Hogyan lehet a tinik életét elviselhetőbbé tenni? (tudásbázis)

Keresik az útjukat. Vagy keressük az utunkat, ha én még a tinikategóriába tartozom. No meg a hormonok is bekavarnak...

A lényeg, hogy lesznek hülyeségek, ezeket el kell viselni, de a tininek a legfontosabb, hogy ilyenkor lehessen egy példaképe, és a szülő tudjon megálljt parancsolni...na mondjuk az se jobb, ha a gyerek fél a szülőtől. Dehogy mertem én volna valaha is visszaszólni anyámnak!

Csinálj valami olyan rosszaságot, hogy kirúgjanak a koleszból. :D

Persze, ez csak vicc!

Én is kollégista voltam gimiben, de ha egyszer lesz gyerekem, én nem engedem koleszba, az tuti.

"hogy nagyon elhanyagoltam őket. Pedig nem, de nagyon fárasztó a hét és mikor hazamegyek legtöbbet a barátaimmal vagyok vagy internetezek."

?????

De nem árt, ha tud pl. a nehézségekről. Az anyagi gondokról. Mert szerintem nem attól lesz egy tini élete boldog, ha megkíméljük a gondjainktól. Nem lehet burok alatt tartani... Szerintem egy tinivel is el lehet beszélgetni ezekről a dolgokról...

Ámbár, néha a már nem tini sem törődik, csak a saját ügyeivel.

Hiába van rálátása, nem elég nagy, nem elég tapasztalt, fogalma sincs a való világról.

Magamból indulok ki.

Meg abból, hogy az én tinim is okos, intelligens, de mégis csak gyerek.

Nem várható el tőle, hogy belásson dolgokat, amit a felnőttek is csak megfelelő tapasztalat után látnak be!

Igen, a szülők is felelősek lehetnek, ha valami nem úgy sikerül.

Igenis, a gyereket terelgetni kell. Nem parancsolgatással, hanem odaadó, de józan szeretettel.

Tinim 14, lány. Fantasztikus egy nőci, majd szeretnék egy videót arról, mi mindent csinál, megígérte:)

Szerintem sem lehet könnyű.

Bár talán könnyebb, mint nekem volt, mert figyelek rá és nem kell a családi viharok miatt menekülnie.

Nem beszélve arról, hogy támogatom, amiben csak lehet.

Oyan szülők, akiknek az élete szintén alig elviselhető, nem igen tudják tinijeik életét elviselhetővé tenni.

Van azért erre rálátás a tinik részéről? Vagy csak a saját problémáik, és semmi más.

Nos, ez szomorú lenne. öltözködés, aztán hogy miből teremtik elő, az lényegtelen?

Szerintem az öltözködését ha csak ennyi, amennyit írtál felesleges megbeszélni :\

Ez normális, nem kell beleszólni.

Én 17 éves vagyok. Anyukám mindig azt mondta, hogy nem szól bele az életembe. Élveztem sokáig, de ma már bánt, hogy nem szólt bele, hogy hova tanuljak tovább, hogy nem kérdezi ki a leckét és hogy nem foglalkozik velem.

Szerintem egy tini és egy szülő között csakis a kompromisszumok segíthetnek megoldani a problémákat. Az sem jó, ha túl szabadjára vagyunk engedve, és az sem ha nagyon rövid a póráz. Köztes megoldásokra kell törekedni.

Nem tudom!Azért szólok fel mert amikor valami rosszat csináltam s anya megszólt érte akkor annyit feleltem,most mindent szabad,tini vagyok!Olyan pofont kaptam mint egy ház!

Nos nem tudom kíváncs leszek ha a gyermekeim serdülnek majd