Hogyan adjak lejjebb az igényeimből? (beszélgetés)

ha valaki nem visz haza 20 év alatt egy fiút sem, az “mi van, ha leszbikus?”"

Nem vagyok már egy mai fiucska de egy laza töcskölésért eljátszom veled hogy bemutaszt a szüleidnek o'szt meg van oldva a dolog cikisebb része

Komolyra forditva, persze bármikor bemutathatsz, 20 évesen ez okoz problémát?

Mi lesz később amikor kapod a pofonokat az élettöl?

Azt gondolom nem egyszerű ellenkező nemű személyként odamenni egy ismert emberhez, aki valami miatt tetszik. Félreérthető dolog. Pár évvel ezelőttig én sem lettem volna képes erre. De ma már, ha látok valakit, akit valahonnan ismerek és rokonszenves, némi bátorsággyűjtés után odamegyek hozzá és megkérdezem készíthetnénk-e egy közös fotót.

Ami nehezíti a helyzetemet, hogy nincs okostelefonom, így szelfit nem tudok készíteni. Hanem egy kisméretű fényképezőgépet hordok magamnál mindig. ( Ha látok valami nekem tetsző dolgot azt meg tudjam örökíteni). Így volt már sportversenyen, hogy egy mentőst kértem meg,kapjon le minket, de olyan is előfordult, hogy a színésznő párja készítette rólunk a fotót.

Szia,

először is nyugi. Még nagyon fiatal vagy. :)

Szóval ha ismerkedni akarsz, ne csak a bulikra szorítkozz, inkább keress egy olyan hobbit, amit szívesen űzöl és férfiakat is érdekel. Nekem a túrázás-kirándulás volt ilyen fiatalon. Ha ez érdekel, jó választás, általában kirándulni a "komolyabb" emberek szeretnek. Ha nem, nézz körül, mi van ilyen. Pl táncról is hallottam, hogy a haladó szinten már több a fiú mint a lány, igaz, addig el is kell jutni.

Más: ne görcsölj rá, barátkozzz, beszélgess, lehet, hogy menet közben alakul ki valakivel valami...

Apukáddal meg nyugodtan beszélgess őszintén, szerintem örülne neki.

Röhögni fogsz, én (oké, 35 évvel ezelőtt) Vikidállal szerettem volna sörözni.

Mást nem.

Aztán amikor együtt vártuk a buszt (ő másikat, mint én) egy megállóban fél órán át, nem mertem megszólítani. Pedig állítólag kedves pasas, és megbeszélhettük volna.

Hát kapja! Aztán, ha megfogta, hadd vigye!

Azért azt a futást megnézném.

Anno a férjem kicsit megsértődött azon, hogy azt mondtam, Lorenzo Lamas elől nem sokáig futnék... Szerintem túl érzékeny volt. :D (Lamas inkább röhögött volna, ha meglát, és megfordul.)

Hát nemigazmár, meg kellett nézzem ki az a Maluma.

Azt hittem valami K-pop nyüszmék kis ugribugri, erre elém ugrik egy latin macho. :))

Gyerekek, tiétek lehet. Mads Mikkelsen viszont jöhetne egy sétára. 😌😅

'valószínűleg az életben nem lenne esélyem náluk'

Ebben miért vagy olyan biztos?

Szóval azt akarnám mondani, hogy társat választani nem érdemes egy épp aktuális szépség-séma alapján. Még akkor sem, ha az illető esetleg tényleg "az ágytól összegyűrt" állapotban, spontán alaphelyzetben is ilyen, és nem pampillázza magát órákon át egy megjelenés kedvéért. Vagy ha a szépsége fejében nem büdösbunkó.

Már csak azért sem érdemes, mert a szépségideálok időnként változnak, aztán ott maradsz egy divatból kiment pasival? :D

Adj esélyt a kevésbé tökéleteseknek is, mert lehet, emberileg többet ér egy Kiss Józsi, aki nem költ sokat fodrászra.

Már csak rákerestem, ki is az a Maluma, mert tényleg nem tudtam.

És most látom, hogy olyan kis nagymamák és kávénénikék kedvence-pubika, és ebben a műfajban egy átlag fazon.

Ti tudjátok... :D

Amióta ez a fazon a divat, azóta volt már olyan mintadarab, aki érett férfivá nőtte ki magát, vagy csak eltűnnek a süllyesztőben?

Sajnos engem ez egyáltalán nem érintett olyan jól, hogy viccet csináljak belőle, legszívesebben elsírtam volna magam. Nem tudom megérteni, milyen az a gondolkodásmód ami szerint ha valaki nem visz haza 20 év alatt egy fiút sem, az “mi van, ha leszbikus?” és amúgy nem lehetne ezer más oka. De az is bánt, hogy ha ilyenek fordulnak meg a fejében, akkor miért nem egyszerűbb elém állni és megkérdezni? (persze, ennek lehet oka az, hogy -amint írtam már- nem szoktam velük ilyen dolgokról beszélni, ilyen téren nagyon zárkózott vagyok....de ez azért súlyosabb feltételezés, ami szerintem az emberek nagy részének nem igazán esne jól, vagy sértené is)

És egyébként ahogy fogalmazott, nekem úgy tűnik, nem fogadna annyira jól egy ilyen szituációt - erről is megvan a véleményem, de ez részletkérdés most.

Az apák mindig aggódnak. Te járj nyitott szemmel és most csak azért ne gyere össze senkivel, mert édesapád ezen pörög. Nyugtasd meg viccesen, hogy nem csajt fogsz haza vinni.. Mondjuk én ezek után tuti vinnék haza egy csajt csak viccből meg brahiból. Mondjuk engem ismernek annyira, hogy megszólalás nélkül nevetnének, mert tudják sosem tudnék nővel lenni..

Apukád biztosan nagyon jó fej és elfogult. Nem biztos, hogy te másnak is annyira nyerő lennél, persze nem vitatom, hogy szép és csinos vagy, de külső nem elég manapság a pasiknak sem. El fog jönni hidd el az a valaki, de akkor amikor nem erőlteti senki rád meg Te sem magadra!

Mégis végig kellene gondolnod: ha megkérdezik tőled, van-e hiba nélküli ember? És persze rávágjuk, hogy olyan nincs, mert mindenkinek van valami kisebb-nagyobb hibája!

Akkor jöhet a következő kérdés:

ha ez így van, akkor milyen alapon várod el a másiktól, hogy pont olyan tökéletes legyen, amilyet te elképzelsz magadnak!!

Ha tudod hogy te sem vagy tökéletes, ha tudod, hogy tökéletes ember a világos sincs, akkor mégis csak kénytelen leszel az igényeidet lentebb vinni, vagy kénytelen leszel berendezkedni az örök magányra.

Ezen érdemes lenne elgondolkodnod.

Szubjektív, hogy mi számít annak, de szerintem nincsenek nagy elvárásaim. Őszinteség, tisztelet, megbecsülés, szerintem ezek nem nagy dolgok. Egyébként szeretném, hogy egy fiúval lehessen beszélgetni (úgy igazán), legyen humora illetve nyilván nem hátrány ha van bennünk közös, tulajdonság v. érdeklődés. Talán még azt tudnám kiemelni, hogy nem bírom ha valaki töketlen, vonatkozzon ez bármilyen szituációra. Szeretném érezni, hogy ő a “férfi a kapcsolatban”, persze normális keretek között. Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Az hogy van gyereke.....azért viszonylag ritka a korosztályomban, hogy egy fiúnak van gyereke, szóval szerintem ez engem nem igazán érint :)