Hogyan kell használni a Student féle T próbát? (tudásbázis)

Marton, a szorashoz is ilyen jol ertesz? :)

mert azt ki is tudom szamolni, de mit mond nekem pl. a kovetkezo adat:

D csoport (n16) atlag 58,8%, szoras 21,9%, akkor 36,9-80,7% koze 16 diakbol 12 ebbe a %-ba esik. ezzel most mit kell kezdenem?!?

koszi :)

Korr.:

Nem, nem csak a % számít.

Nem, nem csak a 5 számít. Ha ennyi lenne, akkor sokkal egyszerűbb volna minden.

Pl.:

Ha egy kockával 20-at dobsz, és abból 4 db lesz 6-os (a dobások 20%-a), az nem szignifikáns, hiszen annak a valószínűsége, hogy egy kockával 20 dobásból 4 db vagy több 6-os lesz, 43% - ami elég nagy (jóval nagyobb, mint a már említett 5%).

(A 6-os dobásának valószínűsége 1/6, vagyis 16,7%, azaz 20 dobásból 3,34 db 6-os. A 3,34-nél a 4 nem sokkal nagyobb.)

Viszont ha 2000 dobásból kapsz 400 db 6-ost (ugyanúgy a dobások 20%-a!), annak a valószínűsége már közel 0, vagyis egy ilyen kocka szinte biztos, hogy cinkelt.

Márton, lenne még egy kérdésem, remélem ez az utolsó, s nem zaklatlak többet :)

van ugye a 6 osztályom (azok %-beli eredményei a következők: A 46%, B 64.2%, C 52.6%, D 49.4%, E 63.1%, F 98.6%).

A T próba alapján szignifikánsan eltér egymástól az A - F és a B - F. ezzel egyetértek, de szerintem már ránézésre nagyon eltér pl. a D az F-től. azt miért nem véli szignifikáns eltérésnek? vagy a T próba nem a % alapján dönt?

Marton, ha erre jarnal, meg tudnad nekem mondani azt, hogy milyen keplet alapjan dontom el, hogy a szoras szignifikansan elter-e egymastol, azaz mikor irok kettest vagy harmast a tipushoz? mert a B szovegnel 5 esetben nem mindegy, hogy kettest vagy harmast irok, hasrautesszeruen meg nem akarok valasztani.

koszi

szia.

igen, Marton segitsegevel rajottem mit is lehet a T probaval merni, ugyhogy most mar tudom, hogy en minel alkalmazhatom.

ugyhogy osszehasonlitom eloszor a hatodikosokat, majd a kilencedikeseket, majd osszevetem a ket korosztaly eredmenyeit iskolankent es osszesen, aztan az A szoveg eredmenyeit a B szoveg eredmenyeivel iskolankent, korcsoportonkent, es osszesen.

ezt ertem, szupi :)

utananeztem, nekem a 95%-os szignifikanciaszintet kell hasznalnom. szoval, ahol a kapott ertek kisebb mint 0.05, ott az elteres szignifikans.

Marton, azt hiszem, sikerult megertenem (annyira, amennyire nekem kell), hogy mi is ez a T proba :)) nagyon szepen koszonom, nelkuled nem sikerult volna, hiaba neztem at rengeteg oldalt!!

ha lesz meg kerdesem, jovok. :)

szep napot!

Nem. A szignifikanciaszint egyfajta kompromisszum, ugyanis:

Ha 5% a szignifikanciaszint, akkor ha veszel 100 esetet, amikor a két csoport valójában azonos teljesítményű, akkor ezen 100 esetből 5-nél annak ellenére fogsz szignifikáns eredményt kapni, hogy valójában nincs különbség a két csoport között. Ennek oka a véletlen ingadozás, amely esetenként olyan nagy lehet, hogy azt a látszatot kelti, mint ha egy valódi eltérésből volna szó (vagyis hogy az egyik csoport okosabb/ügyesebb).

Pl. ha egy kockával egymás után 2 db 6-ost dobsz, annak a valószínűsége 2,7%, mégsem gondolod egyből, hogy a kocka cinkelt.

Nos, tehát ha nem 5%-ot választasz szig.-szintnek hanem 10%-ot, akkor 100-ból nem 5, hanem 10 esetben tévedsz. Az ilyen tévedés (amikor látszólag jobb az egyik csoport, pedig valójában ez csak a véletlen egy szélsőséges megnyilvánulása) valószínűségét (alfával jelöljük) nevezzük elsőfajú hibának, ami megegyezik a szignifikanciaszinttel.

De mi van akkor, ha nem 5, hanem 1% vagy még kisebb a szig.-szint? Ekkora 100-ból nem 5, hanem 1 vagy még kevesebb esetben tévedsz, vagyis elég kicsi az elsőfajú hiba valószínűsége. Ez jó? Egyrészt igen (kicsi az elsőfajú hiba valószínűsége), másrészt viszont így lesz egy halom eset, amikor valódi eltérés van a csoportok között, de mivel olyannyira "magasra tetted a mércét", hogy azt fogod mondani, ez is csak véletlen. Ezt nevezzük másodfajú hibának. A másodfajú hiba az, amikor egy valódi eltérést téveseb a véletlennek tulajdonítasz.

Minél kisebb a szig.-szint, annál nagyobb a másodfajú hiba valószínűsége (amit meg bétával jelölünk) és fordítva. Valamit valamiért.

A béta értékét (szemben az alfáéval) nem lehet egyszerűen megmondani.

(Ezeket jól át kell gondolni.)

a kilencedikeseknel vannak iskolak, ahol szignifikans az elteres a szorasban (10-8pont - 10-3pont), ott akkor a tipusnal a harmast kell ugye hasznalnom?

megcsinaltam kettessel es harmassal is, eleg nagy az elteres.

a szignifikanciaszintek meghatarozasanal az 5% es az 1% az szabalybol adodo? ha az eredmeny 0.00x, akkor mindig 1%-os szignifikanciaszintet veszunk alapul, ha pedig 0,0x vagy 0.x, akkor az 5%-osat?

remelem ertheto, hogy mit akarok :)

Marton, te annyira rendes vagy! :) mar kezdem kapisgalni :)

megcsinalom ugyanezt a kilencedikeseknel, meg a B temara is. mert mar a szazalekos osszehasonlitasaim megvannak, csak leellenorzom, hogy ez alapjan is ulnek-e az allitasaim, es a hipoteziseimre adott valaszaim.

aztan meg jovok :)

nehari, de epito jellegu hozzaszolast meg nem nagyon irtal, csak kotozkodsz.

irtam mar szakdolgozatot, meg is vedtem, vannak hipoteziseim, es jo vagyok a kutatasi teruletemen, de ez nem ide tartozik :)

lehet el vagyok tajolva, de ideznel legyszi legalabb egy kutatast, ahol a cigany-, magyar-, illetve szlovak anyanyelvu diakok szokincset es szovegerteset vizsgaljak es hasonlitjak ossze ezzel a modszerrel? mert en csak annyit allitok, hogy ezt, ilyen modszerrel meg nem vizsgaltak nalunk. cafold meg, ha tudod :PP

bocsi, de nekem szemelyeskedesre nincs idom, reszemrol a tema lezarva.

OK. Igazából akkor kell 2-est írni, ha a két összehasonlítandó minta szórása nem tér el egymástól szignifikánsan.

Ha eltér, akkor 3-ast kell írni. De a 15-ből csak 2 esetben tér el, és az eredmény szignifikánsságát nem befolyásolja.

Ha a kapott érték (amit a gép kiír) kisebb, mint 0,05, akkor szignifikáns.

Pl. ha 0,04, akkor azt mondjuk, hogy a két csoport közötti különbség 5%-os szignifikanciaszint (0,05 --> 5%) mellett szignifikáns (hiszen 0,04<0,05).

De ha az eredmény, mondjuk, 0,005, akkor azt mondjuk, hogy a két csoport közötti különbség 1%-os szignifikanciaszint (0,01 --> 1%) mellett szignifikáns (mivel 0,005<0,01).

Minél kisebb eredményt kapsz, annál valószínűbb, hogy nem a véletlen okozza az eltérést, hanem valóban jobb teljesítményű az egyik csoport a másiknál.

Na, tehát ha pl. az A és B csoport összehasonlítása után 0,04-es eredményt kapsz, akkor azt írod, hogy:

"Az A és B csoport eredménye szignifikánsan (p=0,04) eltér egymástól."

" ha rajonnek mi ez a T proba, es tudnam alkalmazni, akkor en lennek az elso Szlovakiaban, aki ezen a szakteruleten ezt alkalmazza"

Ne hari,de el vagy te tájolva...

Ilyen meg nincs:

"egyebkent nem csoda, hogy nem erted, mire keresem ezzel a modszerrel a valaszt, >>>mert meg en sem tudom<<<."

Hogy lehet úgy kutatni,hogy nincs hipotézised:

"mivel meg mindig nem tudom, mit lehet ezzel a modszerrel merni."

Hogy lehet így disszertációnak nekiállni???

Kiakadás vagy...

Számolgathatsz orrba-szájba ha akarod,de ha azt hiszed,hogy a védés abból áll,hogy csupán a tézisedet kell védeni és ehhez felmutatsz pár szignifikanciát és már jól is vagy,akkor óriásit tévedsz.Kikezdik a módszered,kikezdik a választásodat,kikezdenek gyakorlatilag mindent,azt talán nem,hogy mikor tartottál mosdószünetet.Készíts egy normális kutatási tervet,vagy úgy bukod be az egészet,hogy csak na.

Nem mondom,hogy vissza a startmezőre,ezt most már kitalálhatod magad is...Ezt,így,be fogod bukni-ezt már most megmondom.

A tesztes táblázatba, ahol ki kellett jelölni a két oszlopot, tehát itt: [link]

Itt az alsó sorba 2-t vagy 3-at írtál?