Hogy segítsek a barátnőmnek? 18 éves és még egyszer sem volt bulizni egyszer volt házibuliba.. Beszéltem vele és mondta hogy inkább otthon.. (beszélgetés)
Add meg a számát! :D
Viccet félretéve, lehet agorafóbia, pánikbetegség. Van ilyen ismerősöm, akire rájön, és akkor menkül az emberektől. Nekem is van enyhébb változata, én a sorbanállástól leszek indokolatlanul ideges, de teljes mértékben kontrollálom, csak néha néznek, hogy miért vagyok annyira feszült, talán lopok vagymi?!
A nem szeret bulizni részt teljes mértékben megértem. Én már óvodában sem szerettem, van róla régi videóm, de emlékszem is rá, mindenki táncolt (na jó, imitálta a táncot), én meg nem tudtam, hogy mi van, vagy mit kéne csinálnom. Azóta sem igazán tudok ellazulni buliban. Valaki könnyen elengedi magát, valaki meg képtelen rá. Nekem is csak akkor jön össze, ha iszom, aztán úgymond lesüllyedek arra a szintre, amikor az idegen emberekkel együtt ugrálás szar zenére, örömet okoz. Ma már így sem igazán megy. Sokkal jobban érdekelnek az olyan dolgok, amiket tökélyre lehet fejleszteni, pl a társas tánc, sport, hangszeres zene, de ugyanígy a szakmai dolgok is. Sajnos ilyen beállítottsággal könnyen elmagányosodik az ember, vagy csak én nem találtam meg eddig a számomra megfelelő társaságot, ami így 30 fele már azért gáz.
Ha már a 28-as hozzászólásomra reagáltál, akkor onnan idézek:-)
"Nem ismerjük az illetőt, ezért innen nem tudjuk megmondani, vele mi a helyzet."
Csak egy indokot említett, az nem nevezhető fóbiának, a lány pedig fóbiásnak..:)
Vagy van más is?
Ha nem akar menni, akkor ne erőltesd. Pláne ne a bulit, ahol idővel úgyis elszabadulnak az indulatok: ital és stb..
Ha azt akarod te is és a szülei is, hogy kimozduljon: akkor kezdetben kis lépésekben kell haladni: péntek este mondjuk hívd meg fagyizni, vagy pizzériába. Rendeltek és elbeszélgettek.. aztán legközelebb mondjuk csináljatok valahol vmi kerti partit, sima bográcsozást..vagy hasonló és hívd el oda is.. nem kell rögtön a mély vízbe dobni.
Bár szerintem iszonyú kevés lehet az önbizalma, ha inkább otthon ül és nem megy sehova sem.
Ebben a dologban nem a disco a lényeg, hanem hogy abszolút nem is akar tömegbe menni, nem akar otthonról kimozdulni...
Nekem rendre ilyenek voltak eddig a barátnőim! Sőt én ismerek egy 21 éves csajt, aki sosem csókolózott, sosem volt buliban, igazából minden olyanból kimaradt ami tömeggel járna... Ő azt mondta nekem, hogy neki ez megfelelő, őt nem érdeklik ezek a dolgok. Pedig 2-en is mondtuk neki, hogy csak egyszer tapasztald meg, hogy milyen amikor egy jót szórakozik és nem feltétlen a szórakozóhelyekről beszélek, de hát ő semmiben nem akar részt venni, mert neki mindig sok a dolga! Amit persze nem hiszünk el azért...
Ha annyira nem akar, akkor kötéllel sem fogod tudni elrángatni. De ha már annyira otthon ülős, mond neki, hogy szervezettek hozzájuk valamit, ahol jelen lenne még pár barát. Ahogyan azt már előttem kifejtették :)
Én - ha ezek sem jönnének össze - eljárkálnék nélküle szórakozni a barátokkal. Hívnám, de ha nem jön, hát nem jön. Aztán elmesélném miből maradt ki.
Ha sosem megy, amikor hívják, egy idő után senki nem fogja hívni, mert megunják. Régebben én is így voltam, hogy hívtak, de sosem mentem semerre, inkább itthon maradtam. Aztán meg olyan rosszul esett, hogy sosem hívtak... Úgyhogy ha hívnak megyek, s azóta általában mindig hívnak.
Talán nála is ezt kellene alkalmazni.
Mi például olyan jót szalonnáztunk, pedig a tesóm barátnőivel voltam, nem is az én körömmel, de volt ott vizipipa, sör... Hülyeség :D Kell ennél több? Még a kutyám is elszökött otthonról utánunk!
Csak meg kell tapasztalnia, hogy ez jó dolog és nem fogja őt mindenki nézni.
Remélem meggondolja magát a barátnőd, mert ez így neked sem jó gondolom, hogy sosem akar veled se menni semerre - ahol idegen a környezet!
Addig amíg ő el nem mondja,mi a bulikkal szemben az ellenérzése,nem kell erőltetni semmit.
Nekem nagyon sokáig (nem tudom mitől alakult ki)olyan volt,hogy nem tudtam idegenek előtt enni.Elég volt ha étkezés közben betoppant valaki nem családtag,nekem ott véget ért az étkezés.Voltam akkor 17 éves...Dolgoztam már,mikor elhívtak mekibe...Barátok.Borzasztó volt...Egész végig azt éreztem,mindenki engem néz,hogyan eszem...Pedig rendesen...És nagyon sokáig tartott,mire leküzdöttem,saját magam...Nagyon sok önuralom,önfegyelem,önirányítás kellett.Néha étteremben még megkísért az érzés :-( de gyorsan elhessentem.De sok idő kell,míg magától el fog jutni,ahogy szeretnétek,buliba...
Hangsúlyozom (még egyszer):
Nem azzal van a gond, hogy valaki nem szeret bulizni/diszkóba járni/stb. Hanem azzal, ha ehhez különböző fóbiák társulnak. Nem ismerjük az illetőt, ezért innen nem tudjuk megmondani, vele mi a helyzet.
Majd ő eldönti mit szeretne. Ne marad le semmiről, ha nem szereti a házibulikat, vagy szórakozóhelyeket.
Egyébként az egy kötelezően kipróbálni való tevékenység lenne?
"És sokan tudjuk, hogy miről szól a házibuli, a disco..."
Az előbb nem akartam leírni, de most leírom. Tudom, hogy vonzó a világot egybitesként ("fekete-fehér"-ként) kezelni, de ettől még nem az. A házibuli minősége is attól függ, hogy ki szervezi, és kiket hív meg. A diszkó meg attól, hogy milyen helyről van szó.
Mindeg voltak es lesznek is visszahuzodo ,felenkebb emberek ,eppen ugy mint az olyanok akik ha veletlenul egyedul maradnak 1-par orara a sirogörcs kerulgeti öket !
Nagyon sokfele embertipus van es ezt tudomasul kell venni :)
"Nem érzem magam abnormálisnak azért, mert szeretek egyedül lenni."
Sehol nem írtam, hogy abnormális, ha valaki szeret egyedül lenni.
(Egyébként sem attól lesz valaki abnormális vagy nem abnormális, hogy magát abnormálisnak gondolja- vagy sem.)
Az, hogy valaki szeret egyedül lenni, nem azonos azzal, hogy "fél attól hogy mindenki őt nézi...Inkább mindig kerül hogy ne találkozzon sok emberrel."
Nem érzem magam abnormálisnak azért, mert szeretek egyedül lenni.
És sokan tudjuk, hogy miről szól a házibuli, a disco...
Szerintem semmit ne tegyel , majd eljön az ö ideje is :)
Vannak kesön erö emberek es azert mert meg eddig nem volt bulizni azert meg ö is egesz ember :)
Nem úgy van az!
Akinek ilyen fóbiái vannak ("fél attól hogy mindenki őt nézi...Inkább mindig kerül hogy ne találkozzon sok emberrel.."), annak könnyen lehet, hogy súlyos pszichoszociális problémái lesznek ebből, ha nem kerülnek időben korrekcióra ezek az abnormalitások.
Szerintem a füstös, zsúfolt disco-t nem kéne erőltetni.
Társaság és barátság viszont mindenkinek kell.
Eleinte csak kettesbe szervezz vele programokat, aztán hívj meg magatok mellé 1-2 ismerőst, filmezzetek, sétáljatok, persze csak ha ő is benne van.
Ha feloldódik, akkor amiket előttem írtak, kerti parti, mozizás, beülős helyekre menjetek, lassan itt a strandszezon...
Egyből mély vízbe ne dobd, dobjátok és ne kövessétek el az a hibát, hogy megpróbáljátok leitatni.
24 vagyok és soha nem voltam buliba. Én is szeretek nevetni, táncolni, beszélgetni, ismerkedni... de nem szeretem, ha engem néznek.
Ne erőltesd, nem szabad.
:)) hm... most megleptél:))
Én fiatal koromban imádtam bulizni, de minden ember más és más. Ha nincs kedve nem éri meg erőltetni:) Kerti parti? Az is lehet jó:)
További ajánlott fórumok:
- Mióta beszéltem anyával...
- Hogy tudnék a barátnőmnek segíteni?
- Mit jelent ez a mondat?Randit beszéltem egy sráccal és ezt írta vissza bővebben lent
- A barátom megpróbálkozott egyik baratnőmnel....azaz a volt "sógornőmnel"....csak apropózott, de nem volt semmi köztük, mit tegyek?
- Elmondhatom a munkahelyi barátnőmnek, hogy ki tetszik nekem?
- Hogy segitsek a barátnömnek