Hogyan kell pihenni? (beszélgetés)

Soha nem éltem egyedül, de a barátnőm igen, így látom, hogyan csinálta/csinálja.

Nem kell semmibe belerokkannod. Gondolom, kettő olyan állásod van, ami nem teljes munkaidős, azaz részmunkaidős?

Két 4 órás? Biztos nem találsz ott másikat, ezért teszed ezt, ugye?

Anyukádat milyen kezelésekre hordod és mennyi gyógyszert szed, hogy elmegy a nyugdíja? Vannak ingyenes kezelések is. Gondolom az egész nyugdíja nem megy el a gyógyszereire. Itt, nyerhetnél egy kis pénzt.

Azt írod, hogy főz, akkor ezt már nem kell csinálnod.

Azt írod, hogy a lányod rendben tartja a szobáját, így már ezt sem kell csinálnod. Esetleg rábízhatsz még valamit, pl. szemetet kiviheti, felporszívózhatja az egész lakást, stb.

Nem ismerem a munkaidő beosztásodat, de biztos van szabadnapod.

Három nő lakik együtt, így azt gondolom, hogy nem kell minden nap takarítani, elég hetente egyszer.

Mosni is elég hetente egyszer, ahogy vasalni is.

Én a helyedben azt tenném, hogy a munkanapjaimon pihennék, max. elmosogatnék esténként és a szabadnapokon takarítanék, stb.

A főzést intézze anyukád a munkanapjaidon, ehhez vásárolj be hétvégén.

Nem rohangálnék postára. Már nem is tudom, hogy mióta nem jártam postán. Mindent be lehet fizetni neten.

Gyógyszertárba én havonta járok, gondolom ez nálatok is megoldható.

Tb alapon is van olyan gyógytornász, aki jár lakásra. Ezt meg tudod beszélni háziorvossal.

Hétvégén se ess túlzásba. Ha rendszeresen takarítottál eddig is, akkor semmi gond nem lesz, ha valamit kihagysz.

Gondolom, fát sem kell minden nap vágni, így te se tedd!

Ne agyalj mindig előre valamin, ráérsz akkor gondolkodni rajta, amikor aktuális lesz.

Ne másoknak akarj megfelelni, mert úgy biztosan nem lehet lazítani/pihenni.

A pénztelenség, tudom, hogy nagy probléma, de hiába idegeskedsz, akkor se lesz több bevételed, így ne feszülj bele!

Nézz filmeket, olvass, sétálj, stb. ezek kikapcsolnak majd.

Sose feledd, hogy mindig van valahogy, olyan nincs, hogy nincs sehogy!

Nem okoskodok! Volt, hogy 2 lakást kellett rendben tartanom, mert a tesóm az elrontott csípőprotézise miatt, járásképtelen volt. Több, mint 2 évig futkostam vele, takarítottam a lakásást, mostam, főztem, vasaltam rá. Igyekeztem ezt elvégezni szombaton a saját lakásom takarításával, stb., hogy a vasárnap, ne erről szóljon.

Persze, más napokon is felugrottam hozzá, de akkor tényleg csak minimális segítséget adtam, mert akkor inkább a szórakoztatás volt a lényeg, hogy ne legyen depressziós.

A barátnőm is hasonlóan csinálta. Hétközben dolgozott, hétvégén pedig úgy alakította, hogy néhány óra alatt elkészüljön a házimunkával, hogy pihenni is tudjon.

Fel a fejjel! Ne sajnálgasd magad, hanem pihenj!

Nyugodtan ülj le, akár takarítás közben is egy kávéra, illetve vidd a gyereket valahová, a takarítás helyett, stb.

Így helyes szerintem is. Legjobb egy nyugdíjas ház lenne ahol még önállóak lehettek, de van állandó nővéri felügyelet és orvos rögtön ha kell. Szükség esetén át lehet menni gondozási egységbe, más díjazásban.

Én a veszprémi nyugdíjas házat nézegettem valamikor, mert ott volt ideiglenesen egy 80-on felüli ismerősöm. Itt Világoson egyedül él, és eltörött a lába. 4 ágyas szobába került, nem emlékszem mennyi napidíjat fizetett, csak arra hogy nagyon húzós volt. Nem is volt panasza, azt mondta oda szívesen menne ha a lakásából mennie kell majd. Hát így, hogy hetekig tesztelte előttem ismerős fekvő gipsszel, én is örömmel mennék azonnal amint a kertemet nem tudom már művelni. Mivel drága hely, nincs is hosszú várakozási lista. Ha már kevés évet jósolok magamnak, hátha elég lesz a házam ára arra az időre.😀

Az a krónikuson volt, ami kórház része. Szociálisban szerintem pelus van.

Akikkel több ápolási feladat van, őket teszik egy szobába, így könnyebb egyszerre mindenkit ellátni. Jobb állapotú gondozottak megoldják, ki tudnak csoszogni az ebédlőbe, esetleg lavórt kapnak mosdáshoz, ilyesmik.

Semmi szín alatt nem várjuk el a gyerektől, hogy gondoskodjon rólunk, csak annyit, hogy válassza ki a "kulturált" színvonalú intézményt 🙂 Lehetőleg ne lepra helyet, bárhol az ország területén. Mi mindenképpen együtt mennénk, persze ha élünk és szükség lesz rá.

Én pont önkormányzati nyugdíjas otthonról beszéltem.

Nyilván nem mennék amíg önjáró vagyok, de utána már olyan mindegy.

Számolgattam. A mostani egészégi állapotom alapján és ahogy teszek nap mint nap ezért, még 25-30 évet is élhetek. Ha most adnám el a házat, ennyi éven át nem fedezné a költségeket. A nyugdíjam egy jelképes összeg, ezt bele se számolom. Ha még élek 10 év múlva, újra számolok. 😀

Az már biztos hogy fiam nem jön vissza. Nyugdíjas korában pláne nem. Szerintem ő nem is tartana igényt a házamra. Így kezdésnél biztos örülne az árának, de amint beindul amibe kint fogott, ez neki csak apró pénz lesz.

Ha egy mód van rá nem akarok rá támaszkodni, végig meg akarom oldani az életemet.

Mekkora lakásról, házról kell gondoskodnod, takarítanod?

Mi lenne, ha feladnád egyik munkahelyedet? Anyukád nyugdíja lehet fedezné, amit a 2. munkahelyen keresel. Csak azt ne mondd, hogy anyukád félretesz a nyugdíjából.:))

Én is nyugdíjas házban gondolkozok, egyelőre úgy néz ki, van rá elég pénzünk. De ha nem lenne, simán eladnám a házat, gyerek szépen el lett indítva, talán lelkifurkám sem lenne, pláne, mikor megkérdeztem, mit tesznek majd a házzal, közölte, hogy eladnák.

Gondolom, a te fiad sem jön már haza, legfeljebb nyugdíjasnak, te is eladhatod MAJD, minden rossz érzés nélkül.:))

Belegondoltál-e, az otthonnak tudnád-e állni a költségeit? Anyukád biztosan nem, hisz a nyugdíja elmegy a saját fenntartására és gyógyszerre, ezért a teljes rezsit te fizeted. 2 munkahelyed is van, bár sosem tudtam elképzelni hogy lehet egyszerre 2 helyen dolgozni, nem is ez a lényeg. csak kérdezem, ha így is teher mindent fizetni és kész vagy, hogy vállalnál még több munkát hogy az idősek otthonát is fizesd? Még a legolcsóbb hely is minimum 140 ezer ft havonta.

Mondjuk a csekk befizetés nem annyira munkaigényes és neten is megoldható, vagy levonják számláról is ha kéred. De a többi kikészít, meg kell oldanod, nem járhatsz úgy mint én! Nekem senki nem mondta mi lehet a túlzott odaadás, mindenáron megfelelni akarás ára.

És igaz, te tényleg nem leszel az első senkinek. Anyám a kórházban se látogatott meg, bezzeg mikor otthon voltam már megüzente, majd eljön nyaralni ha jobban leszek. Tiszta vicc! Vissza üzentem, majd akkor jöjjön nyaralni ha hívom.😀

Én jól vagyok. De nagyon vigyázz, mert te rosszabbúl is kijöhetsz ebből.

Felidézted a fiatal éveimet. A mai napig elborzadok ha visszagondolok.

Kívánom, találd meg a kiutat de mielőbb! Én nem találtam. Rákosnak kellett lennem ahhoz hogy leálljak. Neked megérne ez előtt kitalálni valamit hogy ne kelljen egyik pokolból a másikba menni. Értékelhető tanácsot még én se tudok adni, miközben pontosan tudom milyen az életed. Együtt érzek veled, és drukkolok neked!🙂

Dehogy, semmi gond.

Egyébként egy 12 éves már simán mehet vásárolni, a szobáján kívül másban is segíthetne, és hát a különórákra sem kellene hurcolni.

Szóval igaza van annak, aki kicsit mártírkodóna tart, hiszen tényleg az vagy. Anyukád sem ágyhoz kötött, nekem a nagyim 94 éves, járókeretes, van baja elég, és egyedül él. Persze megyünk segíteni, de azért ha nagyon akarná simán ellátná magát...