Hogyan, miből lehet ma egy-kettő gyereket vállalni? (beszélgetés)

A barátnőm szeptemberben kezdte tanulni a németet itthon. Ő is angolul tud, mégis felvették és még német tanfolyamot is biztosítanak neki a kórházi állás mellé.:)

A Gyedet az itthonról kapják, de a családipótlékból és a barátnőm fizetéséből nagyon jól kijönnek.

Egy kicsit én is félek a német nyelvtől, mert nekem soha semmilyen közöm nem volt hozzá. Angolt tanultam még a munkahelyemen is. Még terhesen is. De biztosan belejövök. Egyenlőre ebből adódóan nem is tudnék munkát vállalni. Bár 3 gyerek mellett nem is szeretnék.

Azt nem tudod véletlenül, hogy gyed félét adnak ott? Vagy ez csak Magyarországon van?

Okj-és növérképzőt végzett a barátnőm. (2 éves volt a tanfolyam). Kórházban kapott állást. 8 órát kell naponta mennie, nem 12 órát mint itthon.

Mivel a legkisebb gyerek csak fél éves, ezért apa marad otthon, és most az anya fog dolozni, eddig az anya volt otthon a gyermekekkel. Most pedig apa marad otthon, hogy meg tudjon tanulni németül.

Egy barátnőm férjestől és négy gyerekestől nekivágtak Németországnak. Csak a családi ptólék 1000 euró a négy gyerekre.

Még szolgálati lakást is kaptak, vagyis nem kell albérletet fizessenek.

Én is félek itt maradni,nem tudom mi vár itt az emberekre.Már most is annyi rossz dolog van,teljes kilátástalanság,és depresszió.Szeretek Pesten élni,nem költöznék máshova,viszont ha így folytatódik kénytelen leszek.

De nem tudom külföldre is hova érdemes menni.

Tudom h mindent nem lehet megteremteni,de nem árt ha van vmi biztos.Gondolom nektek sem jó most a gyerekekkel h csak 5 hetente látjátok a párod.

Szinte nincs apjuk.Oké anyagilag megad nekik mindent,de nincs az életükben,ami nagyon rossz.De tudom h amilyen helyzet van,nemigen lehet mást tenni.Az h dolgoztál 1 éves koráig és bébiszitter vigyázott rá akkor éri meg ha jó fizud van,ha minimálbér,akkor el is viszi a bébiszitter az árát,úgy nincs értelme.Ha terveink szerint alakul én is 25 leszek,amikor szülök.

Akkor jó mert volt vmi egzisztenciátok.Nekünk semmi ilyen,én vettem autót ennyi.Első lakásunk lesz.

Mekkora lakást vesztek,és melyik kerületben?

Legalább van most átmenetileg ez a céges lakás,az is segítség.

De durva..már 8 hetesen nem jók a ruhák,nem gondoltam volna.Mire vagy kiírva?Én jövő nyáron szeretnék szülni.Addig még fel bírok halmozni sok ruhát,ami tök felesleges,mert ha 5ös ikreket szülök is van elég,de olyan édesek nem bírok ellenállni nekik,ez a hobbym:)

Uhh,iszonyat drágák,én is néztem már,kórházakat is,nem tudom érdemes e dokit fogadni,annyi rossz tapasztalatot olvasok,és hallok.És ha nem fogadsz beljebb vagy 100 ezerrel,amit a babára is költhetsz.Én nagyon szeretnék majd úszásra járni vele.Te fogsz majd ilyen terhestornára járni?

Nah én elköszönök,te is aludj,pihenni kell,a férjeddel meg ne veszekedj,legalább most had érezze úgy h ő irányít,h védelmeznie kell:) Ugyis mi nők hordjuk a nadrágot,bár szoknyás vagyok:)

Jó éjszakát:)

Jaj, de jó, h érdeklődsz, engem is érdekel ám minden.:)

Igen, szoli most nem aktuális.

Képzeld, a régi ruhák már most sem túl jók. :) A farmeromat nem tudom begombolni..:) Pedig még csak 8. hét. De a hasam már sokat nőtt.. Kerek.

Doki még nincs lefikszálva, van egy szimpi, de sok százezerbe kerülne a terhesgondozás összesen.

Hát úgy van, hogy volt nekem is lakásom meg a férjemnek is, és most közösbe megyünk, nagyon drága volt. Csúszik a hitel..

Most a férjem kapott egy céges lakást, szóval ez még jó is, csak oda nem vihettünk semmi cuccot.

Megértelek:)

Mondjuk szoliba baba miatt se tudnál most járni,nem a pénz miatt,ruhák meg örülj amíg jók a régiek,és nem kell nagyobb számút venned:)

Kinézted már hol szülsz,és kinél?

Rezsink nekünk is lesz,de hitelünk nem.

Olvastam h ti is költöztök,albiból sajátba hitellel?

Anyudéknál vagy,akkor a férjed hol lakik most?

Ami, tök jó felkészültél, nem semmi.

Ha hitelt nem kell fizetni, akkor a 100ezer+amicskét te kapsz, akkor úgy tűrhető, valójában inkább kevés, de kénytelen vagyok tűrhetőnek titulálni, mivel miután kifizetjük a hitelt, és rezsit, nekünk is kb. ennyi marad.

Hosszú távon olyan nehéz lemondani dolgokról, én pár hónapja csinálom, h se szoli, se ruha... nem bírom sokáig:)

Annyit nem olvastam vissza, csak picit. Ha a ruhái megvannak, akkor nagy gond nem lehet. Persze a pelus, táp, ha esetleg nem megy a szoptatás, az nem olcsó, de nem kerül sokkal többe, mintha magadra költenéd a fodrászt és miegyebet, amit esetleg ideig-óráig olcsóbban is megoldhatsz (pl. befested te a hajad otthon). Így ki lehet jönni, ha nem hitelre kell persze az a százezer... És még akkor is jár a gyes, és a családi, az azért fedezi a gyerekkel járó pluszköltségeket.

A nagyobb dolgokat pedig ha hajlandó vagy, akár használtan is meg lehet venni, egy gyerek alig használ valamit ilyen pici korban, szóval sokmindenre komolyan mondom, felesleges kiadni újra a pénzt. Vagy esetleg van ismerős aki tud kölcsönadni ezt-azt.

Egyébként még a témához, az ha fiatalon szülsz, nagy kincs. A barátnőimmel többször beszéltük, hogy évekkel ezelőtt kellett volna. Több a türelmed, lazább vagy, jobban kijössz a gyerekkel, nem problémázol annyi mindenen, több az energiád, és nem utolsó sorban, nem nyugdíjból kell majd egyetemre járatni...

Ha visszaolvastad írtam h nem bejelentetten dolgozom,és csak az alapot fogom kapni,épp ez a félelmem forrása,hogy csak a párom fizetése marad,ami 100 ezer,és dolgozik reggelről estig értem,ugyh kb fürdetésre érne haza.De a legtöbb családban így van h a nő nevel,apuka sajnos dolgozik,ezzel nincs is baj,csak érne haza emberi időben.

Persze tudom,h nem biztosíthatom 20 évre előre,nem is ez a cél.Most is rakok félre h abban a 2 évben míg nem tudok dolgozni,legyen mihez nyúlni.Igyekszem előrelátó lenni,persze vannak dolgok amikre nem lehet felkészülni.

Nekem az a 2 év a félelmem,h az én keresetem nélkül hogy lesz.Lejjebb tudom engedni az igényeimet,pl nem veszek új ruhákat,mert van egy életre elegendő,nem lesz műkörmöm,ilyenek.De vannak alapvető dolgok amikre muszáj költeni,és nem tudom ki lehet e jönni 100ezerből.Természetesen éhen halni nem fogunk a családom az utolsójukat is nekünk adná,de nem szeretnék ilyenekre szorulni,addig örülök,míg én adok nekik.

Egyébként szeptemberben mindenképp belevágunk a projektbe,csak vannak aggályaim,és nem az iránt h szüljek vagy sem,erre várok évek óta.Teljesen be vagyok rendezkedve,2 éves koráig ha fiú ha lány lesz,van minden ruhája,fürdőruhától a nagykabátig,minden méretben,még kengurut is vettem,csak kiságy,komp ilyen nagyobb dolgok kellenek.Amint 1 éves lesz,és nem szopizik,meg megyek vissza dolgozni,ami szerencsére biztos meglesz.

Nos, valamennyit visszaolvastam.

Ha akarsz babát, én azt mondom, hogy nagyon kevés ember olyan szerencsés, hogy a gyermeke jövőjét biztosítsa. Egy kedves kolleganőm mesélte, hogy mikor terhes lett, volt mindkettőjüknek munkája, pénzük is volt, málnáztak pluszba, rengeteg pénz volt belőle. Mire megszületett a baba, a párja munkanélküli lett, a málna után nem fizettek, a gyedet pedig eltörölték, szóval ott álltak 0 forinttal, de megoldották. Nyilván volt valami tartalék, de az ember leleményes.

Én úgy gondolom, ha most telik nyaralásra, műkörömre és még nyilván ezer ilyen dologra, ami másnak akár luxus, akkor nem úgy álltok, akik ne vállalhatnának gyermeket. Előre tervezni és biztosítani huszonévet, mire egy gyerek önálló lábra áll, nem lehet.

Egyébként pedig, ha bejelentett munkaviszonyod van, a gyermek fél éves koráig tgyást kapsz, ami nincs korlátozva, tehát az majdnem a teljes fizetés, aztán pedig jön a gyed, aminek a maximuma 98 körül van + a családi, ha most százezer fölött keresel, nem lesz sokkal kevesebb, míg nem dolgozol, utána pedig azt írtad, meg tudod oldani a munkát.

Köszönöm a hozzászólásod,de én sehol nem említettem h beadnám bölcsibe,csak,hogy 1 éves kora után visszamennék dolgozni.Addig anyukámmal lenne,vagy bébiszitterrel velem,2-3 órát kéne hanyagolnia,szerintem ki fogja bírni,de ha anyukámmal lesz,és nem velem,ott is ugyanolyan jó kezekbe kerül.

Gratulálok nektek,hogy így összejött az élet,de szerencse is párosult hozzá,nem csak szorgalom.Hisz jó helyekre fektettetek be,most ha én rosszra fektetek be,bukom azt a pénzt is.

Én is gyűjtök,bár nyaralni elmegyek,nem hiszem h az a 100ezren sok minden múlik éves szinten.Hisz egész évben dolgozunk,ennyit megérdemlünk,h 1 hétre pihenjünk valahol.Én is gondolkozom mindenféle befektetésen,de nem tudom mibe kéne,mi lesz jövedelmező.Ez nehéz dolog,hiába akarod a legjobbat kihozni magadból az életedből,nem minden rajtad múlik.Érdekelne ti mibe fektetettetek be,hogy már így biztosítva van a jövőtök.

hú, nehéz téma...kicsit hasonlítasz az egyik barátnőmre, akiknek nem jön össze a bébi, lombikkal sem, de inkább Szicíliába mennek nyaralni 600ezerért, minthogy a már nem támogatott lombikra áldozzanak 180ezret...nincs ezzel semmi gond, de akkor ne sírjon, hogy nem lesz gyereke...kérdés kinek mi a fontos?

a párommal tudtuk, hogy 3 gyereket akarunk, így utólag örülök, hogy nem jött össze elsőre az első, mert 6évet vártunk rá, de ezalatt a 6 év alatt nem mentünk nyaralni, sehova sem, csak gyűjtöttünk, befektettük a pénzt(szerencsére jó helyekre) és utána jöttek a gyerekek, végül 4 lett:), de nem szégyelltem, hogy turiból öltöznek, sőt jobb cuccaik vannak, mint másoknak, simán elvégeztünk mindketten plusz még 1 diplomát, igaz éjjel tudtunk csak tanulni. Már most biztosítva van mindegyiknek a jövője és mára lejutottunk oda anyagilag, hogy még 1-2 év és hátradőlhetünk bármilyen gazdasági válság is legyen...(persze érezni fogjuk, de nem lesz soha olyan gondunk, hogy miből fizessük be a számlát, nincs hitelünk), nem kell ezért külföldre menni, szorgalommal, leleményességgel itthon ugyanúgy lehet boldogulni, mint külföldön, ott sincs kolbászból a kerítés, ott is a szorgalmas, értelmes ember jut egyről kettőre, aki nem a mának él, hanem már idejében gondol a jövőjére...nyaralni meg ezután megyünk majd...ha eddig tettük volna, valószínű nem itt tartanánk anyagilag, ahol most

szóval lehet gyereket vállalni, csak ésszel. Írtad pl babaúszás...bocs, de ez akkora hülyeség, csak jó marketing meg lóvé másnak, igenis egy csomó hátránya van, megfázik a gyerek, füle felázik és hallójárat-bőrgyulladást kap, és semmivel sem fogja jobban szeretni a vizet, és jobban úszni, mintha a suliban járna el úszni...hacsak nem akarsz olimpikont nevelni belőle...és rengeteg olyan dolog van, amire teljesen felesleges beíratni ovis korában(kislányom német oviba járt, korizott, úszott, balettozott, táncolt, persze mert megtehettük, de állítom neked, hogy sok értelme nem volt! kibírta volna nélküle is, semmivel sem lenne lelkileg szegényebb...kisfiam sokkal ügyesebb lenne úszásban, igazi kis sportoló alkat, de 3 úszásóra után közölte, majd ha suliba jár, akkor megy úszni...és milyen igaza van, mit akarom én megerőszakolni az úszással, nem is erőltetem, más meg üvöltözik szerencsétlen 4-5 évessel, hogy márpedig menjen be a vízbe...minek??? 8-10évesen sem késő megtanulni úszni...

a műkörmökről meg hidd el, hamar le fogsz mondani, mihelyst a gyerkőc nyakig szaros lesz és ki kell pucolnod a kakiból...műkörmökkel ez egyenesen lehetetlen feladat:)

egyébként én elképzelhetetlennek tartanám, amit te írtál, hogy 1 éves kora után egyből beadnád bölcsibe, hogy visszamenj dolgozni. A legszebb pillanatoktól fosztod meg magad, 3 éves koráig a legaranyosabbak, és ha nem te alakítod ki a szokásait, szabályokat, hanem a dadus néni, ne csodálkozz, hogy a gyerkőc olyan lesz, amilyen lesz...

Sziasztok!

Pár évig magántanárként dolgozta, és gazdag gyerekek jártak hozzám magánórákra.

Nagyon nagyon fárasztó volt azokat a gyerekeket tanítani, akik mindent megkaptak, csak éppen szeretet és odafigyelést nem.

Másodikos gyerek figyelmét alig lehetett lekötni 5-10 percre. Folyton csokit, vagy valami bombont evett, az okos telefonja nélkül el sem tudta képzelni az órát, mesét talán még gyermekkorában sem hallott a szüleitől.

Akár nagyobb akár kisebb volt a gyerek, a szülő elvárta, hogy a pénzéért magoltasd be a gyerekkel az anyagot. Mindegy hogy hogyan csak tudja, de a gyerek a fegyelmet még hírből sem ismerte, mert mindent megkapott, csak éppen nevelést nem.

Néha volt egy-egy szegényebb családból származó gyerek is órára, akinek a szüleiről tudtam, hogy éppen, hogy elő tudják teremteni az óradíjat. Felüdülés volt az ilyen gyereket tanítani.

Amúgy, én soha életemben nem jártam különórára, mégis elvégeztem egy egyetemet nappali szakon.

Nem tartom lehetetlennek hogy végigvigyek egy napot,de biztos fárasztó,és lesz amikor mindenből elegem lesz.Ezért gondolkodom bébiszitteren.

Egyébként nem a műkörmöm a legfontosabb,nem tudom ezt miből vetted ki,csak példákat írtam,és kúpot akár magamnak is kell felhelyezni,ahogy a tampont is,és mégis megoldom.

Természetesen tudom előre mi lesz,hisz végiggondoltam,épp ezért vannak aggályaim,és szerintem nem én vagyok az egyetlen akikben felmerült baba előtt.Ezért igazán nem mondhatod h ne vállaljak,amikor mióta az eszemet tudom babát szeretnék,és 16 éves korom óta vásárolok babaruhákat.Csupán belegondoltam mindenbe.Igazából a fórum az anyagiakról akart szólni,arra voltam kíváncsi,hogy jönnek ki,amikor csak 1 fizetésből kell gazdálkodni,és ki hogy oldja meg h kevesebb dologról kelljen lemondani.

Szia!

Nem olvastam végig a fórumot,de azért egy két észrevétel: oviban , bölcsiben voltál gyakszin ez szuper. De ott egy gyereknek sem kellett kúpot tenni a kis popójába és nem kellett az apró szemecskéjét törölgetni mert pl könnycsatorna elzáródása van.

Ne értsd félre, nem ettől függ a gyerek kérdés, csak azért ezt is fontos tudni:) én 30 éves vagyok 15 éves korom óta van körmöm, amikor született a lányom akkor is volt, de hamar lekerült,és asszem 2 éves koráig nem is volt rá ujra igényem.

De sztem ne a köröm legyen a fontos,hanem inkább asz, hogy azt irtad a párod elmegy reggel és este csak fürdésre jön...Nos sokan élnek igy, és ha te már most elképzelhetetlennek tartod, hogy hogyan viszel végig igy egyedül egy napot akkor nem szabad vllalnod gyereket, mert te vagy a nő, neked kell tudni már fejben mi hogylesz.

Egy 3.terhességére váró anyuka:)

Évi anyu:műkörmöm 8 éve van folyamatosan,soha nem akadályozott semmibe.Én pedagógia-pszichológia szakon végeztem,ezáltal voltam bölcsibe,oviba gyakorlaton,soha egy kisgyereket nem karmoltam meg,nem is lehet,ha jól van megcsinálva puhább mint a saját köröm,nem tud karcolni.A tapasztalatom az h nagyon elvoltak vele,a 1,5-2 évesek sokat simogatták a körmöm,nézegették,le tudtam azzal kötni jó időre,h csak tartottam a kezem,ő meg nézegette,mi hogy van.Nekem mindig jó színes tele mintával,ez felkeltette az érdeklődésüket.

Gratulálok az egyetemhez!

Anya nekem is ezt mondja,h nem lehetek mindenbe mindig jó,senkit nem fog zavarni,ha nem csillog majd minden baba mellett,meg egyébként is kit fog érdekelni más véleménye,nekem a babának legyen jó,ennyi.Sok elvárásnak akarok megfelelni,és valamit fel kell adnom,mert szétszakadni nem tudok.Vagy lesz bébiszitterem,aki besegít néha.De ugye ez anyagi helyzettől függ,mindenkinek elkélne a segítség néha.Ha anyáék nem 250kmre laknánk,nem is lenne nagy gondom.De így,hogy a férjem 9kor elmegy,és este 8kor ér haza,rám szakad a dolgok nagy része majd.Fürdetésre fog beesni.

Szurikáta111:

Én is szeretnék baba után is eljutni mindenhova,csak félek,időben és anyagiakban nem fog beleférni,de majd megoldom:) Fodrásszal szerencsém van,a férjem az,ugyh most is amikor eszembe jut a festés vágás,este 10 akár,akkor állunk neki,ebben szerencsém van,sőt 3D-s műszempillát is rak,néha azt is igénybe veszem.

Neked is gratula az egyetemhez,ügyik vagytok.

Igen,tudom csak 2 évre esek ki a munkából,amint nem szopizik,megyek vissza dolgozni.Szóval 9 hó míg bennem van,plussz 1 év,nagyjából 2 évet számítok az otthon maradásra.Nálunk az van,hogy az én szüleimnek kevés van,de van mindenünk,plussz még 3 kisebb tesóm,akik sulisok,a kisebb 10 éves,és mégis az utolsójukat is nekünk adnák,és mindenbe segítek,akármit kitalálok,pl most az új albiba fehér volt a fal,kérnem se kellett,egyik hétvégén feljöttem a szüleim,és meglepetésre kifestették rózsaszínre,mert tudják,h nekem így otthonosabb.Annyira szeretem őket.Aztán a párom szülei keresnek 700ezret havonta ketten,és soha semmit nem kaptunk tőlük,én oké ne kapjak,de hogy a saját gyerekét nem lepi meg soha semmivel,fél évig nem volt munkahelye a férjemnek,és nem kérdezték meg egyszer sem h ne segítsenek e,természetes volt h majd én megoldom,eltartom a férjem is.Ők úgy gondolják betöltötte 18. évet,kész,letudták,nem kell vele foglalkozni.Mi anyáéknak 50 évesen is a gyerekei leszünk,akkor is mi leszünk az elsők.És én is így szeretném nevelni a gyerekeim.Nekem ez a normális,így nőttem fel.

Igen, persze, nekem is nagyon sok volt már a vége, volt három pánikrohamom is...

Csak aztán talán pont azért alakult most úgy az életem ahogy, hogy megálljt intsen. Jelesül ugye az történt, hogy az eddig 100 éve kőkeményen működő építész szakma egyik napról a másikra leépült, szinte senkinek sincs munkája, egy éve még a kamara elnökének sem volt...

Van még öt másik végzettségem, meg két jó kezem, szóval azért annyira nem félek, meg azért előbb-utóbb csak kilábalunk ebből a nagy válságból.. Most viszont van lehetőségem behozni, ami eddig lemaradt. Pl. most angolozok, mert az nekem elég gyenge volt. Meg végre többet tudok a gyerekeimmel lenni, mert azért az egyetem mellett elég gáz volt. De ennek ellenére örülök, hogy megcsináltam.

Most egyébként egy éves múlt a legkisebb gyerkőcöm, szóval ősztől fogok keresni valamit, remélem felveszik a bölcsibe.. Most vagyok 30 éves, még remélem, lesz időm azért kicsit "karrierizálni" is, még ha nehezebben is fog a dolog indulni, mint ha szingli lennék..

De hát úgyis olyan hamar megnőnek...