akinek semmi köze hozzá..a sarki fűszeres is lazán megkérdezi, hogy van-e elég tejci, közben diszkrét pillantással felméri a ciciket...annyiszor kerültem ilyen szituba a kislányommal...alig vártam hogy nagyobb legyen, és ne ezt firtassa mindenki, egyszerűen undorító.Mindig azt mondtam, van persze, mert ha esetleg az igazságot mondtam, hogy nem nincs, jöttek a szánakozó pillantások

Szerintem sem fejben dől el a szoptatás. Inkább azt mondanám, az számít, hogy kinek milyen a kitartása. Mi az, amit hajlandó megtenni azért, hogy gyermeke anyatejet kapjon.

Maga a szoptatás egy bensőséges kapcsolatot ad a gyerek és anya közt. Én speciel sose tudtam közben aludni. Viszont volt olyan gyermekem, amelyik semmi képen nem volt hajlandó szopni. Ekkor viszont minden etetés előtt lefejtem a tejet, s úgy etettem. A tej mennyiségét sok minden befolyásolja. Az anya étkezése, nyugalma, fáradtsága, s persze természetes adottsága is.

:)))))

Ja, es a ciganyasszony milyen sokaig szoptat, megsem lesz beloluk orvostanhallgato:)))))

Ez a magasabb IQ tényleg jó nagy marhaság...

Én kb. 4 hónapig szopiztam, utána táp, meg kaja.

Unokatesóm 1 éves koráig mást sem kapott, csak anyatejet.

Nekem diplomám van, 2 nyelvvizsgám, férjem, gyerekem, házam, kocsim (jó munkám).

Ő szakács, albérletben lakik a barátnőjével. Ennyi.

Ja, és 9 nap van köztünk.

Most akkor mennyit is ért a szoptatás az IQ szempontjából?

Hát én ezt a kicsi lányommal már a kórházban elkezdtem, úgyhogy így is maradt:))))

Mivel éjjel szültem, és nem vitték el, hanem komplett rooming-in volt, szóval csak akkor viszik el, ha direkt kérem, de amúgy 24 órán keresztül csak velem van, hát szülés után én csak aludni szerettem volna. De féltettem is, hogy mi van, ha bealszom és ő meg ott van mellettem a bölcsőjében és mittudomén, nem lélegzik tovább (tudod, anyai para:DDD), hát magam mellé vettem és rögtön szopi, és így is aludt el, és nem tettem vissza a bölcsőbe, mert hallani akartam, hogy minden rendben.

Természetesen mire hazajöttünk a kórházból, már el is sajátította ezt a ritmust:))))) De azt gondoltam, hogy végülis úgysem megyek 6-7 hónapnál tovább a szoptatással, mert utána már eszik, úgyhogy azalatt felőlem aludhat mellettem. Utána meg rászokott a bölcsőre/kiságyra, kész. De én meg szoptatás közben legalább jókat aludtam:D

nem fejben dől el...mint ahogy mások is alátámasztják...legalábbis az én fejemben biztos nem.most naponta 7szer fejek, így van több tejem, de továbbra sem szopik rendesen.

Most akkor kinek a fejében?A gyerek fejében?Szerintem az ő fejében:) mert bizony a cicin bármilyen pózban 5 perc szívás után (amint már nem ömlik a szájába) ájulásba alszik és ha felemelem, beszélek hozzá, stb sem hajlandó folytatni, kilöki a szájából.Lerakom, 5-10 perc múlva rájön h éhes és ordít. Amikor ezt 5ször játssza el egymás után, azért Te is feladnád?Vagy nem,és hagyod a kétévest ordítani, mert neki is enni kell adni?

Ha , gyere el és programozd át az agyamat és a kisfiamét is lécci, mondd meg neki, hogy rossz kisfiú, irgum-burgum:)

Azért hangsúlyoztam ki, hogy nem beteges, mert nekem mindenki ezzel jött kezdettől fogva, hogy ajjaj, anyatej nélkül majd mindig beteges lesz stb.egyébként meg épp most olvastam egy kutatás eredményeiről ami azt mutatta ki hogy az anyatejjel táplált gyerekek IQ-ja átlagosan magasabb, mert az idegrendszerük is húha de sokkal jobb stb stb...

Igen, ezt nekem is mondtak hogy rovid , gyakori szopizasok de a gyakorlatban nekem is a hosszabb jott be.

Azt is mondtak hogy vagy csak anyatej vagy csak tapszer, ne keverjuk a kettot, megis, amikor "mix" volt a fiamnal (pl este mert o vegigaludta az ejjelt de este igenyelt egy kicsit tobb tejcit, szoval volt egy minimalis kiegeszites), akkor o tobbet hizott hetente mint amikor mar csak tapszer volt.

5-6 honapig szoptattam de amikor bevezettem a bebipapit es fokozatosan leszoktattam a cicirol, elkezdett nem enni bebipapit es vissza kellett terni a tejhez. De addigra mar egy honapja leszokott a cicirol szoval tejem mar egyaltalan nem volt es nem is tudtam volna visszahozni.

A tapszert soha nem itta meg a kiszamolt adagot es soha nem hizott tole annyit mint az anyatejtol. Ezert en abban is ketelkedem amikor a tapszert pont a tul kicsi sulygyarapodas miatt irjak fel. Mert ha egyszeruen tul "tomeny" neki es nem kivanja akkor azzal is csak stresszel az ember hogy most csak a felet itta meg, most csak a negyedet....

Es tuti nem alszanak tobbet ejjel, ezt nekem tobben megerositettek tapszeres anyukak. Ha egy baba ejjel alvos akkor alszik. Ha nem alvos akkor valoszinuleg ezert vagy azert fel fog ebredni tapszer mellett is (pl bufiznie kell vagy bekakilt vagy jatszani akar stb stb)

...és akkor még ott van az anyukám véleménye,az anyósomé,a sógornőmé,és a két gyermekes barátnőmről nem is beszélve! És amikor mindenkit meghallgattál,tudd eldönteni,kire hallgatsz!Na,ez az idegörlő! Te meg csak közben sírsz,szoptatsz,fejsz,és agyalsz! Lassan 10 hónapos a kisfiam,és még néha mind a mai napig elbizonytalanodom,hogy elég tejet eszik-e!? :-)

Bár,gyanús,hogy ez már így marad!:-D

Ne csak a mennyiseget nezd, lehet hogy jo minosegu amugy a tejed ha mennyisegre kevesnek is tunik. Ha a babad szepen no, ne foglalkozz vele.

Igen, ha a gyerek nem allergias semmilyen tapszerre tehat nem kell minden etetes utan 3 oran keresztul csititgatni, netan mindennap kupozni mert szorulasa van a tapszertol stb stb akkor a tapszerezes konnyebb.

De ha a te erdekedet is nezzuk es nemcsak a babaert, hat a tapszerezes meg baromira nem ved meg a mellrak kialakulasatol mig a szoptatasbol meg neked is hasznod van, minel tovabb es minel tobb gyereket szoptatsz, annal tobb eselyed van ra hogy nem lesz emlorakod:) a babanak meg antitestek is kellenek, szoval szuperul megoldotta a termeszet hogy mindenki csak nyer rajta, o is es te is;)

Teljesen megértelek. Én 4 gyereket szoptattam, illetve láttam el anyatejjel. Nem volt könnyű, s minden gyermeknél más és más volt a módi.

Unokám nevelésében is részt vettem, s talán tudok egy kis tanácsot adni. A leányom egyáltalán nem bírt szoptatni, mivel befelé fordult a bimbója. Úgy hogy maradt neki a rendszeres fejés. Persze fárasztó és kissé strapás volt, de egy idő után ment mint a karika csapás. Aztán persze nála is volt, hogy csökkent a tej mennyiség, de sikerült visszahozni. Ami nálunk bevált, az a DM-ben kapható szoptató tea fogyasztása volt, persze párosítva az alapos fejéssel. Ne add fel, ha kitartó vagy, akkor sikerülni fog Neked is :)

:-)

Ne érts félre,nem rajtad nevetek,csak nagyon aranyos volt,ahogy leírtad a kínlódásaid! Kitartás,lesz ez még jobb is!!

Ez valami szabály volt abban a kórházban vagy a te állapotod miatt nem adták oda a kisfiadat az első két napon?

Csak azért kérdezem, mert pl. az Istvánban a császár után rögtön megy a baba a mamához és marad is, hacsak nincs valami komoly okuk elvinni.

Ezt nagyon szépen leírtad!

Bár a többieknek is igaza van, attól még lehet valaki igazi nő, hogy nincs gyereke.

Sőt, az, akinek fontosabb saját maga, inkább ne is vállaljon gyereket! Nem akarom ezt kifejteni, értse mindenki úgy, ahogy akarja...

30 évesen született meg az én kislányom is, pedig előtte már 10 éve ismertük egymást a párommal, már 7 éve vagyunk házasok is. De most érett meg az életünk arra, hogy megosszuk egy harmadik emberrel. Ha előbb esem teherbe, sajnáltam volna azt sok dolgot, amit addig is átéltem a férjemmel, a sok kalandozást, csavargást.

El kellett jönnie a percnek, amikor már nem volt olyan fontos az, hogy milyen ruhát veszek magamnak, és hová megyünk utazni legközelebb.

Egyébként mielőtt teherbe estem, pont lefoglaltunk egy görögországi körutazást, és le kellett mondanunk :) De egy percig sem sajnáltam!

Talán annak a lánynak is eljön majd az a pont az életében, amikor "megunja" az önimádatot... Vagy csak rájön, hogy a gyermeke még jobban fogja őt szeretni, mint ő saját magát...

Igen, ez így elég erős! Főleg, hogy van olyan, akinek minden erőfeszítés ellenére nem jön össze! Azok elég pocsékul érzik magukat az ilyen kijelentések nélkül is!

De bízzunk benne, hogy nem teljesen így értette...

Régen én is azt mondtam, hogy én nem akarok gyereket. Abszolút nem tudtam elolvadni egy kisgyermek láttán, úgyhogy védekeztem.

Aztán beérett ez is, már csak apukát kellett találni! 30 elmúltam mire minden körülmény kedvezett az ideális család képhez! ;)

Én addig is nőnek éreztem magam! :P

Lehet rajongani a gyerekekért (főleg, ha már vannak), de létezik értelmes élet gyermek nélkül is.

Sőt, elég baj, ha valaki úgy találja, hogy az egyetlen érteme az életének a gyereke (mert könnyen rátelepedhet, ami ellentmond egy kiegyensúlyozott kapcsolatnak).

Egyáltalán nem biztos, hogy nem fog majd rajongani a gyerekéért, csak azért, mert most egyáltalán nem akar egyet.

"egy no akkor mondhatja el magarol,h no amikor szuletett legalabb egy gyermeke,es maga nevelheti fel!:)"

Szerintem ez nagyon sokakat sért, joggal.