Hogyan lehet kibírni, ha a férjed 3 hónap külföldi munkára megy? (beszélgetés)

igen, mindenképpen könnyebb, hogy láthatjuk egymást.

én azzal vígasztalom magam, hogy anno nagymamám is egyedül maradt 2 gyerekkel akár 1 évre is... amíg papa moszkvában volt... ők is kibírták...

Annak idején apám két évet volt kiküldetésben (3 havonta jöhetetthaza 2 hétre), én akkor voltam 10-12 éves, nekem borzasztó szar volt lelkileg. Igaz, anyám sem bírta jól, és egy állandóan frusztrált anyával....hát...

Szóval, nem könnyű, az biztos, de ma már van skype, net, satöbbik, ilyen értelemben azért könnyebb lehet.

ma reggel mondta a gyermek, ő megy, megnézi apát... de mondom nincs itthon... anya, de nyilván itthon van az ágyában, mert a dolgozóban nem lehet aludni!!!

arany szívem... számolunk vissza... már csak 36-ot kell aludni.

na igen... a másik fél... rossz belegondolni, párom hogy érezheti magát... mert ő egyedül van, idegenben :(

Muki lefeküdt az ágyra és közölte "én is szeletem apát".

én is próbálom tartani az eddigi rendet, de nehéz... főként, hogy apáé volt a fürdetés, meg az esti játék is csak vele volt jó... az alvás nem gond, ott eddig sem igényelte apát.

azt hiszem, kb úgy vagyunk vele, mint a bölcsis beszoktatás volt. 2 hét elment, nem volt gond... de most kezd rájönni, hogy most ez így lesz, apa nem jön haza...

(a gondozónője meg 1 hónap múlva nyugdíjba megy... ha lehet, még örülök is neki, hogy a szűkös ktg-vetés miatt nem vesz fel mást a bölcsi)

Igen, ez a sírás megvolt nálam is.. Mondjuk nálam a lekötéssel nem volt baj, mert diplomáztam két gyerek mellett..

És valóban, a "legrosszabb", amikor hazajön, mert újra vissza kell rázódnia az itthoni dolgokba, és egy darabig szinte idegennek tűnik, elefántnak az általad végre kialakított porcelánboltban...

Mi egyébként az utolsó hónapra utána tudtunk menni, az azért egy jó levezetés volt.

Először nagyon kemény...

Egy hétig csak egyfolytában sírni tudtam.

Aztán átáll az ember, leköti magát, ha van gyerköc, akkor még kicsit könnyebb az anyukának, van akihez kötődhet, a enyhíti kicsit a hiányérzetet.

Sajnos a kis manók nehezebben viselik, mert nem érti ennek a csúnya nagy világnak a dolgait még.

Aztán jön az második átállásos időszak, mikor kapsz a fejedhez, hogy: Úristen! Mindjárt jön haza! Aztán megint visszazökkenni a "mindig ott van" rendbe. :D

Bár nálunk 7 hónap volt a rendszeres távollét ha kint volt, de gondolom 3 hónapnál is hasonló lehet.

Ez nálunk is megvan. De a bölcsi akkor is közép-hosszú távon jó, mert biztonság. Csak nálunk most ráadásul gondozónő váltás volt. Nálunk is visszaesett a szobatisztaság, és még az eddiginél is szörnyűbb a hisztikorszak... Meg valahogy most kezd apával azonosulni, keresi sokat. Én nemsokára szülök, ennek ellenére nagyon sokat ölelgetem, szinte a szoptatás folytatásaként. De eldöntöttem, hogy semmit sem fogok változtatni, ugyanott fog aludni, stb..

Hát nem könnyű a mai gyerekeknek ez az apanélküliség, akármi is az oka.

az. ráadásul tegnap este óta folyamatosan keresi apát. mert apa mindjárt jön... ha nem jön, menjünk mi. messze van? menjünk autóval :(

világraszóló hiszti volt ma a bölcsiben is. kellenek a régi dolgok... még a papucs, újra pelus... én meg legszívesebben bömbölnék, mert fáj. fáj, hogy a gyerekemnek ezt át kell élnie, és fáj a hiánya, mert nem tudom, hogyen kell nélküle léteznem...

Ez nálunk is így volt. Nálunk már két gyerek volt akkor, ő is 6 hónapra ment.

Szar ez, egészségtelen és abnormális. De ez van sok helyen, az se jobb, ha itthon munkanélküli és ki van borulva, mert "nem tudja eltartani" a családját..

Mostmár évek óta úgy vagyunk, hogy itthon doltozik ugyan, de napi 14 órát van távol, és hétvégéből is legalább egy napot megy. Szóval szinte így se látjuk, mégis nagyon fontos a gyerekeknek, hogy tudják, hogy "itt van". Persze még így is káros, és nagyon apásak.

Nagyon fontos, hogy ezek a távollétek ne parttalanok legyenek, hanem legyen definiálva a mettől meddig, és az elérendő cél. Mert mindent akarni se lehet, arra rámegy az ember.

sziasztok!

épp ki akartam írni a fórumot, de idetaláltam, és úyg tűnik, ez aktív :)

Párom tegnap ment el otthonról. 6 hét. nem 3 hónap, de nekem ez is sok. előtte csak másfél hét volt, de az is megviselt. szóval 6hetente jön haza 4 napra, ha bejön a meló... a szívem meg beleszakad... főként, hogy a Mukink decemberben lesz 3 éves és ő is nehezen viseli... tegnap a délutáni alvást végigzokogta, hogy én ne menjek el, ne hagyjam ott... :(

nem beszél nyelvet és franciaországba ment...de

nem tudom a percdíjakat stb ja és ez a szerető dolog hát nem is tudom mit reagáljak...én szeretem a férjemet és nem kérek nem akarok szeretőt....tartsd meg magadnak

Úgy ahogy mi, és még számtalan család, párok..

Én minden 2. hónapban vagyok csak itthon. Nehéz, sőt nagyon is az főleg ha valaki nagyon "össze van nőlve" a párjával.

De a muszáj nagy úr. Ahhoz hogy előbbre jussunk ez van, össze kell szorítani a fogat és ennyi.

Amúgy pedig skype.

Sziasztok.

Saját tapasztalat,vélemény!!

Iszonyatos elviselni,mikor távol van tőlünk.

Férjem kamionozik,jelenleg belföld,de sokat volt kint külföldön is.Van egy 3 éves kisfiunk,mióta beszél,telefonon tartja ő is a kapcsolatot az apjával.Akár hányszor beszélnek,nekem összeszorul a szívem.A kicsi amúgy is apás.Immár 3. hete nem volt itthon,mertbár belföldön dolgozik,hibrid kukoricát szállít,de nem a környékből.

Míg nem volt a baba,külfölre járt,akkor beszéltünk csak,ha magyarba ért,addig csak sms.Megvolt,megvan a bizalom,de nagyon rossz,mikor sokáig nem ír,vagy hív minket,mert nem bír vezetés közben.

Én csak nagy KITARTÁST tudok írni,mondani.

Jól. Hosszabban: nem jól. Mi mindketten úgy és olyat dolgozunk, hogy az utazások benne vannak a pakliban.

Nem mondom, hogy jó vagy kellemes és hiányzik is a másik, de valamit-valamiért. Nem tilthatjuk meg a másiknak, hogy azt a munkát végezze, amit szeret és amiben jó.

Egy házasság egy életre szól, abba nagyon sok bele kell férjen. Ez is. Azért vagyunk felnőttek, hogy kibírjuk. Három hónap pedig nyúlfarknyi idő.

Nem szabad az önsajnálatban fetrengeni, csinálni kell az életet és annyi. Sokkal nagyobb megpróbáltatások vannak az életben, mint vacak 3 hónap.